A kisebbségi bizottság javaslatát felülbírálta a kormány emberi jogi, kisebbségi és nemi egyenlőségi tanácsa, így valószínűleg nem Mária Jedličková lesz a kisebbségi kormánybiztos, aki jelenleg ideiglenesen ezt a megbízatást tölti be. A tanács elnökeként Miroslav Lajčák külügyminiszter június végére új, nemzetiségi személyt ígér a biztosi posztra , de ilyen ígéretekből az utóbbi hónapokban már több is elhangzott.
A kisebbségi bizottság, amelyben az öt magyar tag felfüggesztette működését, határozatban ismerte el Jedličková ténykedését a kisebbségekért felelős kormányhivatal élén, a hozzáértő, független, igazságos jelzővel illette őt. A kormánytól pedig kérték, hogy a betöltetlen kormánybiztosi posztra ne kisebbségit nevezzen ki, hanem a többségi nemzet képviselőjét. A szerdán, május 21-én ülésező emberi jogi tanács elutasította a bizottság álláspontját, az diszkrimináció ellenes törvényre hivatkozva. Lajčák ráadásul emlékeztetett, hogy a kormányfő is kisebbséghez tartozó biztost szeretne. Ő pedig azt, hogy ha a biztos személye már június végére ismertté válna. Nemtetszéést fejezte ki amiatt, hogy a kisebbségi bizottság munkájában a magyarok nem vesznek részt, s utalt rá, személyesen foglalkozik az esettel. Ismertette Tokár Gézának, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nevében írt levelét, amelyben a szóvivő indokolja a bizottsági tagok távolmaradását. Ezek között megemlítette a Jedličková által beterjesztett kisebbségi jelentést, amelyre a bizottság észrevételek nélkül rábólintott, s szerdán a tanács is tudomásul vette.
Tokár szerint a jelentés alapvetően rossz. „Ennek a jelentésnek az lenne a célja, hogy rámutasson, hol milyen módon lehetne javítani a kisebbségek helyzetén. Mindezt annak szellemében, hogy Szlovákiának olyan államnak kellene lennie, ahol az összes kisebbség otthon érzi magát. Ez a dokumentum viszont, amely egyébként referenciaként szolgál külföldi szervezetek irányában is, nem a problémákat összegzi, hanem egy nagyon semleges, a valós igényekkel egyáltalán nem foglalkozó közhelygyűjtemény, amely nem alkalmas feladata betöltésére” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak a kerekasztal szóvivője.
A kerekasztal épp ezért kidolgozza jelentés alternatíváját, amely rámutat a valós helyzetre, a visszásságokra, problémákra. „Mert ahova csak nézünk, problémákat látunk.”
Tokár úgy véli, e gondok forrása az intézményi gyengeségünk, nincsenek meg azok az állami szervek, amelyek felé közösségünk az igényeit tudná közvetíteni. Ami volt, leépült, a kisebbségi kormánybiztos intézménye eljelentéktelenedett, nem tölti be a feladatát. „Nincsenek meg azok az intézményes fórumok, amelyek rákényszeríthetnék valamilyen módon a hatóságokat, hogy foglalkozzanak a problémáinkkal. Az oktatásügy, a kulturális támogatás kérdései vissza-visszatérő gondok”, szögezte le a szóvivő.
A kisebbségi jelentés a kormány szerdai ülésnek napirendjén is szerepelt, majd törölték, miután kiderült, hogy a kormány illetékes emberi jogi tanácsa még nem tárgyalta meg, s arra csak aznap délután kerül sor. A május 28-i ülésen tűzi ismét napirendre a kabinet.
BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”44767,44792,44108,41172,44016″}
