A Felvidéken is egyre több rovásfeliratos településtábla látható, a témáról Friedrich Klárával és Szakács Gáborral beszélgettünk, akik a napokban a Felvidéki Rovásemlékekről tartottak előadást Somorján.
„A táblaállítás az Önkormányzatoknál kezdődik, ahová a kezdeményező kérelemmel fordul területfoglalási engedélyért. Ez akkor is szükséges, ha már meglévő, latin betűs tábla alá/fölé kerül az újabb” – kezdte Szakács Gábor, majd kitért a tábla anyagára is.
„Jóváhagyás esetén szükséges a helybeliek igénye szerinti faanyag, valamint egy rovásbetűk faragásra jelentkező személy. Eddig, néhány kivétellel, mindkét „kellékhez” ingyenes felajánlással jutottak az önkormányzatok. A táblák mérete, díszítése, kidolgozása nincs megkötve, mindenhol az adott lehetőségek függvénye” – folytatta a Forrai Sándor Rovásírói Kör elnöke, aki azt ajánlja, hogy tájékoztatóul a www.rovasirasforrai.hu honlapot is igénybe lehet venni, ahol az Élő rovás fejezetben az avatásokról olvashatók beszámolók és képek.
Szakács Gábor ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy kizárólag a Forrai Sándor által kiegészített rovásírás ábécé betűi használhatók (a rovasirasforrai.hu honlapon a betűtanító menüpont alatt), ezt használják a Kárpát-medencei Rovásírásversenyek tanulói is.
„Aki úgy érzi, hogy bizonytalan a betűhasználatban, kérjük, hogy küldje el címünkre a tervezetet, mert helyesírási hibás táblát nem tudunk avatni” – mondta még a táblaavatásról Szakács.
A tervezett avatásról Szakács Gábor általában tájékoztatja a korábbi táblaavatókat és jelzi, hogy rövidesen újabb társuk küldi számukra a meghívót az újabb avatási ünnepségre. Ennek az avatásnak az összeállítása szabadon választott, az alábbi ismertetés az eddigi gyakorlatot mutatja:
1. Lehetőség szerint olyan időpontban, amikor az érdeklődéstől függetlenül is sokan járnak arrafelé (pl. mise után, falunap keretében, stb.).
2. A magyar Himnusz eléneklése után a kezdeményező tájékoztatja a jelenlévőket, hogy miért csatlakozott a mozgalomhoz.
3. A polgármester a kezdeményezés elfogadását, felvállalását indokolja.
4. Szakács Gábor általában az erdélyi kezdeményes eddigi eredményeit vázolta (beszéde elején és végén egy-egy dalt énekelt).
5. Friedrich Klára a rovásírás jelentőségét méltatja. Ha nem tudna jelen lenni, akkor Szakács Gábor helyettesíti.
6. Helybeli gyermekek, szavalók, énekesek, táncosok rövid műsora, (ahol a lehetőség adott, népviseletben).
7. A táblát a helybeliek által választott személyek leleplezik és ahol lehetséges az egyházi felekezetek képviselői megáldják a jelenlévőkkel együtt.
8. Szakács Gábor felolvassa Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács alelnökének néhány mondatos üzenetét, majd a kezdeményezőnek és a polgármesternek átadja a székely nemzeti selyemlobogót. Ezt követően a jelenlévők eléneklik a székely Himnuszt és fényképeztetik magukat a tábla előtt a zászlóval, ami ettől kezdve helyet kap az állami és települési ünnepeken a magyar nemzeti lobogó mellett.
A gyakorlat általában az, hogy az újabb avatásra a korábbi táblát avatott települések képviselői is elmennek, ezzel is jelezve összetartozásukat. És ez az egész dolog lényege. Az ünnepséghez szükséges székely nemzeti lobogókat Szakács Gábornál vannak, tehát nem kell kérni őket Erdélyből, Borsos Géza alelnök pedig a Székely Nemzeti Tanács nevében küldi az okleveleket a kezdeményezők címére, illetve az általuk megadott névre.
Szakács Gábor végül hozzátette: „Nagyszerű élményben volt részünk Somorján, de még talán ennél is jelentősebbnek tartjuk a rovásírással kapcsolatos helyi elképzeléseket. Pontosan ezért szerveztük Kárpát-medencei Rovásírás-versenyeinket 2000-2011-ig a Forrai Sándor Rovásíró Kör keretében. Most nem megyek bele, miért kellett abbahagynunk, de talán újraindítható, hiszen Magyarországon évente van Budapest-körzeti verseny, Felvidéken Salgó Gabriella szervezi, Erdélyben is működik és persze a Délvidéken is. A szervezéshez feleségemmel természetesen tanácsokat adhatunk, de a szervezést már nem vállaljuk. Ha a verseny pártpolitikai beavatkozás nélkül működne, ahogyan kezdetben a rovásfeliratos településtábla állítás, akkor nincs veszve semmi. Ellenkező esetben azonban minden” – fejezte be a kitűnő rováskutató.
A www.rovasiasforrai.hu honlapon a versenyekről és táblaállításokról is képes beszámolók láthatók, olvashatók.
mj, Felvidék.ma
