A közigazgatási tárcától nem az Emberi Erőforrás Minisztériumába (EMMI), hanem a Miniszterelnökségre kerül a nemzetpolitikai államtitkárság. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az EMMI „kiszáll” a nemzetpolitika alakításából – jelentette be Balog Zoltán miniszter.
Folytatódtak Budapesten az alakuló új Orbán-kormány miniszter-jelöltjeinek parlamenti bizottsági meghallgatásai. Balog Zoltánt, az Emberi Erőforrások Miniszterét több szakbizottság is meghallgatta – minthogy a csúcsminisztériumhoz számos különböző szakterület tartozik – köztük a nemzeti összetartozás bizottsága, valamint a magyarországi nemzetiségek bizottsága is.
Előbbi előtt a jelenleg is hivatalban lévő miniszter bejelentette, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben mégsem az ő tárcájához, hanem a Lázár János által vezetett Miniszterelnökséghez kerül a nemzetpolitikai államtitkárság (eddig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozott). Szavai szerint ő is támogatja ezt az elképzelést, mivel – mint mondta – „ha a kormányzat koordinációs központja a Miniszterelnökség, akkor onnan számos ügyre sokkal nagyobb hatással lehet a kormányzat”. Arra a kérdésre, hogy ki lesz a nemzetpolitikáért felelős államtitkár, nem válaszolt arra hivatkozva, hogy ha nem az ő tárcájához tartozik a terület, akkor értelemszerűen nem is az ő tiszte jelölni a vezetőjét.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgymond „kiszállna” a nemzetpolitika alakításából, hiszen számos olyan terület marad a tárcánál, amely érinti a határon túli magyarság ügyeit. A bizottsági meghallgatáson Balog Zoltán elmondta, a helyettesét bízza meg a határon túli ügyeken belüli felsőoktatási, köznevelési, kulturális, civil és egyházi ügyek koordinálásával, valamint a sport területével. A miniszter egyúttal a kormány sikertörténetének nevezte a határon túl élő magyar közösségek számára adott állampolgárságot. A nemzeti összetartozás bizottsága végül hat igen szavazattal, három tartózkodás mellett támogatta Balog Zoltán miniszteri kinevezését.
Ugyanezen a napon, június 4-én hallgatta meg a miniszter-jelöltet – s végül egyhangúlag támogatta is – az áprilisban megválasztott nemzetiségi szószólók testülete. Balog Zoltán – aki 2012 óta vezeti az Emberi Erőforrások Minisztériumát – a nemzetiségi szószólói intézményt nem csupán névleges, súlytalan tisztségként képzeli el, hanem érdemi munkát vár tőle, amely segíti a kormány munkáját is. A nemzetiségi szószólói intézmény új eleme a magyar választási rendszernek, az áprilisi országgyűlési választásokon lehetett első ízben nemzetiségi listákat állítani és azokra szavazni illetve ekkor került megválasztásra a tizenhárom nemzetiségi szószóló is. Az általuk alkotott testület vezetését a magyarországi szlovákok önkormányzatának elnöke, Fuzik János látja el.
Balog Zoltán a bizottsági meghallgatáson beszámolt arról, hogy az elmúlt kormányzati ciklusban Magyarországon megháromszorozódott a nemzetiségi fenntartású intézmények száma, ahol jelenleg 4500-an tanulnak. Pozitívumként említette azt is, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai szerint egyre többen vállalták kettős identitásukat, volt olyan, ahol megduplázódott az egyes nemzetiséghez tartozók száma (2011-ben 35 ezren vallották magukat szlováknak Magyarországon). Ugyanakkor folyamatosan csökken azok száma, akik anyanyelvként használják nemzetiségi nyelvüket, ami fontos eleme a kulturális autonómiának.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”45703,46022″}
