Balassi Bálint május 30-án, Mikszáth Kálmán pedig május 28-án halt meg. A megemlékezésekről Kliment Évával, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányának titkárával beszélgettünk.
Balassi, Madách, Mikszáth a nagykürtösi régió jeles személyiségei. Nagyon büszkék vagyunk mind a hármukra. Megemlékezésképp nagyjainkról itt a régióban minden évben ünnepségek sorozata történik. Most a napokban, a három közül Balassi Bálintot és Mikszáth Kálmánt ünnepeltük.
– Milyen is volt az idei megemlékezés?
– Balassi Bálint emlékére a kékkői vármúzeummal közös szervezésben a Csemadok NTV egy ünnepi délutánt tartott koszorúzással, ünnepi beszéddel. Egy szép kultúrműsor keretében emlékeztünk reneszánsz költőnk halálának 420. évfordulójáról.
– Meg kell említeni, hogy a kétnyelvű irodalmi összeállítás Eva Šoóšová nagykürtösi kultúrszervezőnek köszönhető. Ő állította össze úgy a magyar mint a szlovák szöveget, és ez közösen lett előadva a Hont-Ipoly Művelődési központ és a nyugdíjasklub szervezésben.
– Mennyire ismert szlovák nyelven Balassi munkássága? Vannak-e lefordított versek?
– Igen vannak, Balassinak elég sok verse van lefordítva. Kondrót emelném ki a fordítók közül, aki nagyon sok Balassi verset lefordított, de régiónkból ki kell emelnem az imént említett Eva Šoóšovát, aki szintén foglalkozik Balassi, Madách és Mikszáth műveinek a fordításával, illetve átdolgozza műveiket színdarabra, jelenetekre.
– Modern kori fordítások, vagy régebbi fordítások is vannak?
– A fordítások, legalábbis az én tudtommal, inkább a mai kornak megfelelőek. Tehát az a régi reneszánsz stílus, a szlovák szövegekben nem érződik.
– Minden évben Kékkő vára ad helyet a megemlékezéseknek. Milyen az ottaniak részéről a hozzáállás? Tudva lévő, Kékkő teljesen szlovák nyelvű város lett, és a környéken is magyar nyelvű település legközelebb 20-25 km-re van.
– Köszönöm a kérdést, ezt tényleg el kell mondanom. A kékkői vár igazgatónője Helena Ferencová, nagyon pozitívan áll a dolgokhoz, és igyekszik velünk együttműködni. Minden évben közösen emlékezünk meg Balassi születésének és halálának évfordulójáról. Tavaly egy nemzetközi konferenciára is sor került, melynek idén folytatása is lesz, szeptemberben. Ezt szintén közösen szerveztük, különböző országokból neves Balassi kutatók részvételével. A műsort, illetve a megemlékezést megtisztelte Balassagyarmat és Kékkő város polgármestere is.
Áttérve a másik ünnepeltre, Mikszáth Kálmánra, akinek halálának az évfordulója szintén májusban van, mégpedig 28-án. Évek, sőt mondhatom évtizedek óta ezen dátum környékén megemlékezünk halhatatlan palóc írónkról. Minden évben elmegyünk Nagykürtösre az evangélikus templomhoz, ahol megkoszorúzzuk azt az emléktáblát, amely annak kapcsán volt felhelyezve, hogy itt keresztelték meg Mikszáth Kálmánt. Így volt az idén is.
Itt egy rövid megemlékezést tartottunk az író életéről, majd a koszorúzás után folytattuk utunkat Szklabonyára, a Mikszáth emlékházhoz, ahol egy rövid kultúrműsort tartottunk.
Ezt követően egy író-olvasó találkozóra került sor, ahol vendégünk a magyarországi Végh József helytörténész volt. Neki eddig több mint 100 könyve jelent meg, a bemutató pedig a legutóbbi könyvéről, a Sisa Pistáról szólt.
– Itt is el kell mondani, hogy Szklabonya mára teljesen szlovák nyelvű falu. Az itteniek részesei-e a megemlékezéseknek?
– Ezen a településen is szintén szerencsénk van. A polgármesterasszony minden évben részt vesz a megemlékezéseken, de az önkormányzat is pozitívan áll Mikszáth hagyatékéhoz.
Az író szülőháza bár már nem áll, ennek helyén egy emléktábla van, de ahol gyermek- és ifjúkorát töltötte, az egy gyönyörűen fölújított emlékház, mindig nyitva áll azok részére, akik szeretnék közelebbről megismerni a nagy palóc írót.
Természetesen ilyenkor, a halála évfordulóján nem feledkezünk meg arról, hogy tiszteletünket tegyük a Kerepesi úti temetőben, ahol Mikszáth Kálmán nyughelye található. Itt, nemcsak mi, a Csemadok területi választmány képviseltettük magunkat, hanem Magyarországról is nagyon sokan, főleg a Mikszáth Kálmán Társaság szervezésében voltak jelen. Ezt a megemlékezést május 24-én tartották.
– A Mikszáth művek gondolom régebbről és nagyobb mennyiségben vannak fordítva, mint a Balassi versek.
– Mikszáth Kálmán nagyon sok olyan művet írt, ahol a magyarok és a szlovákok együttélésével is foglalkozik. Hiszen a mindennapokban ez elengedhetetlen volt. És ugye Balassi, mondjuk meg őszintén, a magyaroknak is elég nehéz olvasmány. Hogy egy Balassit hűen elő tudjunk adni, elszavalni, ahhoz azért bizony elég nagy felkészültség kell. Mikszáth Kálmán maga írta, nem pontos az idézet: Egy írót nem lehet semmivel kitüntetni jobban, mint azzal, hogy műveit olvassák.
– Köszönjük a beszélgetést.
merli, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”46084,44109,44175,45945,43678,43656″} 
