A nagyszombat a húsvétot megelőző nap a keresztény naptárban. Jézus sírban pihenésének ideje.Magyar elnevezése a nagyhétre utal, nagyszombat maga is része a Szent Háromnapnak (triduum sacrum): nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat.
Nagyszombaton a katolikus egyház papsága a hívekkel együtt Krisztus sírjánál elmélkedik az Úr szenvedéséről és haláláról. Az oltárt ezen a napon minden felszerelésétől megfosztják. Nem tartanak szentmisét sem. A katolikus időszámításban (ősi zsidó alapokra hagyományozva) szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigíliájának nevezik. Húsvét vigíliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása. A pap az öt részből álló szertartást fehér öltözékben végzi.
Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete. Este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel (ez a VIII. századból eredő pogány szertartás), ezt követi a keresztvíz-szentelés. A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából. 7 olvasmány van, majd a prédikáció után 12 egyetemes könyörgés. Ebben a világ embereiért és vezetőiért, valamint a papságért könyörögnek. Az áldoztatás után a pap – az asszisztencia vezetésével – elindul egy körmenetre. A visszaérkezés után áldást mond, és elbocsátja a híveket. A következő mise általában éjfélkor kezdődik, de egyes egyházközségekben hajnalkor. Ez már Jézus feltámadását jelzi, ez a vigilia-mise.
A népszokásokaz evangéliumi történetből születtek, s a csöndes virrasztás, Jézus siratásaés a föltámadásra várakozás köré csoportosultak. Gazdag hagyománya volt a húsvétiszentelt tűznek. Régebben (a 20. sz. közepéig) a házaknál is kialudt nagycsütörtökön este a tűz, és a három szentt nap alatt nem gyújtották meg.A nagyszombati szentelt vízhez is számtalan néphagyomány kötődik. Régebben a pap ezen a napon karingben, fehér stólával a keresztkútból merített, s a vízzel elindult a lakóházak megszentelésére.
PP, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”45219,45263,45215″}
