(Képgalériával frissítve)Az Érden szeptember 25-én megrendezett tudományos konferencián felvidékiek is részt vettek. Előadóként jelen volt Pék László, a Felvidéki Tehetségsegítő Tanács elnöke, valamint a búcsi Katona Mihály Alapiskola történelemtanára, Pelle István is.
250 évvel ezelőtt, 1764. október 6-án Szatmárnémetiben látta meg a napvilágot Katona Mihály református lelkipásztor, kiváló földrajztudós. Közel két évtizeden át, 1803-tól 1822. május 9-én bekövetkezett haláláig református lelkipásztorként szolgált Búcson és az itteni temetőben alussza örök álmát. A búcsiak 1999-ben róla nevezték el a helyi magyar alapiskolát és azóta minden esztendő novemberében megrendezik a Katona Mihály Napokat.
Az idei jeles születési évforduló és fő művének, A föld mathematikai leírása a világ alkotmányával együtt c. könyve megjelenésének 200. évfordulója kínálta az alkalmat, hogy az érdi Magyar Földrajzi Múzeum 2014. szeptember 25-én egy tudományos konferencia keretében idézze fel ennek a kiemelkedő férfiúnak az alakját, mindenekelőtt a földrajztudomány területén végzett irodalmi munkásságának a fényében.
A konferencia egyik fő szervezője a Budapesten élő, de palásti gyökerű Lukács Ágnes volt, aki gyakran megfordul Búcson is és sokat fáradozik Katona Mihály emlékének ápolása érdekében.
A konferencia előadóit és résztvevőit Érd város polgármestere, T. Mészáros András üdvözölte, majd dr. Kubassek János földrajztudós, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója szólt a megjelentekhez. A tanácskozás első pontjaként átadták a Teleki Sámuel-díjat Martinovics Sándor kartográfusnak, aki tudományos munkássága során együttműködött az érdi múzeumot megálmodó és létrehozó Balázs Dénessel, sőt közösen egy észak-afrikai expedícióban is részt vettek még a múlt század hatvanas éveiben.
A szakmai tanácskozáson sok érdekes előadás hangzott el, a mai magyar földrajztudomány olyan jeles képviselői, mint dr. Hevesi Attila, a miskolci egyetem professzora, dr. Gábris Gyula, a budapesti ELTE emeritus professzora, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke, dr. Szabó József a debreceni tudományegyetem emeritus professzora, dr. Both Mária főiskolai docens, dr. Puskás János főiskolai tanár, dr. Horváth Gergely főiskolai tanár, a szatmárnémeti Fazekas Lóránd nyugalmazott földrajztanár és Csorba F. László tudománytörténész beszéltek Katona Mihály munkásságáról, előremutató nézeteiről és „naprakész”, a korabeli európai tudományossággal lépést tartó szakmai ismereteiről.
A konferencián egy „kisbusznyi” búcsi is megjelent Szigeti János polgármester vezetésével, és természetesen nem hiányoztak a búcsi Katona Mihály Alapiskola pedagógusai sem: Győző Andrea igazgató, Pelle István történelemtanár, aki Katona Mihály örökségének ápolása a búcsi alapiskolában címmel ugyancsak előadást tartott, és még néhányan.
Nagy érdeklődést keltett Pék Lászlónak, a Felvidéki Tehetségsegítő Tanács elnökének az előadása (A földrajzi ismeretek szerepe a Felvidéken – elmélkedés egy évforduló kapcsán), amelyben egyebek mellett arról is tájékoztatta a konferencia hallgatóit, milyen sok nehézséggel kell szembenézniük a felvidéki magyar iskoláknak a földrajz tanítása kapcsán. Egyrészt jelenleg nincs magyar nyelvű földrajztanár–képzés sem Nyitrán, sem Komáromban, a földrajztankönyvek a szlovák nyelvű munkák fordításai, ráadásul állandó problémát okoz a földrajzi nevek magyar használata, a felettes hatóságok a legsötétebb kommunista időkre emlékeztető módszerekkel igyekeznek megakadályozni, illetve ellehetetleníteni, hogy szakmailag kifogástalan, a magyar szaknyelvvel összhangban álló szövegek kerüljenek a magyarra fordított tankönyvekbe.
Id. Kerekes András konferenciáról készült képei megtekinthetők a Képgalériában ITT>>>.
lacza, Felvidék.ma
a szerző felvételei
{iarelatednews articleid=”42528″}
