Megkezdte működését a Magyarországon élő nemzetiségek ügyével foglalkozó parlamenti bizottság, miután az Országgyűlés hétfői ülésén döntött a testület nevéről illetve megválasztották tisztségviselőit. A bizottság neve „Magyarországi nemzetiségek bizottsága” lett – ezt a nemzetiségi szószólók kezdeményezték. A testület elnökévé az Országos Szlovák Önkormányzat elnökét, Fuzik Jánost választották, alelnöke pedig a roma nemzetiség szószólója, Farkas Félix lett.
A nemzetiségi szószólók intézménye új elem a rendszerváltást követő magyar jogállami rendszerben, éppen az április hatodikán tartott parlamenti választásokon debütált. Az új választójogi szabályok szerint a Magyarországon élő nemzetiségek nemzetiségi listát állíthattak, amelyről a pártlistákhoz képest jóval egyszerűbben lehetett (volna) mandátumot szerezni. A Magyarországon élő szlovákok – 35 ezren vannak – is állítottak listát, élén a most bizottsági elnökké avanzsált Fuzik János állt. Ha nemzetiségi listáról nem jutna be képviselő a parlamentbe (ahogy ez történt), arra az esetre hozta létre a jogalkotó az ún. nemzetiségi szószó intézményét. Ami annyit jelent, hogy minden nemzetiségnek van egy parlamenti szószólója, aki bár szavazati joggal nem bír, mégis képviselheti nemzetisége érdekeit, szót emelhet az őket érintő ügyekben. Az általuk alkotott bizottság – a most megalakult Magyarországi nemzetiségek bizottsága – elé kell terjeszteni azokat a törvénytervezeteket, amelyek őket érintik.
szd, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”37825,41394″}
