Magyarország pozsonyi Nagykövetsége Turisztikai irodája kelet-szlovákiai magyar pedagógusok részére tanulmányutat szervezett a Tisza-tóra május 27-én és 28-án. Az indulás napján, kedden, eléggé reménytelennek tűnt az időjárás, pláne, miután égszakadásban utaztunk egy jó ideig.
Ám mire Abádszalókra érkeztünk, már sütött a nap. Itt egy panziót és ifjúsági szállást tekintettünk meg. Éppen a bútorzat teljes cseréje előtt állnak és nemsokára medence fogja várni a pihenésre, kikapcsolódásra vágyókat. Ebéd után az abádszalóki helytörténeti gyűjteményt tekintettük meg, mely a mindennapi használati eszközöket mutatja be a Tisza-mentén a 19-20. század elejéről. A parasztszoba bútorzata az 1900-as évek első évtizedéből származik. A falvédő gyűjtemény több száz darabból áll. A vert csipke valamikor fontos megélhetési lehetőséget biztosított az itt élő embereknek. Ezekből is láthattunk néhány szép példányt. Most tanfolyamokon tanítják ennek készítését. A gyűjtemény legvonzóbb része a Kárpát-medence népviseletét bemutató babák, melyek száma 560. Ezeket a múzeum megálmodója, Steigauf Józsefné készítette, aki a tanulmányút résztvevőit fogadta. Itt a magyarok ruházatán túl megtalálhatók a sváb, román, német, délszláv, bunyevác, cigány, ruszin, népviseletek és a díszmagyar is. Azon kívül a Föld országainak népviseletét is gyűjtik. Ehhez hasonló gyűjtemény nincs még egy a földkerekségen! Ezekből több mint 260-at sikerült beszerezni. Van itt japán, kínai és ki tudja még milyen népviseletbe öltöztetett baba. Ha nem kellett volna tovább mennünk, akkor a múzeum vezetője napestig szóval tartott volna bennünket, mert mindegyik babáról egy regényt tudott volna mondani.
A 20 hektáros tiszafüredi Robin Kalandsziget, vagy ahogy legújabban hívják, a Kalózsziget következett volna, de oda nem juthattunk el, mert az esőzés miatt a terep járhatatlanná vált. Ez Európa egyik legnagyobb ilyen létesítménye. Így egy érdekes prezentációval kellett beérnünk. Korosztályos programelemekkel várják az érdeklődőket. Figyelembe veszik az életkort, a súlyt. A programokat egy hónapja indították, azoknak még ki kell forrniuk magukat. Eddig 4-5.000 vendég próbálta ki a különböző adrenalinos lehetőségeket, de eddig csupán egy jelentéktelen balesetük volt. Egy kislány leesett a mókuskerékről. Ki lehet próbálni a hordólovaglást, van felnőtt kötélpályarendszer. Ez tíz éves kortól használható. De van extrém gladiátorpálya is. Azonban fokozatosan kell végig menni a könnyebbektől a nehezebbekig. Napi szinten fordul elő, hogy valakit le kell hozni a fák koronájából. A sziget körül tanösvény vezet, amely mentén mászókák, nyomópad, ágyúgolyózás, mini golf és íjászpálya várja a vendéget. Műanyagszarvasra és –vaddisznóra lehet lőni. Ki lehet próbálni a vízi kengurut is. Ez minden valószínűség szerint az egyik legérdekesebb sporteszköz, mely szinte minden tekintetben eltér a jelenleg ismertektől. Az emberi erővel hajtott jármű felépítése és elve hasonlít a szárnyas hajóéhoz. Függőleges tolóerő segítségével halad előre. Az eszköz föl-le mozgatása során energiáját hatékony módon átadja a vízfelületnek, s ez hajtja előre. Több, mint 30 km/h csúcssebesség elérésére alkalmas. Hajtásához csak föl le kell ugrálni. Ennélfogva rendkívül kevés mechanikai alkatrészre van szükség, ahhoz, hogy sima, egyenletes siklást érjünk el a vízen. Némi ügyességet azért igényel. Pompás testgyakorlás, mely páratlan élményt nyújt.
Féktelen Fred Kapitány hírhedt Kalózszigetén mindenki próbára teheti ügyességét, rátermettségét a 140 akadályból álló kötélpályán magasban és földközelben. 15 méter magas sport- és versenymászásra alkalmas háromoldalú mászó falon kúszhatunk fölfelé. Tetején kilátó torony várja az érdeklődőket. Aki nem akar mászni, a kilátóba csigalépcsőn jut föl, ahonnan szép kilátás nyílik a környékre.
300 és 400 méter hosszú kötélcsúszdán, erdei tornapályán, játszótéren és a kalózképző furfangos játékokon próbálhatjuk ki rátermettségünket, melyek sikeres teljesítéséért oklevél jár Féktelen Fred Kapitány saját kezű aláírásával.
A szigetre komp viszi az érdeklődőket. Június első felében 3-4.000 gyerek látogat el a szigetre. Ez rendszerint 4-5 órás programot jelent. A szigetről el lehet menni és bármikor vissza lehet térni a nap folyamán, 10 és 18 óra között. Nincs időkorlát. A csoportokkal animátor látogatja végig az egyes helyszíneket, máskülönben mindenütt ők várják a látogatókat. Felügyelnek a biztonságra és elmagyarázzák a szükséges tudnivalókat, hogy mindenki biztonságosan tesztelje ügyességét.
A sziget kapacitása véges. Egyszerre kétszáz fő látogathatja. Ha viszont csak sétálni óhajtanak, akkor ezer fő is tartózkodhat a szigeten. A csoportoknak előre be kell jelentkezniük.
Ezután két kishajóval Poroszlónak vettünk utunkat. A másfél órás csónakázás nagyon élvezetes élményt nyújtott.
A Tisza-tó a Tisza Kisköre és Tiszabábolna között, a folyó hullámterében kialakított mesterséges víztározó. Ez a Kárpát-medence második legnagyobb állóvize, bár a folyó jelentős vízmozgásokat okoz benne. Területe 127 km2, legnagyobb hossza 27 km, legnagyobb szélessége 6 km. Duzzasztását a kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé. Közepes vízmélysége 1,3 m, maximális mélysége 17 m az élő Tisza folyómedrében. A folyó hossza a tározóban 33,5 km. Rajta kívül az Eger- és a Laskó-patak folyik a tóba.
A kiskörei vízlépcső megépítése egyrészt a Jászsági- és Nagykunsági-főcsatornák vízellátásának biztosítását kívánta szolgálni, másrészt a mezőgazdaság vízigényének kielégítését és gravitációs átvezetéssel nagy szerepet játszik a Körös-völgy vízhiányának enyhítésében és ökológiai vízpótlásában.
Másik fő cél, a kiskörei vízi erőmű olcsó villamos energiát kívánt biztosítani a térség számára. Harmadsorban turisztikai és vízi sportolásra alkalmas terület létrehozását.
1968-69-ben megkezdődött az építkezés és az erdők letermelése. Az első duzzasztás megkezdése előtt már csak a fák döntése volt a cél, a kiszállítással nem foglalkoztak. Így ma is rengeteg uszadékfa és fatuskó található a területen, ami a vízi közlekedést veszélyessé teszi. Ugyanakkor, sok madárnak nyújtanak fészkelő- és pihenőhelyet. A pusztítást kevés terület kerülte el, ezek közül a legjelentősebb az aponyháti őstölgyes. Az első duzzasztást a kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé. 1980-ban a második ütemet is megvalósították. A tározó ma is ezen a szinten üzemel. A harmadik duzzasztási szintet nem hajtották végre, ami további 150 cm-es vízszintemelkedést jelentett volna. A mai gátak ezt a terhelést már aligha bírták volna el huzamosabb ideig, így erről le kellett mondani. Így viszont sok szárazulat megmaradt. Ezek összterülete megközelítőleg 43 km2.
A tó környéke jóval gazdagabb napfényben, mint Európa azonos földrajzi szélességű tájai. A napsütéses órák évi száma meghaladja a 2.000 órát. Júliusban a legmagasabb. Környéke az ország csapadékban legszegényebb tájai közé tartozik.
Április-májusban időjárástól és árvízi helyzettől függően nyári szintre duzzasztják a tót. Október végén, november elején fokozatosan téli szintre állítják vissza, vagyis 120-130 cm-rel alacsonyabb a nyárinál. Ha a nyári víztömeg maradna a tározótérben, tavasszal egy hirtelen meginduló jégzajlás az egész területet letarolhatná, és veszélyeztethetné az erőművet is, illetve egy tavaszi árvíz idején sokkal kisebb vízmennyiséget tudna felvenni. A téli szinten jelentős szárazulatok emelkednek ki a tómederből, melyek kiváló táplálkozó- és pihenőhelyek a vonuló madárfajok számára. A téli időszakot fakitermelésre használják és túrákat is vezetnek, amikor a látogató olyan helyeken járhat, melyek máskülönben nem hozzáférhetőek.
A tónál és környékén jelenleg a legkülönbözőbb területeken mintegy 35 milliárd forint értékű fejlesztés zajlik, hogy Magyarország legfontosabb ökoturisztikai térsége színvonalasabb szolgáltatásokkal fogadhassa a látogatókat, illetve javuljanak a helyben lakók életkörülményei, Idén is, úgy mint tavaly, mintegy 40 millió forintot fordít a vízkezelő Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. a tározó halállományának pótlására és gyarapítására. Szükséges lesz még az úthálózat korszerűsítésére és aszfalt burkolattal való ellátására, mert sok helyre csak szűk földutakon lehet eljutni.
Pereszlőn kötöttünk ki. Majd Erdőtelekre buszoztunk, ahol megnéztük a Pintér Tanyát. Itt töltöttük az éjszakát. A tanya egyik érdekessége, hogy kápolnát építettek tulajdonosai.
Másnap reggel Sarudra utaztunk, ahol az Eurostrand Ifjúsági kempingjét tekintettük meg. Ez saját stranddal, vízieszköz-kölcsönzővel, kenukkal és kerékpárokkal rendelkezik. Itt 3-7 napos tábori programokat kínálnak saját animátorral.
Nagyon élvezetes volt ezután az aszfaltúttal ellátott töltésen nyolc km-t kerékpározni Poroszlóra, ahol a Tisza-tavi Ökocentrum látogatóközpontot és termálparkot látogattuk meg, mely a régió legújabb és legnagyobb turisztikai látványossága. 2012. április 28-án nyitották meg. Itt látható Európa legnagyobb édesvízi akváriuma, mely a Tisza-völgy élővilágát mutatja be.
Az Ökocentrum egyedülálló létesítmény, mely európai viszonylatban is ritkaság. Itt összekapcsolódik a turizmus és a természetvédelem, valamint az oktatás. A projekt elsődleges célja a tónál jelenleg meglévő, vagy tervezett ökoturisztikai program-elemek összefogása, összetett turisztikai látványossággá csiszolása, melynek központi létesítménye az Ökocentrum. Ennek központi épülete a Látogatóközpont, mely 2.600 m2-en, 4 szinten nyújtja szolgáltatásait a látogatóknak. Fő attrakciója a 726.000 l össztérfogatú édesvízi akváriumrendszer, amely az épület pinceszintjén működik. A térség jellegzetes vízi és vízparti életközösségeit mutatja be. A több mint 70-féle hazai hal mellett, közel 15 kétéltű- és hüllőfajt mutat be. Egy üvegalagútban tapasztalhatjuk, amint a 1,5-2 m viza, vagy az egy métert meghaladó csuka elúszik a fejünk fölött. De úszkál ott elégedett ponty és 2 m-es harcsa is. A középiskolák biológiai tananyagának kiegészítő, gyakorlati oktatásában komoly szerepet tölthet be. Láthatunk mikroszkópos felvételt a béka véréről és spermáiról. Az Éjszakai Erdő látványossága a vadászó hüllők és kétéltűek. Ezek éjszakai életet élnek, tehát a kedvünkért felcserélték a napszakokat. Itt nappal van éjszaka és éjjel nappal, amikor az állatok elrejtőznek.
A főépületben 24 férőhelyes 3 dimenziójú vetítőteremben a vetítőfelület térbeni elhelyezése és a 3D-s filmek hatására a nézők úgy érezhetik, hogy részesei a vetítővásznon történő eseményeknek. Viharba kerülnek a Tiszán, vagy a halrajokkal vonulnak, nézik a naplementét, a susogó nádas dzsungelét.
A főépület részét képezi egy 100 fős konferenciaterem, amely nemcsak tudományos konferenciáknak, rendezvényeknek biztosít korszerű feltételeket, hanem fogadásokat, biológiaórákat és versenyeket is tarthatnak benne.
A Természet Temploma nem lehet meg torony nélkül. Az épület 30 m magas kilátótornya, turisztikai célok mellett alkalmas a Tisza-tavi viharjelző rendszer biztonsági berendezésének elhelyezésére is. A magasból az egész tó jól belátható. Alacsonyabban egy hatalmas teraszról is szép kilátás nyílik.
A Szabadidő park elemei az „ismerd meg a természetet” mottó jegyében születtek. Láthatunk itt teknősbékákat, egy óriásteknőst, amely éppen jóízűen falatozott a gyermekek kíváncsi szeme láttára, de csacsit, mereven álló nemeskócsagot, vagy gólyákat. De van itt játszótér is a fiatalok számára, ahol kedvükre mászkálhatnak, hintázhatnak, ugrabugrálhatnak. Az állatokat ZOO-csemegével szabad csupán etetni, amit a főépület ajándékboltjában, a „Tisza-tó shopban” vásárolhatnak meg. Nem tudom, miért kell megerőszakolni a magyar nyelvet az angollal. Olvastam már üzlet reklámtábláján a Hús-butik kifejezést is. A „húsbuták” agya csak erre képes.
Az Ökocentrum mellett kiépítették a Vízi Sétányt, mely 1500 m-en különböző madárvártákhoz és kilátóhelyekhez vezet, ahol megfigyelhetjük a madarak életét anélkül, hogy megzavarnánk őket. Oda egy kishajóval lehet eljutni néhány perc alatt.
Előre beprogramozott GPS-es csónaktúrákra van mód a tó rejtettebb zugainak felkeresése céljából. A kétéltű terepjárót is ki lehet próbálni. A félórás kaland alkalmával hol gurulva, hol úszva lehet bejárni a tó egy darabját. Van mit. A tavon keresztül önálló mederben folyik Magyarország második legnagyobb folyója, a Tisza, melyhez érhálózatként kapcsolódik az öblítőcsatornák és holtágak rendszere. Ezek több mint 200 km hosszúságú, jól bejárható víziút-hálózatot alkotnak. Itt ismerhetők meg a vízi világ rejtett, vagy ámultba ejtő értékei. Tómedencéken, szűk csatornákon, kotrási helyeken át élvezhetjük ennek a sokszínűen szép természetes világnak az életét. Sárga nőszirmot, tündérrózsát és vízitököt láttunk virágozni suhanásunk alkalmával. Legalább kéttucatnyi növény és virág látható itt.
Majd a Fűzfa Pihenőparkig hajóztunk, mely a legnagyobb turisztikai komplexum gyermekek számára. Faházas elhelyezést biztosítanak. Rendelkeznek kikötővel, kerékpárparkkal, saját külső és belső medencével.
Az ebéd után indultunk is már hazafelé. Sajnáltuk, hogy nem maradhattunk tovább. Valamivel több, mint két óra alatt Kassára érkeztünk vissza ebből a mesés vízi világból, telve kellemes élményekkel és hasznos tudnivalókkal.
Valóban az itteni létesítmények megérdemlik, hogy családok és diákok ellátogassanak ide és élményekkel telve távozzanak, ám nem hallgathatjuk el, hogy sok esetben tetten érhető volt: pénz van, ízlés nincs. Ritkán látni annyi giccses festményt egy rakáson, ahogy némely alkalommal kénytelenek voltunk elviselni. A falon logó tetszetős mázolmányok meg akaratuk ellenére is nevelnek. Ebben az esetben félre.
Remélhetőleg az iskolák élni fognak ezzel a lehetőséggel, hogy diákjaikat elviszik erre a vadregényes tájra, ahol ismerkedhetnek a természettel, szórakozva tanulhatnak és mozgásigényüket is kielégíthetik kellemes élményeket szerezve. A vízikengerut semmiképpen se hagyják ki!
A képgalériát ITT tekintheti meg >>>
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
