Alighogy sikerült élete első felnőtt EB-jén bejutnia a döntőbe, Linka Tibor máris újabb sikert könyvelhet el: a május 22-24 között megrendezett duisburgi világkupán a szlovák kajaknégyes tagjaként bronzérmet szerzett.
A világkupa második állomásán az új formációban versenyző kajaknégyes, Vlček Erik, Tarr György, Myšák Denis és Linka Tibor – 1000 méteren szerzett bronzérmet. Igaz, nem sokkal a vége előtt még nem álltak ilyen jól a fiúk, de az óriási hajrának köszönhetően a harmadik helyen végeztek a fehérorosz és az orosz hajók mögött, megelőzve a németeket és az ausztrálokat.
„Pont úgy mentünk, ahogyan akartunk. Jó rajtot vettünk, és az egész távon képesek voltunk tartani a lépést a többi hajóval. Szuper, hogy fél távnál és 200 méterrel a cél előtt is meg tudtuk nyomni egy kicsit, hiszen ennek köszönhetjük a bronzot. A fiatalok, Linka Tibor és Myšák Denis szót fogadnak” – nyilatkozta a dennikn-nek Tarr György.
A Krajčovič, Michálek, Jakubík, Demin összetételű négyes a hetedik lett.
Linka Tibit kérdeztem. Hogyan állt össze ez a négyes?
Linka Tibi: Ez a négyes úgy állt össze, hogy a fiúk (Erik, Gyuri) megkérdeztek, volna-e kedvünk elindulni négyesben a világkupán, hogy töltsük ki a programot, és hogy ne üljünk a parton. Persze egyből benne voltam, hisz tapasztalt és nagyon sikeres öreg rókákról van szó. Végül megegyeztek az edzőink is (Tesárik Marian, Liker Peti) és összeállítottuk ezt a négyest, lesz, ami lesz alapon.
Milyen volt az előfutam és a középfutam?
Linka Tibi: Az első hajó jutott egyből a döntőbe, ott talán a második vagy harmadik helyen jöttünk be, s ott még úgymond nem ment sokra a játék, de azért próbáltunk menni egy jó futamot, mert ki akartuk próbálni, hogy mit tudunk. Aztán a középfutamban már tudtuk, hogy jól kell szerepelnünk, ha döntősök akarunk lenni, így hát mindent bele alapon álltunk rajthoz. A futam közben éreztük, hogy jól megy a hajó, és bírunk is, figyeltük magunk mellett az ausztrálokat, akik szintén erős egység, és próbáltunk menni velük. Ez sikerült is, és fél távnál még el is tudtunk szakadni tőluk. Ekkor már tudtuk, hogy megvan a döntő.
Hogyan készültetek a döntőre? Számítottatok ilyen jó helyre? És hogy bírtad, amikor meghúztátok fél távnál és 200 méterrel a cél előtt is?
Linka Tibi: A döntőre ugyanúgy készültünk, mint az eddigiekre. Mi fiatalok, még azért megkérdeztük az öregektől 🙂 , hogy mit és hogyan akarnak… De hát a többit nem igazan mondhatom el, hisz ez maradjon a mi sikerünk titka. 🙂 A rajtnál tudtuk, hogy jó eséllyel indulunk neki a távnak, és megmutathatjuk, hogy a hirtelen összerakott négyes is jó valamire. Rajt után egyben maradt a mezőny, aminek örültünk, mert a mellettünk induló oroszok es fehéroroszok erős egységek, és tudtuk, hogy ha megyünk velük, abból baj nem lehet. 500 méternél mikor Gyuri bekiáltott, meg mindig tudtunk erőt adni a húzásba és a hajónak is tudtunk löketet adni. Az utolsó 200-nal megint beszólt, és még egyszer tudtunk támadást indítani, ami nagyon jó, mert az 1000 méteres távon az utolsó 200 méter arról híres, hogy ott már senki sem bír, és még az utolsó méterekben meg tudtunk verni 1-2 egységet, akik előttünk voltak, és végül így tudtuk összehozni az érmet. 🙂
Eredmények, K4 1000 m:
1. Roman Petrušenko, Pavel Medvedev, Vitalij Bjalko, Aleksandr Ljapeško (Biel.) 2:57,196,
2. Anton Rjachov, Vasilij Pogreban, Vladislav Blincov, Oleg Gusev (Rus.) 2:57,940,
3. VLČEK Erik, LINKA Tibor, MYŠÁK Denis, TARR György (SR) 2:58,721…
7. Marek KRAJČOVIČ, Matej MICHÁLEK, Jakubék Gábor, Viktor DEMIN (SR) 3:00,486
Méry János, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”53794,53705,47856,47847,46400″}
