A Kassai Zsidó Hitközség (KZsH) sajtótájékoztatót hívott össze a DoubleTree by Hilton szálló Chopin termébe abból az alkalomból, hogy már két évtizede pereskedik a várossal. Szeretné visszakapni egykori ortodox zsinagógáját, mely ma Művészet Házaként ismeretes és a Szlovák Állam Filharmónia (SzÁF) otthona.
A sajtótájékoztató részt vett a Dr. Pavol Sitár, a KZsH elnöke, Richard Duda mérnök, a KZsH titkára, Dr. Tomáš Teššer, a KZsH tagja és Dr. Martin Saloka, a KZsH jogi képviselője. Miután Milan Kolcun idegenvezető röviden vázolta a kassai zsidóság történetét, sor került a per tárgyát képező ingatlan majd az elhúzódó ügy ismertetésére.
A megpróbáltatások után nagyjából 600 zsidó tért vissza Kassára. Az utcán láthatták másokon ruhájukat. Bútoraikat a haszonélvezők úgy csereberélték, hogy ne derüljön ki, hová kerültek a zsidó értéktárgyak. Az 50-es években sem volt az atmoszféra jobb, amire Juraj Jakubisko rendező legújabb könyve is utal. A tudományos ateizmustól a vallások közül a görög-katolikusok és a zsidók szenvedtek a legtöbbet. A zsidó hitközség tevékenysége redukálódott.
Becslések szerint, egykori vagyonuk 8 milliárd szlovák koronára rúgott. Ennek csak 1/10-ét kapták vissza, hogy most ennek erkölcsi vonatkozásairól ne essék szó.
A zsinagógát 1927-ben építették. Kozma Lajos budapesti építész nyerte meg a pályázatot. A második világháború az épületet magtárként használták, majd a múlt század 50-es éveiben nyomásgyakorlással az állam szerezte meg. 1958-ban építették át. A 37 méter magasan, az ellipszis formájú kupolát egy hatágú csillag díszítette, mely ma a zsidó temetőben a holokauszt emlékművet díszíti. Ma annak helyén egy hárfa áll. Ahogy Sitár elnök megjegyezte, ez a hangszer szintén zsidó szimbólumnak tekinthető, hiszen Dávid király hárfa kíséretében adta elő zsoltárait. 1962-ben az épület bejárati részét átépítették és bővítették. 1968 óta a SzÁF székhelye. A koncertterem álmennyezete alatt megtalálható ez eredeti „zsidó égbolt”, vagyis mennyezet, mely bizonyítja az épület zsidó eredetét.
A zsidó hitközség elnöke a későbbiekben a helyzet kialakulását is ecsetelte. A legendás Schalkház Szálló nagytermében játszott a jogelőd, a Kassai Filharmónia, ahol hetente előadásokat tartottak. De ezt az épületet a kommunizmus idejében értelmetlenül lebontották. Tegyük hozzá, Kodály Zoltán szerint, Közép-Európa legjobb akusztikájú koncertterme volt. A kassai iskolák diákjait vitték bontani az épületet, akik a felbecsülhetetlen értékű csillárokat is összetörték.
Teššer doktor ezzel kapcsolatosan elmondta, az ügy 1995 óta húzódik. Az akkor elfogadott egyházi restitúciós törvény (282/1993 Z. Z.) értelmében a hitközség a városhoz fordult, hogy rendezzék az épület tulajdonviszonyát. Erre azonban nem került sor. Ezután a hitközség bírósághoz fordult. Az 50-es évek atmoszféráját – amikor ingatlanjaikat elveszítették , úgy jellemezte, hogy azt nem kívánják senkinek sem újból átélni. Amikor eljött a szabadság ideje és mód nyílott a kárpótlásra, igényeiket méltatlan módon elutasították. Amit eleik saját pénzünkön építettek, azért pereskedni kénytelenek. Minden ellenérv a zsidó közösség tagjait nagyon érzékenyen érinti, mert szinte ez felér szenvedésük tagadásával.
Duda mérnök közölte, hétfőn, április 14-én a város önkormányzata tárgyal az ügyről. Remélik peren kívüli megegyezéssel sikerül az ügyet lezárni. A kulturált megoldás előmozdítása érdekében egy memorandumot készítettek, melyben leszögezik, tudomásul veszik, hogy az épület a bérleti szerződés értelmében a SzÁF otthona. A Kassai Zsidó Hitközség hajlandó a korábbi átalakítási költségeket megtéríteni bírósági szakértői becslés alapján. Egyik fél sem fogja követelni a perköltségek megtérítését. A hitközség nem kíván semmilyen egyéb igényt támasztani. Vagy sikerül e memorandum alapján eljáráson kívüli megegyezésre jutni, vagy a per folytatódni fog.
Majd a geopolitikai összefüggésekre mutattak rá. Innen 20 km-re a Jobbik 20%-ot szerzett, ami 2 millió hívet jelent – vélték. (Ez persze tévedés. A Fidesz-KDNP kapott valamivel több mint 2 millió szavazatot, a Jobbik szavazótábora nem érte el az milliót, ami valamivel több, mint 20%-os arányt jelent. De ez csak a választáson résztvevő polgárok körében annyi, az egész népességre kivetítve, annak pont a fele. Viszont feltételezni, hogy minden Jobbik-szavazó egyben antiszemita is, szintén súlyos előítélet.) A határ mögött egy rabbicsaládot inzultáltak, tudjuk mi történt Besztercebányán – utaltak Kotlebára. Ez mind a gazdasági helyzettel függ össze. Ebben a geopolitikai helyzetben a város bátorságát nagyra értékelik.
Sitár szerint, azért tart majd két évtizede a per, mert a közvélemény úgy véli, ha visszakapják, a filharmóniának távoznia kell. A KÁF ebben az épületben végzi művészeti tevékenységét és a kassai közvélemény olyan épületként könyvelte el, ahol különböző kulturális rendezvények zajlanak. Ha a KZsH visszakapja azt, akkor ez az eddigi tevékenység veszélybe kerül, megítélésük szerint. „Már többször hangoztattam, ez a veszély nem áll fenn! Több mint tíz éve erről beszélek.” Ez az egyik tény, amit a közvéleménynek tudatosítania kell. Ha a Schalkház Szállót nem bontották volna le, akkor nem alakul ki a jelenlegi fonák helyzet.
A másik dolog, senki sem mondja, hogy azon a területen, melyet érint a per, még egy értékes épület állt. A város első zsinagógája, mely orgonával is rendelkezett. A kommunista szervek elbontották. Ezért az épületért nem követeltek egy fillért sem és soha nem is fognak kapni érte kárpótlást. Tudatosítják, minden sérelmet nem lehet teljes mértékben orvosolni, csak enyhíteni. Tudatában vannak annak, hogy eredeti állapotába ma már semmit sem lehet visszaállítani. De egy dolog különböző ünnepségeket tartani annak kapcsán, hogy hét évtizeddel ezelőtt került sor a deportálásokra, ám más megítélés alá esik, hogy milyen cselekedetek követik a sajnálkozást.
A zsidó hitközség elnöke még kitért egy másik ügyre is. Ugyanis az Állami Tudományos Könyvtár használta a Harang-utcai ortodox zsinagógát és azt nagyon lepusztult állapotban kapták vissza. Ez a huzavona is nagyon visszatetsző módon folyik. Arra az újságírói kérdésre, hogy milyen a külföldi tapasztatalat, Sitár kifejtette, azért is szeretnék minél hamarább lezárni ezt az ügyet, mert pl. Csehországban amit az egyik politikai garnitúra jóváhagy, a következő másképp gondolja. A vezetések ki vannak téve négyévenként annak, hogy változás áll be. Magyarországon nem volt egyházi restitúció, de az állam a zsidó hitközségeket anyagilag támogatta. Most azonban olyan helyzetbe kerültek, amit nem szeretne kommentálni. Tudjuk, milyen erős ott az antiszemitizmus! Ők inkább saját ügyeikkel foglalkoznak.
A hitközség jogi képviselője, dr. Saloka elmondta, mielőtt pert indítottak, egy felhívással fordultak a városhoz (1994). Ez eredménytelen maradt, így perre mentek (1995), melynek több állomása volt. Az első alkalommal visszautasították indítványukat (1997), úgy a kerületi bíróság elé került az ügy, mely megsemmisítette az elsőfokú döntést és visszaadta azt (1998). 2008-ban a járásbíróság viszont a felperesnek adott igazat. A város azonban fellebbezett, a kerületi bíróság megerősítette az elsőfokú döntést. Az év végén a határozat törvényerőre emelkedett. A földhivatal ennek nyomán tulajdonosként a hitközséget jegyezte be. A város rendkívüli fellebbezéssel élt.
A Legfelsőbb Bíróság törölte a döntést – eljárási hibára hivatkozva – és visszaadta azt újratárgyalásra a kerületi bíróságnak (2010). A Zsidó Hitközség írásban a város főpolgármesteréhez fordult, hogy a vitás ügyet kulturáltan és békésen rendezzék (2012). Azóta a két fél állandóan kapcsolatban áll egymással.
Az ügyvéd elmondta, a város jelenlegi vezetőivel jobb a kapcsolat. Nemcsak meghallgatták véleményüket, de készeknek mutatkoztak közös megegyezésre jutni. A korábbi főpolgármesterek (Bauer, Schuster) úgy viselkedtek, hogy azt a gyanút ébresztették, húzni-halasztani kívánják az ügyet. Most sem tudtak minden kérdésben megegyezni – ami természetes. A kerületi bíróság kezében van a döntés. Azonban ha a Városi Önkormányzat hétfőn, 14-én hozzájárul, peren kívüli megegyezéssel lezárhatják az ügyet. A városi önkormányzat mellett működő Egyházi Bizottság minden tagja egyetértett a benyújtott memorandummal.
Kíváncsian várjuk az ügy újabb fordulatait. Ám lehet, egyhamar sikerül megegyezni. Arra a kérdésemre, ha visszakapják az épületet, közelebbről milyen elképzeléseik vannak annak jövőjéről, nem kívántak nyilatkozni.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
