Az oktatásügyi minisztérium műhelyében készül a szakképzésről szóló új törvény tervezete. Az elképzelések szerint az állam valamilyen formában állná azon munkaadók költségeit, akik vállalják a szakmunkástanulók szakmai gyakorlatát. Az oktatásügy és a szakma szorosabb együttműködését, a duális képzést szorgalmazza a szaktárca.
Lassan, de mozdulni látszik valami az oktatásügyben a szakképzés terén. Már korábban megfogalmazódott a szakminisztérium és a munkáltatók részéről is, hogy a szakképzés átalakítására van szükség, hogy olyan szakemberek kerüljenek ki a középiskolákból, akik el is tudnak helyezkedni, igényli őket a munkaerőpiac. Kedden mindez újra elhangzott a kormány és a különböző iparágak képviselői között zajlott egyeztetésen is. Arra a megállapításra jutottak, hogy az egyes üzemekben, cégekben végezhető szakmai gyakorlat sokat lendítene a helyzeten. A programba bekapcsolódó vállalatokat kompenzálnák, például adókedvezményben részesítenék. Peter Pellegrini oktatásügyi miniszter szerint az állam kiadásai e célból évente 100-200 ezer eurót tennének ki.
A jövőben tehát a szakiskolák és a cégek közötti szorosabb együttműködésnek kell kialakulnia. Az eredeti elképzelések szerint már 2015. szeptember elsejétől életbe lépne az idevonatkozó jogszabály, ám Pellegrini szerint akkorra valószínűleg csak a legnagyobb vállalatok lépnének be a duális képzésbe. „Örülnék neki, ha fokozatosan a kisebb cégek is bekapcsolódnának, akik talán csak egy-két tanoncot vennének magukhoz” – lebegtette meg a miniszter a program indítása időpontjának esetleges kitolását, miközben a szakképzésről szóló új törvénynek már elkészült a paragrafizált változata, a munkáltatókkal való egyeztetések a vállalati képzésekről azonban még csak most kezdődnek. A munkaadók certifikált tanulmányi programokat szorgalmaznak, amelyek elkészítését az állam fizetné. Az oktatási miniszter adókedvezmény kialkudását javasolja a képzésbe bekapcsolódó cégeknek, a diákok számától és a gyakorlaton eltöltött napoktól függően. Ha egy diák 400 és több óra gyakorlati képzésen vesz részt, 100%-os volna az adókedvezmény, ha 200 óra és kevesebb, akkor 50%-kos. Az eddigi rendszer is tovább működne, tehát a szakmunkástanulók egy része a saját iskolájában szerezné meg a gyakorlatot.
Jaroslav Holeček, az Autógyártók Szövetségének elnöke arra mutatott rá, hogy
a szakképzésről szóló jogszabály megalkotása helyes lépés, de nem elegendő. A szaktantárgyak struktúrájának késében lévő átalakítását is szorgalmazza. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hazai iparnak évente 33 ezer új szakképzett munkavállalóra van szüksége, akik a nyugdíjba vonulók helyére lépnek.
A KOVO Szakszervezet elnöke, Emil Machyna úgy véli, a duális rendszer csak akkor működhet, ha két forrásból finanszírozzák, tehát vállaljanak a költségekből részt a munkáltatók is. „Így érdekükben áll majd alkalmazni azokat a szakmunkásokat, akiket képeznek” – magyarázta.
Vitárius Lajos, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság (SZMKT) ügyvezető elnöke a Felvidék.ma-nak nyilatkozva a magyarországi mintára hívta fel a figyelmet. „Magas szintű hasznos ismeretekre a szakközépiskolákon túl is szert lehet tenni. Magyarországon a szakképzés nem is annyira központilag finanszírozott, mivel köztudottan a kereskedelmi és iparkamarák vagy az agrárkamarák tagsága kötelező, a tagsági díjak révén így megyei és helyi szinten is sok forrással rendelkeznek, melyből 30-40-50 órás mesterképzéseket szerveznek, s egy hét alatt rengeteg mindent képesek megtanítani. Szlovákiában nagy hátrányt jelent, hogy a kamarák nem rendelkeznek ilyen hatáskörökkel.”
A szakképzésről szóló törvény tervezete novemberben kerül tárcaközi egyeztetésre, és a tervek szerint januárban már a parlamentben vitatják meg.
BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”49220,49044,48610,48439″}
