Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc egyik kevésbé ismert fejezeteként vonult be a hadtörténelembe az a tény, hogy a kormány és a honvédsereg felsőbb vezetése korán felismerte a hadihajók lehetséges alkalmazását a Dunán.
Viszonylag sok korabeli feljegyzés és sajtóbeszámoló maradt ránk az Országos Hadigőzös Mészáros névre keresztelt hadihajóról, amely nem volt más, mint az 1830-ban épült, a kormány által megvásárolt és hadicélokra átalakított Franz I. gőzhajó, amely Kenessey Albert, illetve Pálóczy László parancsnoksága alatt jó szolgálatot tett a honvédseregnek elsősorban a délvidéki harcok folyamán.
Amikor 1849 telén Görgey feladta a fővárost, és a kormány Debrecenbe tette át a székhelyét, a Pesten a Duna jegébe fagyott hadigőzös a bevonuló osztrákok kezére került, és General Schlick-re keresztelve a század végéig szolgált, majd 1899-ben uszályhajóvá „degradálva” a rozsdatemetőbe került.
Az a tény viszont a legrészletesebb magyar hadtörténeti munkákban is legfeljebb csak lábjegyzetként szerepel, hogy nem a Mészáros Lázár hadügyminiszterről elnevezett gőzhajónk volt az egyetlen, amely hadihajóvá átalakítva szolgálta a magyar szabadságharc ügyét. Szinnyei József 1849-es komáromi naplójegyzeteiben és az 1849-es Komáromi Lapokban találhatunk számos utalást arra, hogy – feltehetően a Mészáros hadigőzös példáján felbuzdulva – Klapka komáromi védőserege is rendelkezett hadigőzössel, amelynek nagy hasznát vette. A város ostromakor a komáromi kikötőben rekedt gőzhajó hadbaállításáról a Komáromi Lapok 1849. július 19-i számában számol be először.
A cikkből többek között megtudjuk, hogy a Klapka névre átkeresztelt és hadicélokra felszerelt gőzhajó kapitánya Erdélyi Adolf lett. A lap július 30-i számában már terjedelmes riportszerű beszámoló jelent meg a Klapka első sikeres bevetéséről. A hajó katonai parancsnoka ezen az úton az a Prágai János őrnagy volt, aki Klapka főhadsegédjeként érte meg a vár feladását és emigrációba vonult, majd a kubai felkelők oldalán harcolva halt meg. A komáromi hadihajó völgymenetben indult Pest felé, és Dunaalmás, valamint Dunamocs és Radvány térségében igyekezett felderíteni az ellenség hadállásait, miközben híreket szerzett és zavart keltett az ostromló osztrák seregben. Az ilyesfajta kisebb hadműveletet ma kommandós akciónak neveznek.
1849 késő nyarán azonban az általános hadihelyzet kedvezőtlenül alakult, egyre több híradás érkezett a cári csapatok beözönléséről az országba, és előrevetítette sötét árnyékát, a világosi fegyverletételt. A Komáromi Lapokban a Klapka hadi ténykedéséről az augusztus 11-i számban olvashatunk utolsó híradást. A komáromi vár kapitulációja után a Klapka hadigőzös is az osztrákok kezére került. További sorsáról nem sikerült felderíteni érdembeli adatokat, ám nyilvánvaló, hogy átkeresztelve ez a hajó is az évszázad végéig szolgálhatott.
Németh István, Felvidék.ma
Fotó: a szerző kollázsa
