Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és a Szlovák Társadalombiztosítási Intézet (Sociálna Poisťovňa – ústredie) munkatársai május 6-án Dél-Komáromban tartottak nyugdíjtanácsadó napot, melyre azokat a szlovákiai és magyarországi munkavállalókat várták, akik korábban mindkét országban szereztek nyugdíjjogosultságot. Az érdeklődők személyre szóló, gyakorlati tanácsokat kaphattak a nyugdíjjogosultság és a nyugdíjba vonulás feltételeiről, valamint az ügyintézés teendőiről.
Az elmúlt évtizedben, különösen azután, hogy Szlovákia és Magyarország is csatlakozott az EU-hoz, megszaporodott azoknak a száma, akik a másik ország valamelyikében vállaltak munkát. Ezért és a két ország eltérő nyugdíjrendszere teszi szükségessé ezt a tájékoztató napot, ahol igyekszünk az általános tudnivalókon túl személyre szabott válaszokat is adni ügyfeleinknek – mondta el érdeklődésünkre Esztergályos Lászlóné, a budapesti székhelyű Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) vezető főtanácsosa, aki kollégáival reggel nyolctól délután négy óráig állt az érdeklődők rendelkezésére azon a nyugdíjtanácsadói napon, melyet Az ONYF és a Szlovák Társadalombiztosítási Intézet harmadik alkalommal rendezett meg. Korábban Győrben és Révkomáromban is tartottak hasonló tájékoztatót a témában.
Szlovákia és Magyarország között a hatvanas évek elejétől létezik egyezmény a nyugdíjbiztosítás területén, amely úgynevezett pro rata-elven működött. Ezt azt jelentette, hogy minden ország annyi nyugdíjat fizet ki, amennyi szolgálati évet nála szerzett a munkavállaló. Ezt az egyezményt a két ország EU-csatlakozásakor, 2004. május 1-én felváltotta a koordinációs rendelet, amely a valamennyi uniós tagállamra vonatkozik. Ennek köszönhetően a különböző tagállamokban szerzett szolgálati idők nem vesznek el. Szlovákiában és Magyarországon is minimum 15 évet kell ledolgozni ahhoz, hogy valaki csak a saját nemzeti jogszabály alapján kapjon ellátást, de ha mondjuk valaki csak tíz évet dolgozott Magyarországon, másik tízet Szlovákiában, akkor is jár a nyugdíj, ugyanis ezeket az éveket beszámítják, a szolgálati idők összeadódnak és ebből számolják ki a nyugdíj összegét – magyarázta Esztergályos Lászlóné. Kiemelte ugyanakkor, hogy mindeközben a rendelet biztosítja az egyes tagországok jogszabályainak érvényességét, a feltételeket tehát a tagállamok továbbra is saját maguk számára állapíthatják meg.
A tájékoztató napon az érdeklődök konkrét válaszokat kaphattak saját kérdéseikre, problémáikra. A leggyakrabban feltett kérdések a minimális szolgálati idő tartamára és a nyugdíjkorhatár idejére vonatkoztak – árulta el az ONYF vezető főtanácsosa, aki fontos tudnivalóként hozzátette: az igénybejelentést minden esetben annak az országnak a nyugdíjbiztosítási szervénél történik, ahol a kérvényező életvitelszerűen él. Ez az ország veszi majd fel a kapcsolatot azokkal az országokkal, ahol a munkavállaló szolgálati éveket szerzett – hangsúlyozta.
Az ONYF és a Szlovák Társadalombiztosítási Intézet azt tervezi, hogy a jövőben rendszeresíti ezeket az alkalmakat. Évente két alkalommal – tavasszal és ősszel, a határ egyik, illetve másik oldalán – kívánnak tanácsadással szolgálni.
LM, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”45603,45326,45045,44395,43805″}
