Győrfi András festőművész első alkalommal állít ki Komáromban, a tárlat július 30-ig látogatható a Limes Galériában hétfő kivételével minden hétköznap.
Győrfi András 1964-ben született Kaposváron. Tanítómesterei Molnár József rajztanár és Ruisz György festőművész. Gyermekkori sikereinek kicsúcsosodása egy shankari rajzpályázat első díja, amelyet az indiai nagykövettől vehetett át a követségen, valamint Jankovich Marcell – féle János vitéz rajzfilm pályázata volt, amelyen megosztott első díjat kapott, 9 évesen.
1981-ben költözött Budapestre. Azon meggondolásból, hogy egy rendes, polgári szakma legyen a kezében, diplomát szerzett a budapesti Ybl Miklós Műszaki Főiskolán. Sosem helyezkedett el a szakmájában. Helyette rajzolt, 1984 – től éveken át jelentek meg illusztrációi a Rakéta Regényújságban, valamint a Galaktika magazinban. 90-ben elcsábította az olaj és a vászon, ekkorra már nevet szerzett a szakmában, könyvillusztrációit sorra jelentették meg a napi – és a hetilapok. „A képkészítés szerelem. Egy darabig csak kerülgetem, tervezek. Utána próbálom meghódítani, megdolgozni….amikor megvan, elégedetten nézegetem. A legfontosabb pillanat azonban a másnap reggel: tudok-e újra ránézni, tudok-e vele együtt élni. Ha igen, maradhat, ha nem, akkor törlés. És minden kezdődik elölről.”
Az önképzés és érvényesülés útját járva dolgozott, festett, szervezte a kiállításait. 1992 – ben első kiállításainak egyikén 22 képből 17 –et eladott még a kiállítás vége előtt, ezért korábban kellett befejezni a kiállítást. 1993-ban díszletet tervezett a soproni színháznak. 1994 – ben kiutazott az Egyesült Államokba, szerencsét próbálni. Öt szorgos hetet töltött kint, festett és kiállításokat szervezett. Ez az útja döbbentette rá, hogy elsősorban magyar festő, magyar gyökerekkel, szívvel és nem vágyik másra, minthogy otthon szeressék, fogadják el. Hazatérése után galériát nyitott a pesti belvárosban, sikert sikerre halmozott 1999 – ig, amikor kirabolták a műtermét és az otthonát is. Megtört benne a lendület, családjával Németországba, Aachenbe költözött, de csak pár hónapig bírta „idegenben”. Hazatérése után mindent újra kezdett, érdekes mozzanata akkori életének, hogy rendőrségi nyomozásokhoz felkérték fantomkép – rajzolónak. A mai napig büszkeség tölti el, ha arra gondol, hogy az ő rajzai alapján találtak meg egy- egy bűnözőt. Ebben az időben kezdett rendszeresen művésztelepekre járni otthon és külföldön; eljutott Spanyolországba, Törökországba, Olaszországba, de még Kínába is. Részt vehetett az 1999-es bolognai Arte Fiera –n, amely egy nemzetközi modern és kortárs képzőművészeti vásár és a szakma csúcsát jelenti. 2000-ben Pozsgai Zsolt Fekete méz c. darabjának díszleteivel szerepelt Londonban, kiállított Harbinban / Kína/ , Isztambulban, Ljubljanában az Arborétumban, Londonban , az Egyesült Államokban Santa Barbarán , Los Angelesben, a németországi Mainburgban, Tulumban / Mexikó/.
A horvátországi festői szépségű Rovinj városában műterem-galériát nyitott a nyári hónapokra, ahol szeptemberig várják azokat, akik a tenger mellett a festményeire is kíváncsiak. Azonban kulcsfontosságú maradt a számára az itthoni jelenlét is, ezért évente 4-5 tárlatot nyit és a 2000-es évek elején közel 50 könyvet illusztrált a Móra, Palatinus és Cicero könyvkiadóknak. Egyik legkedvesebb könyvillusztrációja Gárdonyi Gézától az Egri csillagok, mivel ez egy olyan olvasmányélménye volt, amely nélkül sosem lett volna az a festő, akivé vált.
Győrfi András első alkalommal állít ki Komáromban. A június 20-i megnyitón személyesen a művész szólt a közönséghez. Elmesélte első élményét a komáromi Limes Galériáról. Amint meglátta a barokk templom belső terét, rögtön ihlettt kapott, jelen kiállításra 31 képet hozott, amelyekből 15 már erre a kiállításra készült. Sajátos hangulatú képeihez semmi sem hasonlítható, eredeti, egyedi hangvételű mind. Olajjal, vászonra festett képei pompáznak az erőteljes színektől, felhők keringenek a képzelt tájban, vagy éppen ketrecbe zárva várják sorsuk jobbra fordulását. Bábeli zűrzavar mindenhol, lovacskáján vágtató hős, égből pottyanó hal, az univerzumban lebegő szigetek, átjáró egy szebb világba, hátrahagyott angyalszárnyak, reneszánsz miliő, barokk kertekben szerelmes kötelék, vagy egy olyan „képtelen” kép, mint az Idő magánya. Az embernek mégis az az érzete támad, hogy járt már itt, ezekben a képekben, látta, sőt találkozott már a festmények szereplőivel. Megfoghatatlan, kimondhatatlan érzés keríti hatalmába a nézőt, mert a festő szórakoztat, felzaklat, nyugtalanít, megnevettet, kalandra csábít. Szerelemligetben csókos női szájak incselkednek képein, vagy éppen nászutasok robognak el sietve a kép előterében. Légvárak, léggömbök mindenfelé, és pirosan izzó paradicsomok, sok piros gömb, amely a Mennyei Paradicsomot szimbolizálja festményein, ahová jutni szeretnénk, a felhőkön keresztül, könnyedén, akárcsak egy keringőt járva…
A tárlat július 30 – ig látogatható a Limes Galériában hétfő kivételével minden hétköznap. Képgalériánkat tekintse meg ITT<<<.
Szalai Erika, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”46046,43183″}
