A Harmónium Független Kommunikációs Egyesület „Most mutasd meg településed kincseit!” című pályázatára idén 12 felvidéki nevezett be. A Felvidék.ma sorozatban szeretné bemutatni ezeket a pályamunkákat. Ezúttal Šindler Martina munkáját közöljük:
Egy kisvárosban élek Csallóköz szívében. Ezt a 9000 lelket számláló városkát Nagymegyernek hívják. Nagymegyert erdők, mezők, szántóföldek veszik körül. Városunkban vannak épületek, melyek őrzik dédszüleink, nagyszüleink múltját a jövő nemzedék számára. Nevezetes épületeink közé tartozik a katolikus, református templom és plébánia, tájház és a magyar tanítási nyelvű alapiskola épülete.
Nagymamám, aki ma már 61 éves, mesélte, hogy bizony ő is ebben az épületben végezte alapiskolai tanulmányait. Az épületet 1954-ben kezdték el építeni, és 1957 novemberében adták át. Az akkori időben nagyon jól felszerelt, 23 tanteremmel, laboratóriumokkal, tornateremmel, iskolakonyhával ellátott kétszintes létesítmény volt. Itt nyert elhelyezést akkortájt a magyar és szlovák tannyelvű nyolcéves iskola, valamint a tizenegy éves középiskola.
Az 1977-es feljegyzések szerint az iskola 28 osztállyal, 5 napközis csoporttal és egy iskolai klubbal működött. Ebben az évben kiemelkedő sikereket ért el iskolánk diáktánccsoportja. A hetvenes évekig az osztályok száma 24-28 között mozgott. Szép eredményekkel dicsekedhetett az iskola énekkara. Az iskola 1983 júniusában bocsátotta útjára az utolsó kilencedikeseket. A következő tanévtől már csak nyolc osztály elvégzése volt kötelező.
1987-ben az épület 988 tanuló számára biztosította az oktatás lehetőségét, az osztályok száma 32-re emelkedett. 1988-1989-es tanév végén iskolánkat a járás 2. legjobb iskolájaként emelték ki. 1990-1991-es év érdekessége, hogy a tanulók száma ekkor volt a legmagasabb, 1001 diák látogatta. 1991-1992-ben új épületszárnyat adtak át az ötödik és nyolcadik évfolyam tanulóinak. A színvonalas oktatás mellett a diákok különböző versenyeken vesznek részt, nem kis sikerekkel. Az 1993-1994-es tanévben az akkori igazgatónő kérvényezi, hogy iskolánk felvehesse a Bartók Béla Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola nevet. Még ebben az évben az iskola előcsarnokában leleplezik Lipcsey György Bartók Béláról készült portréját. Ugyancsak ebben az évben az iskola épülete újabb épületszárnnyal bővült, amit szeptembertől birtokba is vettek a harmadik és negyedik évfolyam tanulói.
Az 1997-es évektől a nyári időszakban iskolánk épülete otthont ad a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által rendezett Nyári Egyetemnek. Tanáraink, tanulóink örömére 2000. március 10-én az Oktatási Minisztérium engedélyt adott, hogy iskolánk a Bartók Béla Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola nevet viselje.
Az elmúlt évtized során rengeteg dologgal bővült iskolánk, például: gyógypedagógusok, pszichológus, logopédus, pedagógiai asszisztensek segítik a tanárok és diákok közös munkáját. Nagyon sok versenyen vesznek részt diákjaink, ezzel szerezve hírnevet iskolánknak. A tanárok az oktatáson kívül számos vonzó, érdekes programot szerveznek a diákoknak, ilyen például az erdei iskola, tanulmányi kirándulások, családi sportdélutánok, adventi, húsvéti alkotóműhelyek, Bartók Béla Iskolanapok rendezvénysorozata, beszélgetések érdekes, híres személyekkel és még sorolhatnám. Egy a lényeg, hogy egy olyan környezetet alakítsunk ki, ahol tanár és diák egyaránt jól érzi magát.
Legfontosabb adatokat emeltem ki az iskolám történetéből, ahol összesen 42 tanár és 500 diák tölti hétköznapjainak nagy részét. Büszke vagyok, hogy ezen színvonalas oktatást biztosító intézménynek lehetek diákja
Šindler Martina, Felvidék.ma
az iskola tanulója
{iarelatednews articleid=”51578,50267,51350,51496,51560,51457″}