A nemzetközi PISA felméréseken Szlovákia már évek óta nagyon gyengén teljesít. Az órakeretekkel kapcsolatban Albert Sándor professzor fejti ki a véleményét.
A legnagyobb problémát az értő olvasás és a természettudományi tantárgyakban a problémamegoldás jelenti.
Az értő olvasás hiánya negatívan befolyásolja a gyerekek továbbtanulását is, más tantárgyak tananyagának elsajátítását, ezért nem szabad elbagatelizálni. Magyarországon pl. külön tantárgyként szerepel a tanulás tanítása.
Egyéni kezdeményezések formájában Szlovákiában is történtek előrelépések ezen a területen, de átütő sikerekre nem számíthatunk.
Comenius, a pedagógiai optimizmus kapcsán csaknem ötszáz esztendővel ezelőtt megfogalmazta, hogy minden „normális” gyerek képes bármilyen tananyag elsajátítására, ha elegendő idő és megfelelő feltételek állnak rendelkezésére.
Az értő olvasás elsajátításának egyik problémája éppen az időtényező. A tanulók többségének egyszerűen több időre van szüksége az olvasási készségek tökéletes elsajátítására.
A másik tényező a tanítás módszertana, de ebbe most ne menjünk bele.
Ha ez országos probléma – márpedig az – akkor az oktatási tárca részéről az lett volna a logikus lépés, ha növeli az anyanyelv oktatására szánt időkeretet úgy a szlovák, mint a magyar iskolákban. De nem ezt tette, hanem ellenkezőleg csökkentette azt – legalábbis a magyar tanítási nyelvű iskolákban. Ezzel viszont bűnt követ el, mert lehetetlenné teszi, hogy a magyar iskolák tanulói legalább annyit és olyan szinten foglalkozzanak anyanyelvükkel, mint teszik azt szlovák iskolatársaik. Lehet, hogy az a cél, hogy gyerekeink butábbak maradjanak? Ez viszont megengedhetetlen! Ezt nem szabad elfogadnunk, ebbe nem szabad beletörődnünk! Ez a diszkrimináció legdurvább formája! Ezért a tettéért a minisztert bíróság elé kell citálni.
Nincs az az igazságszolgáltatási fórum, ahol az órakeretről szóló miniszteri rendelet ne bukna el. Még akkor sem, ha ismerjük az igazságszolgáltatás néhány döntésének furcsaságait.
A miniszteri rendeletben meghatározott órakeretekhez nem szabad alkalmazkodnunk, mert ez anyanyelvi oktatásunk halálát jelentené. Minden lehetséges fórumon és minden lehetséges eszközzel tiltakozni kell, de nem majd, hanem most!
A miniszter visszautasította több tízezer szülő petícióját, a petíciós bizottságot pedig többórás várakozással megalázta és az EU parlamenti képviselőinek kérésére sem reagált érdemben. Sajnos abban sem bízhatunk, hogy majd a következő miniszter visszaállítja az eredeti állapotot – ami persze már akkor is diszkriminatív volt.
Forduljunk jogorvoslásért az igazságszolgáltatáshoz és ha másképpen nem megy, akkor még mindig itt van a polgári engedetlenség lehetősége.
Ezzel az órakerettel egyszerűen nem szabad elkezdeni az előttünk álló tanévet!
Albert Sándor, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”50488,49220,39663″}
