Pósa Lajos szerkesztő, író-költő 1850. április 9-én Nemesradnóton született. Személyében az eredeti magyar gyermekirodalom megteremtőjét, Az Én Újságom gyermeklap szerkesztőjét, számos közkedvelt gyermekvers és magyar dal szerzőjét tiszteljük.
A Gömör megyei Nemesradnót községben, a Nemes Nagy Pósa családban született. Apja nemes Pósa Antal gazdaember, anyja nemes Kovács Mária volt, akit odahaza Marcsa néninek emlegetnek, s sírhantjánál Anyák napjakor hajtanak fejet. Károly öccse még gyermekkorában meghalt, így testvérek nélkül nőtt fel. A gyermekeket nagyon szerette, mindenki Pósa bácsijává vált, de a sors fintora, hogy nem adatott meg neki, hogy saját gyermeke legyen. Közvetlen leszármazottjai így nincsenek. Népes távoli rokonságát édesapja, Pósa Antal hat testvére után tarthatjuk számon.
Az elemi osztályokat Radnóton végezte, majd tízévesen Rimaszombatba az Egyesült Protestáns Gimnáziumba került, ahol megismerkedett Mikszáth Kálmánnal. Tehetsége már az akkori Kazinczy önképzőkörében megmutatkozott, ahol verseivel pályadíjat nyert. 1866 őszén már a sárospataki gimnázium hetedik osztályába íratták be, itt három évet tanult. 19 évesen felköltözött Pestre, s versei „Darázs” álnéven Jókai Mór „Üstökös” lapjában jelentek meg. Rendes belmunkatársként a „Bolond Miska” c. humorisztikus lapnál és az „Ellenőr”-nél dolgozott.
1873-ban iratkozott be a pesti egyetem bölcsészeti karára, itt két év múlva tanári vizsgát tett. Ezt követően egy évig Pesten a Zerge utcai (később Horánszky u.) reáliskolában tanított, de hamar ráébredt nem a tanári pálya az ő útja. Édesanyja ugyan azt szerette volna, ha pap válik belőle, de ő ezt sem követte, költő szeretett volna lenni. Írt a Nemzeti Hírlapba, „Mulattató Újság” címen a néplap mutatványszámát ő jelentette, de ez rövid életű volt. Ebben az évben, 1878-ban jelent meg első verses kötete Költemények címen, mellyel sikert aratott, s a kritikák az újabb költői nemzedék jeles tagjai közé sorolták.
1881-1889 között Szegedre költözött. Mikszáth Kálmán a maga helyére ajánlotta be, Kulinyi Zsigmond főmunkatárs, egykori katonatársa pedig meghívta őt a Szegedi Naplóba. Csak pár hónapot dolgozott itt, nem volt élelmes riporter, annál inkább szerették a verseit, még ifjúsági rovatot is létrehozott. 1882-ben egyik megalapítója volt a Jó Barát c. ifjúsági képes hetilapnak, mely az első irodalmi igényű magyar gyermeklap volt, de csak pár szám jelent meg belőle. Két évre Nagy Vince szegedi színházigazgató titkárának szerződött.
Ebben az időszakban ismerkedett meg Dankó Pistával, aki több száz versét megzenésítette, s életre szóló barátságot kötöttek. A szegedi Hungária-kávéházban járt össze több barátjával, itt jött létre a Pósa-asztal elődje. Közben újabb verseskötetei a Dalok, regék az ifjúság számára, a Gyermekversek stb. jelentek meg, s részt vett a Magyar Olvasókönyv szerkesztésében is, majd Budapestre hívták.
1889. december 15-én látott napvilágot Az Én Újságom első száma. A budapesti Singer és Wolfner cég vezetője, Wolfner József hívta őt meg az első irodalmi értékű, hazafias szellemiségű, európai színvonalú gyermeklap társszerkesztőjének, Benedek Elek mellé. Székely mesemondó barátjával azonban csak 1891. áprilisáig szerkesztette a lapot. Onnantól kezdte haláláig, 1914-ig hetente megjelentette, s az egyik legkedveltebb, legkeresettebb, legnagyobb példányszámban megjelent lappá tette Az Én Újságomat. Ezidőtájt alakult a híres Pósa Asztal, melynek a budapesti Orient Szálló adott otthont, a Rákóczi út 42. szám alatt. A baráti-, szerkesztőségi-, író-avató, irodalmi közösség rendszeresen összejárt.
Olyan neves alkotók találkoztak itt, mint pl. Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor, Jókai Mór, Sebők Zsigmond, Herman Ottó, Krúdy Gyula, Móra Ferenc, Bársony István, Feszty Árpád, Rákosi Viktor, Gárdonyi Géza, Lányi Géza, Dankó Pista, hogy csak párat említsek. Közülük párat úgy ismerhetünk, mint a Kingyesi Barátok, hiszen Ógyalla melletti Kingyesen, ahol Feszty Árpád műterme volt, is találkozgattak.
A szerkesztés mellett újabb és újabb verseskötetei jelennek meg. Kiadták társszerkesztésében a Verses-könyvet – Kisdedóvó intézetek, menedékházak és családok számára. Egyhangúlag a Petőfi Társaság tagjává választották, a Kisdednevelők Országos Egyesületének tiszteletbeli polgára lett.
Rendezvények, író-olvasótalálkozók során vett részt. Egy ilyen, az Otthon-kör egyik gyermekek számára rendezett mulattságán ismerkedett meg leendő feleléségével, Ihász Györgyné Andrássy Anna Lídiával és Sárika lányával. 1900. december 23-án kötöttek házasságot Monoron. A szintén írónő felesége életében és halálát követően is hűséges társává vált, vezette Az Én Újságom postaládáját. Segítette szerkesztői munkásságát, melynek következő jelentős állomása a Filléres Könyvtár elindítása volt. A havonta megjelenő olcsó kis füzetkönyvekben felváltva jelentek meg Az Én Újságom íróinak kisregényei, elbeszélései, és Pósa munkáinak nagy része is. A Singer és Wolfner kiadásában 350 kötet látott napvilágot.
1905-1907-között megjelentek összes munkái, Mühlbeck Károly illusztrációival. Közben óriási veszteségek érik, Nemesradnóton elhunyt édesanyja, tűzvészben a szülői ház is elpusztult, ekkor már betegeskedni kezdett, 1914. június 7-én 40 éves írói jubileumát ünnepelték Budapesten a Városligetben, ahol páratlan ünnepségben részesítette őt a budapesti tanulóifjúság, de már halálos betegen jelent meg. Egy hónap múlva, július 9-én 64 évesen utolsót dobbant a szíve. Fényes temetése volt, Petry Elek tartotta a gyászbeszédet. A radnótiak édesanyja sírjáról vittek földet a koporsójára. Mindennek idén 100 esztendeje. A SikerX kiadó ez alkalomból Pósa Lajos Emlékbizottságot hozott létre, s Pósa Lajos Emlékévet hirdetett. Több mint 20 helyszínen, több mint 40-en rendezvényt koordinálnak.
A Költő szűkebb pátriájában, a szülőföldjén Nemesradnóton és környékén, Nagybalogon, Bátkában, Rimaszécsen is emlékeznek a száz éve elhunyt költőre.
Utóbbi helyen a könyvhónap alkalmából a Rimaszécsi Polgárok és Vállalkozók Szövetsége polgári társulás idén is irodalmi kiállítását rendezett közösen a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezetével. A több mint 70 korunkban megjelent könyvből összeállított emlékkiállítást Gál Mária főszervező nyitotta meg. Homoly Erzsébet szerkesztő bemutatta a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című könyvet, mely az emlékév alkalmából jelképes 3 euróért rendelhető meg a balogvolgy@citromail.hu címen. A helyi gyerekek Pósa versekkel tisztelegtek a szerkesztő bácsi emléke előtt. A kiállítás ünnepélyes megnyitójára Páko Mária három Pósa Lajos megzenésített verset hozott. A közönség nagy örömmel fogadta a Dal a dalról, az Áldd meg Isten, a Magyar nyelv dalokat, melyről videotudósítást ITT>>> tekinthetnek meg.
Nemesradnóton hagyományosan Pósa Lajos születésnapjához legközelebb eső pénteken több mint egy évtizede a helyi alapiskolában Pósa Lajos szavalóversenyt szerveznek. Idén április 11-én, mely ezúttal a Költészet Napjára is esik, mérik össze tudásukat az alapiskolások. Ezt követően ünnepélyesen megkoszorúzzák az iskola épülete előtt álló mellszobrot.
Ugyanezen a napon Szegeden is emlékeznek. A Költészet Napján Pósa Lajos szegedi éveiről a Városházán felolvasó ülést tartanak. Apró Ferenc művelődéstörténész ad elő; és a helyi középiskolák diákjai, Lévai László nóta- és operetténekes valamint Báder Béla és zenekara lép fel.
Homoly Erzsó, Felvidék.ma
