Az első bécsi döntés után Szlovákiában rekedt magyarság politikai élete még kevéssé feltárt.
A jelen kötet, illetve az abban közölt 100 dokumentum elsősorban a korabeli Magyar Párt és annak elnöke, Esterházy János tevékenységébe kínál bepillantást. Esterházyról ma élénk vita folyik – általában valós érvek nélkül. Ez a könyv a benne felsorakoztatott forrásanyag révén végre lehetőséget teremt arra, hogy mindenki saját maga vonja le a megfelelő következtetéseket erről a sokat vitatott korszakról és egyik fő szereplőjéről, Esterházy Jánosról.
Az 1939 és 1945 közötti Szlovákiában működő Magyar Párt és általában a korabeli szlovákiai magyar közösség történetének a feldolgozása lényegében csak a rendszerváltás után kezdődött meg, ám valódi előrelépésről csupán a legutóbbi éveket illetően beszélhetünk.
Köszönhető ez elsősorban Martin Hetényi Nyitrára és környékére összpontosító, de általánosabb érvényességgel is bíró kutatásainak, s az ezekből megszületett munkáknak.
Hetényi és az első sorban a kelet-szlovákiai régióval foglalkozó Martin Pekár eredményei egyben azt is igazolják, hogy a fiatalabb szlovák történészgeneráció nem csupán érdeklődik a téma iránt, de kellő affinitással is nyúl ahhoz. Eközben a magyar történettudomány (beleértve a szlovákiai magyar szerzőket is) viszonylag keveset foglalkozik ezzel a korszakkal, bár Janek István diplomáciatörténeti munkái és Molnár Imre Esterházy János életével foglalkozó publikációi fontos adalékokkal járultak hozzá a téma feltárásához. A Magyar Párt tevékenységére irányuló kutatások egyik akadályát a releváns források feltáratlansága, illetve az azokhoz való nehéz hozzáférés jelenti. Ennek oka részben a párthiányzó levéltára, amely a világháború végén, a párt vezetői letartóztatásának, a pártvagyon elkobzásának az időszakában tűnt el véglegesen. A Magyar Párt tevékenységével kapcsolatos forrásanyag így meglehetősen esetlegesen, a korszakra vonatkozó különböző fondok dobozaiban szétszórtan található meg, s feltárása nem egyszerű feladat. Még akkor sem, ha a fenti munkák alapvetően forrásfeltáró kutatások eredményeként születtek meg, s a Magyar Párt korabeli történetével kapcsolatos források – igaz, csak elvétve – azokba a forrásközlő publikációkba is bekerültek, amelyek az első Szlovák Köztársaság időszakával foglalkoznak. A kötetbe beválogatott dokumentumok terjedelmi szempontokból és műfajukat tekintve is meg lehetősen színes halmazt alkotnak. A legtöbb dokumentum primer levéltári forrásanyag. Másik részük a korabeli szlovákiai magyar sajtóból került ki, a harmadik csoportot pedig Esterházy Jánosnak a Szlovák Köztársaság parlamentjében elmondott, s a Parlamenti Naplóban fellelhető beszédei jelentik (ebben az esetben sem a teljesség igényével).
Az Iratok a szlovákiai magyarok történetéhez (1938-1945) már kapható nyomtatott, ill. PDF formátumban is!
Kiadja a Fórum Kisebbségkutató Intézet.
Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”38386,37843″}
