Október 7-én és 8-án Sárospatakon, Borsiban és Kassán a sajtó képviselői számára bemutatták három ország: Ukrajna, Szlovákia és Magyarország együttműködését a Rákóczi hagyományok őrzése területén, melyeket az Európai Unió támogat. Eredetileg a rendezvényre Kárpátalján került volna sor, ám az ukrajnai helyzet miatt erre nem volt lehetőség.
Erre a tervezetre a három ország összesen 490.000 eurót kapott. Az EU részesedése 90%. Ebből Ukrajnára nagyjából 234.000 euró jutott. Ezt az összeget a munkácsi vár helyreállítására használják föl. A vár az elmúlt évtizedekben különböző célokat szolgált. Volt ott iskola és a hadsereg is használta, így az eredeti berendezéséből semmi sem maradt. Így a helyreállítás alkalmával sárospataki analógiákat használnak föl és a bútorok, festmények, berendezési tárgyak másolatait Sárospatakon keresik. Szlovákiában a Kelet-szlovákiai Múzeum 137.469 eurót kapott. Ezt az összeget nagyobbrészt a Rodostói-ház felújítására használták föl. Kiadtak egy vékony kötetet Rákóczi dicsőségének helyszíneiről három nyelven (magyarul, szlovákul és angolul). Ebből az összegből finanszírozták az idegenvezetők képzését és az újságírók számára biztosított rendezvényt, ahol megismerkedhettek ennek a projektnek az eredményeiről. Az ukránok nehezményezték, hogy az ő nyelvükön miért nem.
Jevgenyij Luksa, a projekt koordinátora bemutatta a határon átívelő pályázat főbb eredményeit. Főpartnereik otthon a Munkácsi Történeti Múzeum, az „Ungvár 21. század” Társulás és a Pannonia Szociokulturális Fejlesztési Társaság. Magyarországon a Kelet-magyarországi Európai Kezdeményezések Alapítvány záhonyi képviselete, Szlovákiában a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum.
A Kelet-szlovákiai Múzeum részéről PhDr. Dárius Gašaj képviseli a szlovákiai főpartnert, Bódy Judit a projekt menedzsere a záhonyi képviselet részéről.
A határokkal szétszabdalt területnek közös történelme van – szögezte le Luksa -, mely Rákóczihoz kapcsolódik. Ezek a gyökereink, melyek nélkül a jövőt nem tudjuk építeni. Ezen belül a projekt a Rákóczihoz kapcsolódó helységek egy részét öleli föl. Céljuk a csúnya piros vonalakat, vagyis a határokat láthatatlanná tenni. Ezt ők nem tudják megoldani, de a lehető legjobb körülményeket kívánják megteremteni ahhoz, hogy ezt a turisták ne érzékeljék. Távlati céljuk, hogy az egyes helyszíneket elérhetővé tegyék és használható információkkal lássák el a turistákat.
A közös cél a határokon átnyúló turizmus támogatása és fejlesztése a Kárpátok Régió, mint egyedülálló történelmi és kulturális örökséget képviselő tájegység, területén. A közös „turisztikai termék”, a Rákóczi dicső útjai c. tematikus útvonal és egyes állomásainak infrastrukturális továbbfejlesztése a turizmus szempontjai szerint.
Ennek része a hardver- és sotver-fejlesztés, mely majd biztosítja az információcserét. Azokét az információkét, melyet egy Brand Bookban („márkázási útmutató”) gyűjtik össze. Ezzel is már szinte elkészültek. A projekt képzési programokat biztosít az idegenvezetők számára. Tanulmányi programokat és népszerűsítő anyagokat készítenek. Javaslatokat nyújtanak a turisták számára, hogyan éljenek a felkínált lehetőségekkel. 3D modellek készülnek majd, fényképek és kisebb promóciók. Panoráma-fotókat készítenek és információs táblákat helyeznek el. Csokoládéból Munkácson elkészült egy Rákóczi-szobor. A turisztikai cégek másolatot készítenek belőle.
Nagy megnyitó ünnepséget terveznek januárban az összes helyszínen.
Szólt az infrastrukturális fejlesztésről és a munkácsi vár felújítási munkálataitól. Láthattuk a korábbi állapotot és összevethettük azzal, ami nemsokára elkészül. A lovagterem hogyan fog néhány hét múlva kinézni. A várban lesz egy Rákóczi-kiállítás, ahol 13 reprodukció látható majd és az udvaron, a falak mentén kézműves falu létesül, ahol különböző tárgyak készülnek és a turisták megvásárolhatják azokat. Másolatok készülnek szobrokról, ágyúkról, sátrakról, címerekről…
A tervezés idejében a sárospataki Rákóczi Múzeum tapasztalataira támaszkodtak. Sok megoldást vettek át. Elkészítették a sárospataki bútorok másolatait.
Ringer István régész következett, aki elmondta, a sárospataki vár II. Rákóczi Ferenc legfontosabb kultuszhelye. A vár mellett ásták ki I. Rákóczi György ágyúöntő műhelyét. Önállóan pályáztak és így sikerült EU-forrásokat biztosítani. 2006-ban kezdődött a feltárás és 2013-ban már megkezdődhetett az építkezés. Tudatosan modern épületet emeltek a romok fölé. Ez a tárlat bemutatja a bronzágyú-öntést. A meghívott újságírók ezt is megtekintették.
A Rákóczival kapcsolatos helyszínek között másodikként kiemelkedik a regéci vár, valamint Vaja. Mindhárom helyszín egy nap alatt bejárható. Regécen 2003-ban kezdődtek a feltárások, melyek mindmáig folynak és jelentős helyreállítási munkák zajlanak. A Rákócziakhoz ez a helyszín több szálon is kötődik. E várban építkezett I. Rákóczi György, aki azt ostrommal foglalta el és II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának egy részét itt töltötte. A helyi önkormányzat a vár tornyát hozatja rendbe, ahol a fejedelem gyermekkorát bemutató kiállítás lesz majd látható.
A Vay Ádám Muzeális Gyűjtemény a Magyar Nemzeti Múzeum kezelésében van. A tárlat a Rákóczi család és a szabadságharc történetét mutatja be eredeti bútorok és festmények segítségével.
E három kiemelt helyszínen kívül több települést ajánlhatnak még. Bodrogkeresztúr nevezetes épülete a Rákóczi-ház, melyet a közelmúltban újítottak föl, kapuja fölött latin felirat olvasható: „Legyen békesség falaidon belül, legyen csendesség palotáidban!” (Zsoltárok Könyve 122, 7.) Tállyán a Rákóczi-kúria és –pince kötődik a fejedelem életéhez. A sátoraljaújhelyi piarista templomhoz I. Rákóczi Ferenc építtetett kápolnát.
A lényeg, hogy az összes emlékhelyre vonatkozó ismeretet összegyűjtsék és egy olyan csomagot állítsanak össze, melyet az idegenforgalmi szakemberek és idegenvezetők azonnal hasznosíthatnak.
A sárospatakiak magyar, szlovák és ukrán nyelven is kiadták tájékoztatóikat. Kassán viszont csak szlovák nyelvűekhez lehetett hozzájutni.
Ebéd után a résztvevők megtekintették a nevezetes református kollégiumot, annak könyvtárát – ahol többek között 33 ősnyomtatványt őriznek -, a nemrégiben megnyitott ágyúöntő műhelyt, a sárospataki várat, és a benne elhelyezett Rákóczi-kiállítást. Az utóbbi helyeken a Tamás Edit, a múzeum igazgatója kalauzolt bennünket.
Másnap, október 8-án a csoport Borisba látogatott el, ahol a Rákóczi-kastélyt tekintették meg, majd Kassa következett.
A Kelet-szlovákiai Múzeum épületében folytatódott a bemutató. Itt PhDr. Pollák Róbert, az intézmény igazgatója mutatta be a Rákóczi Rodostói Emlékházának történetét. Kassa örömmel kapcsolódott be ebbe a projektbe – mondotta. Megemlítette, ebben az épületben tekinthető meg a kassai aranykincs, melyet felújítottak. A fejedelem ebédlőházát a Fő utca közepén tervezték először fölépíteni. Esetleg a múzeum épületéhez illesztették volna külön szárnyként. Ismerve Kassa turbulens történelmét, nem biztos, hogy ezen a két helyen megmaradt volna. Az 1912-es terv volt a valóban jó ötlet, mely azután meg is valósult. A bizottságnak, mely ez ügyben döntött, Grosschmid Géza, Márai Sándor édesapja is tagja volt.
A Fő utcán fekvő Bródy-ház, mely az Andrássy-palota mellett áll, pincéjében találták meg 1937-ben 29 ládában Rákóczi ebédlőházának épületelemeit, melyeket a Kládek-fivérek építettek föl a Hóhér-bástya udvarán Lux Kálmán tervei alapján 1940-43 között. Ám az épületet nem fejezték be, ezért Márkus Mihály, a múzeum akkor igazgatója, 1951-ben levélben fordult az állami szervekhez, hogy anyagiakat biztosítsanak az építkezés befejezéséhez. 1967-ben egy államközi megállapodás következtében, 10 ládányi Rákóczival kapcsolatos anyagot vissza kellett szolgáltatni Magyarországnak. Többek között a fejedelem által faragott széket, melynek másolata került 2007-ben Kassára. 2013-ban felújították az épületet és június 13-án az új tárlatot megnyitották a nagyközönség előtt.
Ezután az ukrán, magyar és szlovák újságírók megtekintették a Felső-magyarországi Főkapitányok Házát, ahol Rákóczi lakott kassai tartózkodásai idején, majd a főszékesegyházban is megnézték Dudits Andor festményét, mely Rákóczi életútját mutatja be. Meglátogatták a kriptát, végezetül megismerkedtek a Rodostói-ház tárlatával, ahol azt Dr. Gašaj mutatta be és a közeli Mesterségek Házát is, ahol jelenleg pipakiállítás látható.
További képek a rendezvényről megtekinthetők a Képgalériában ITT>>>.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
a szerző felvételei
{iarelatednews articleid=”47364,47288,46475,46252,44640″}
