„Február 27-én viseljük a fekete szalagot, és mutassuk meg, hogy vannak még megoldásra váró problémák a felvidéki magyar közösség életében és a lelkünkben is” – nyilatkozta Gubík László, a Magyar Szövetség országos elnöke miskolci előadása előtt tartott sajtótájékoztatóján.
A fekete szalaggal
a lakosságcsere-egyezmény aláírásának 80. évfordulójára emlékezünk.
Gubík László felhívta a figyelmet: ha bármiféle sorscsapás ér bennünket, vagy veszélybe kerül a közösségünk, azt a helyzetet arra kell felhasználni, hogy megerősödjünk, és ezt láthatóvá is tegyük.
„A szalag kitűzésével is demonstrálni tudunk, és ez bátorítóan hat másokra is. Köszönöm, hogy a Szövetség a Közös Célokért ebben élen jár és példát mutat. Arra bátorítok én is minden felvidéki magyart, hogy tűzze ki a fekete szalagot ezen az emléknapon” – nyilatkozta a Felvidék.má-nak.
Az egyezmény nyomán 1947 áprilisától több tízezer magyar embert hurcoltak el erőszakkal szülőföldjéről, családjától, közösségétől – falvakat, településeket tizedeltek meg, évszázados gyökereket szakítottak el.
Áldozatuk parancsa ma is él: ők hiányoznak, nekünk pedig meg kell maradnunk, őriznünk kell szülőföldünket, anyanyelvünket, intézményeinket.
Ezért tűzzük ki február 27-én a fekete szalagot – a hiány, a gyász, a tisztelet és a kitartás jelképeként – áll a felhívásban.
Az alkotmánybíróság előtt az ügy
Mindezek a Beneš-dekrétumokkal kezdődtek. A dekrétumokat az egykori Csehszlovákia mindkét utódállama, Csehország és Szlovákia is jogrendje részének tekinti. 2025 decemberében a szlovák parlament olyan törvénymódosítást fogadott el, amely alapján aki megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat, akár hat hónap szabadságvesztéssel is sújtható.
Gubík elmondta: a Büntető törvénykönyv decemberi módosításának három paragrafusát már vizsgálja az alkotmánybíróság. Az egyiket fel is függesztette, a másik kettő alkotmányosságát jelenleg is vizsgálja.
Sajtótájékoztató (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„A lex Beneš nemcsak az igazságérzetet, hanem a jogbiztonságot és a véleménynyilvánítás szabadságát is sérti. Nem tehetjük szóvá azokat az igazságtalanságokat, amelyek 80 évvel ezelőtt a felmenőinket, a felvidéki magyar családok összességét érintették, mert különben büntetőjogi következményekkel kell számolnunk.
Az alkotmánybíróságnak kell kimondania e paragrafus semmisségét”
– fogalmazott.
Bízik a nemzetközi fórumokban
Az Európai Parlament néhány hete tárgyalta a szlovák jogállamiság helyzetét, de kevés érdemi felszólalás hangzott el. A kérdés tavasszal ismét napirendre kerülhet.
„Az lenne a helyes döntés, ha Szlovákiára nézve ott egy elmarasztaló határozat születne” – véli Gubík.
A felvidéki magyar lelkek dimenziója
Gubík László szerint minden számbeli kisebbségbe szorult közösségnek meg kell tanulnia a hátrányból előnyt kovácsolni – ez a túlélés záloga.
Előadás Miskolcon (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„Ezt a Beneš-történetet úgy is értelmezhetjük, mint egy immunerősítő vitamint. Bízom benne, hogy ez összezárja a közösségünket. Az egymásrautaltság érzése ma nagyon hiányzik, ennek meg kell erősödnie. És a közéletben, adott esetben a választási megmérettetésben is meghozhatja azt a kívánt sikert, amelyre már régóta vágyunk” – foglalta össze.
Magyarországon is nagy a tét
Április 12-e a kitelepítettek emléknapja, idén azonban Magyarországon a választások időpontja is.
„Azt kívánom a felvidéki és a magyarországi magyar közösségeknek, hogy folytatódjon az a nemzetépítő munka, amely már elkezdődött. Hálásak vagyunk a felújított intézményeinkért, a megerősített és létrehozott egyesületekért, szervezetekért, a lelkivilágunk támogatásáért. Ezt a nemzetpolitikát folytatni kell – ez is tétje az április 12-i választásoknak” – szögezte le.
Kiemelte: több mint egymillió állampolgárral bővült a magyar nemzet közjogi köteléke, és a nemzetpolitika az Alaptörvényben is rögzített. Ezek jelentik a XX. század sebeire adott válaszokat.
***
A Magyar Szövetség elnökeként Gubík László élére állt a Beneš-dekrétumok újraértelmezése miatt kirobbant tiltakozó megmozdulásoknak. A párt nemcsak politikai ügyként, hanem szakértői szinten is igyekszik napirenden tartani a dekrétumok és az utókonfiskációk kérdését. Erről beszélt Miskolcon, a Felvidék Ház által szervezett előadásán.
A beszélgetést a Magyar Házak Hálózata élőben közvetítette.
Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
