Herman Ottó, az utolsó magyar polihisztor címmel négyrészes dokumentumfilm készült életéről. Kázsmér Kálmán alkotását holnaptól, azaz június 27-től heti rendszerességgel vetítik majd a Duna Televízió.
A 180 évvel ezelőtt, 1835. június 26-án a felvidéki Breznóbányán született Hermann Ottó ezerarcú tehetség volt, nem véletlen, hogy népszerűsége, megbecsültsége a mai napig töretlen.
Egy korszerű államszervezetben szükség van olyan háttérintézményekre, amelyeknek a feladata szakpolitikai döntések tudományos megalapozása – jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter pénteken, június 26-án Budapesten a Földművelésügyi Minisztérium háttérintézménye, a Herman Ottó Intézet megalapítása alkalmából.
A miniszter köszöntő beszédében emlékeztetett: 2014-et a magyar kormány Herman Ottó emlékévnek nyilvánította, hogy méltóképpen megörökítse a 19. századi polihisztor – néprajz- és természettudós, zoológus, illusztrátor – emlékét. A Herman Ottó Intézet megalapítása az emlékév méltó megkoronázása – tette hozzá.
Fazekas Sándor elmondta: az intézet az államreform részeként jött létre, hogy korszerű ismeretekkel lássa el a döntéshozókat a környezet- és természetvédelem területén.
Kitért arra, hogy Magyarországon is egyre nő a városok lakossága, egyre több területet beépítünk, kormányzati feladat többek között az ennek hatására súlyosbodó zaj- és porszennyezés, valamint a légszennyezés hatásainak mérséklése, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése vagy a hulladékkezelés. „Biztos vagyok benne, hogy ez a szakmai és tudományos háttér megadja a helyes döntésekhez szükséges információkat” – jelentette ki a miniszter. Hozzátette, az intézetnek kiemelt feladata lesz a kapcsolattartás a civil szervezetekkel.
V. Németh Zsolt, az FVM környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára kijelentette: 2014-ben a magyar kormány soha nem látott fejlesztéseket hajtott végre a környezet- és természetvédelemben, többek között a hulladékgazdálkodás, a szennyvízkezelés, ivóvízvédelem vagy az ökoturizmus területén. Az államtitkár kiemelte: a Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) adatai szerint Magyarország a hazai össztermék (GDP) arányában többek költ a környezetügyre, mint Ausztria vagy Németország. Olyan névadót kellett találnunk, aki sokoldalú tevékenységet végzett, jelképezi az intézet szerteágazó feladatait – mondta Mezőszentgyörgyi Dávid, az intézet főigazgatója.
Herman Ottó 1835-ben ezen a napon született felvidéki szász családban. Komolyan foglalkozott madártannal, kétkötetes könyvet írt a magyar halászatról, feltérképezte Magyarország pókfaunáját. Emellett néprajztudósként megalapította a Magyar Néprajzi Társaságot, és az ő nevéhez fűződik a tudományos barlangkutatás megindítása Magyarországon.
Mintegy 1140 tételből álló bibliográfiájában elsősorban zoológiai, néprajzi, régészeti, nyelvészeti témájú tudományos munkák szerepelnek. Ezek közül kiemelkedik A madarak hasznáról és káráról című, ízes stílusban írt munkája, valamint a magyar halászatról szóló, saját ábrákkal illusztrált könyve. Megírta egyebek mellett a magyar állattartás történeti összefoglalóját és szakszótárát, rendszerezte Magyarország teljes pókfaunáját.
Vitatott elméletét, miszerint a Kárpát-medencében is létezett őskori kultúra, a későbbi kutatások igazolták. Felvidéki német származása ellenére gyermekkorától a magyar nemzethez tartozónak vallotta magát, nevét magyarosította, haláláig a nemzet érdekében aktív előadó és közszereplő volt.
Az „utolsó magyar polihisztor” címet többekre ráakasztották már, ő azzal érdemelte ki, hogy – bár tanulmányait középfokon megszakította – sokirányú munkásságával maradandó értékeket hagyott az utókorra.
„Zoológusként a sáskákat, pókokat, madarakat és vonulásukat tanulmányozta, a halakat kutatta, néprajztudósként a halászat és a pásztorkodás témája izgatta, ezeket ősmesterségekként értékelte, kiváló ősrégészként felismerte a bükki ősemberleletet, ennek elismertetéséért legalább olyan heves harcot vívott, mint nyelvészként a nyelvújítók túlkapásai ellen. E csaták közti „békeidőkben” azon dolgozott, hogy a halászat és a pásztorkodás nyelvkincsét, a népnyelv kifejezéseit gyűjtse. A létező magyar kifejezéseket a tudományos nyelvbe is beemelje. Mindemellett pályáján fontos szerep jutott a publicisztikának, az ismeretterjesztésnek, a fényképészetnek, valamint a művészi színvonalú természet- és néprajzi hitelességű hangszerábrázolásoknak” – emlékezik meg Hermann Ottóról a Nemzeti Környezetügyi Intézet.
Munkásságát és életművét tavaly kulturális programok, tematikus kiállítások és előadások segítségével a halálának 100. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév mutatta be.
Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”46948″}
