Répás Zsuzsanna nem folytatja helyettes államtitkári munkáját. Helyére Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosításért felelős kormánybiztos kerül helyettes államtitkári pozícióba, a nemzetpolitikáért felelős államtitkárt, Potápi Árpád már korábban megkapta kinevezését.
A harmadik Orbán-kormány felállását követően a nemzetpolitika területén tapasztalható látványos átalakításoknak megfelelően a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkári poszt sem maradt érintetlen. A szerdai, június 25-i Magyar Közlönyben való közzététel után ugyanis hivatalossá vált az eddig pletyka-szinten keringő hír.
Mint ismeretes, a Közigazgatási-és Igazságügyi Minisztérium megszűnésével (az elmúlt négy évben ennek keretén belül működött a nemzetpolitikai államtitkárság), pontosabban átalakításával a nemzetpolitika a Lázár János által vezetett kormányzati csúcsszervhez, a Miniszterelnökséghez került. A terület felelőse, államtitkári pozícióban, Potápi Árpád János, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke lett, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, tárca nélküli miniszter politikiai irányítása mellett. Hivatalossá vált tehát, hogy Répás Zsuzsannát Wetzel váltja. A hírek arról szólnak, hogy Wetzel Tamás kinevezése már kész tény, de Répás Zsuzsanna leváltásáról még nincs érvényes határozat.
Wetzel Tamás 1976-ban született Budapesten. Jogi diplomáját 1996-ban szerezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán, majd ugyanitt 2009-ben szerezte meg tudományos fokozatát. Doktori értekezése a migráció magyarországi helyzetének felméréséről, elemzéséről szólt. Ezt már csak azért is érdemes kiemelni, mert a későbbiekben – már miniszteri biztosként – számos alkalommal a szakértő hozzáértésével cáfolta az ellenzéki oldalról érkező alaptalan aggodalmakat a kettős állampolgársággal kapcsolatban (migráció növekedése, szociális ellátórendszer túlterhelése stb).
2001 és 2005 között a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalban dolgozott. Ez az a szerv, amellyel a magyar nemzetpolitika megszületése (vagyis 2010) előtt az anyaországban valamilyen oknál fogva huzamosabb ideig tartózkodni kívánó határon túli magyarok a világ számos pontjáról érkező igen sokszínű társaságban intézhették tartózkodási és egyéb engedélyeiket.
2005-től jogharmonizációval és stratégiai elemzéssel foglalkozott előbb a Belügyminisztériumban, majd az ennek felosztásával életre hívott Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban.
A 2010-es kormányváltással bekövetkező látványos nemzetpolitikai fordulatnak ő is fontos szereplője lett: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatos feladatok végrehajtásáért felelős miniszteri biztosává nevezték ki. Az elmúlt négy évet értékelve megállapítható: munkáját sikerrel végezte, a számok is magukért beszélnek. Míg a kormányváltáskor évi 5000 állampolgársági kérelemmel „bírt” el a magyar közigazgatás, addig 2013 végére ez éves szinten 200 ezerre kúszott fel. Az egyszerűsített honosítási eljárás pedig a magyar nemzetpolitika sikertörténetévé, egyszersmind a nemzetegyesítés egyik legfontosabb eszközévé vált.
Ami a nemzetpolitika területén végrehajtott – elsősorban személyi – változtatásokat illeti, nyílt titokként terjed a közbeszédben, sajtóban, hogy mindez a Fideszen belüli ún. „Kövér-vonal” erősödését jelenti, egyenes arányban a Németh Zsolt korábbi külügyi államtitkár és körének térvesztésével. Ettől a folyamattól többen a határozottabb nemzetpolitikai vonal kibontakozását várják, ami Kövér László politizálását tekintve nem is minden alap nélküli várakozás.
szd, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”46333,46300,46239″}
