Idén, az 1944-es deportálások útvonalán – Munkács és Szolyva között – emlékmenettel tisztelegtek az áldozatok előtt. Közel ötszázan tették meg gyalog a 30 km-es útvonalat – köztük a felvidéki Köteles László, a Csemadok országos alelnöke, aki egy „Felvidék 16 000” feliratú táblával emlékezett a málenkij robot felvidéki áldozataira.
1944 novemberében és decemberében a megszálló szovjet hadsereg gyűjtőtáborokba hurcolta a Kárpátalja, a felvidéki Bodrogköz és az Ung-vidék magyar és német hadköteles (18-tól 50 éves korig) férfijait. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint, több mint 35-40 ezer főt hurcoltak el, akik közül mintegy 15-17 ezren soha nem tértek haza.
A deportálások alatt mártírhalált haltak tiszteletére 1990-ben Szolyván, az egykori gyűjtőtábor helyén emlékparkot létesítettek. Ezen a helyen a kárpátaljai magyarok minden év novemberében közösen emlékeznek meg a pánszláv sztálinista terror áldozatairól.
Az emlékmenethez csatlakoztak az aknaszlatinai kerékpárosok is, akik több száz kilométerről a valamikori aknaszlatinai deportáltak erőltetett menetének az útvonalát járták be. A szervezők nevében Brenzovics László elnök megjegyezte: a meneten részt vevő emlékezők bizonyos mértékben részeseivé válnak az elhurcoltak szenvedéseinek, s nem utolsó sorban felhívják a vonulás útvonalán lévő települések lakosságának és az országúton közlekedőknek a figyelmét a 70 évvel ezelőtt történt – magyarokat és németeket érintő – tragédiára. Szolyvára az emlékmenet már sötét éjben érkezett. De az esti megemlékezésen a sötét éj ellenére, közel ezer emlékező vett részt. A rövid tisztelgő beszédek után a történelmi egyházak képviselői az elhunytakért szóló imái hangzottak el. A rendezvény közös koszorúzással zárult, amikor a jelenlévők a községeik mártírjainak a nevét megjelölő tábláknál helyezték a megemlékezés virágait.
A történelmi egyházak képviselői közösen szentelték meg azt a sírt, ahová a valamikori tábor területén végzett földmunkák alatt előkerül emberi maradványokat, csontokat helyezték örök nyugalomba. A felszentelt emlékhely valószínűleg a kárpátaljai, bodrogközi és Ung-vidéki magyarok legtöbb elhunytat befogadó közös sírja.
Az emlékparkban Zubánics László és Tóth Mihály idézte fel a tragédia napjait, s hogy az emlékhely megtartása érdekében milyen eredményeket sikerült elérni. A felvidéki áldozatok és hozzátartozóik nevében Köteles László mondott köszönetet, hogy a kárpátaljai magyarság méltó körülményeket biztosít a közös megemlékezéshez. A megemlékezésen először vett részt az ukrán kormány képviselője, Hennagyij Druzenko, nemzetiségi ügyekért felelős kormánymegbízott. A kormánytisztviselő, igaz csak saját maga nevében, de bocsánatot kért a kárpátaljai magyaroktól, ha „az ukrán nemzettársai is részesei lettek volna a 70 évvel ezelőtti magyarellenes atrocitásoknak”.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával közösen a gyászos történelmi esemény hetvenedik évfordulója alkalmából „Málenkij robot”. 1944 – az elhurcolások éve címmel tudományos emlékkonferenciát rendezett.
Az előadók, közöttük Köteles László a Csemadok alelnöke, felidézték a deportálások folyamatát, s igyekeztek objektív képet nyújtani a „magyar holokausztnak” is nevezett tragédiáról. A nagy érdeklődés mellett zajló konferencián Brenzovics László, a KMKSz elnöke, emlékkönyvet nyújtott át a megjelent valamikori deportáltaknak.
Tekintse meg Képgalériánkat ITT>>.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”49916,49810″}
