Szlovákiában a turistaösvények jelölése a közös csehszlovák módszertanból indul ki, mely a legjobbnak számít egész Európában – ezt mondta a Szlovák Turisták Klubjának elnöke, Peter Dragúň. A klub tagjai 14 100 kilométernyi turistaösvényről gondoskodnak, további 700 kilométerről pedig a Tátrai Nemzeti Park Állami Erdők.
A turistaösvények jelölésének szlovák módszertanát Dragúň szerint átvették a lengyelek, s részben a magyarok is. „A volt szovjet blokk csaknem minden országában találkozunk a mi jelölésünkkel” – tette hozzá.
Ami a turistaösvények sűrűségét illeti, a klub vezetője szerint megfelelő. „Az új szakaszoknál környezetvédelmi problémába ütközünk, mivel a környezetvédők szerint hálózatunk túl sűrű” – mondta Dragúň.
A jelölések megújításáról a klubon belül önálló szekció gondoskodik, melyet az úgynevezett jelölők alkotnak. „A jelölők megfelelő módon képzettek és az ő feladatuk régiójukon belül az ösvények jelölésének megújítása. Munkájukért szimbolikus jutalom jár. Ennek ellenére elegendő jelölő áll rendelkezésre” – állapította meg Dragúň, hozzátéve még, hogy ezt a tevékenységet többnyire idősebb emberek végzik.
A klub vezetője elmondta, hogy az ösvények jelölését a szabvány szerint háromévenként kéne felújítani. Ezen a téren is gondot okoz azonban a pénzhiány, aminek következtében a jelzések megújítása kitolódik.
A turistaösvények jelölését az STN 01 8025-ös számú szlovák műszaki norma határozza meg, mely egyedülálló Európában. Szlovákiában a turistaösvényeket turisztikai jelölésekkel látják el. Ezekkel feltehetően mindannyian találkoztunk és mindannyiunk számára ismerős a három párhuzamos vízszintes vonal. Micsoda megkönnyebbülés, amikor erdei bolyongásunk során ráakadunk erre a jelölésre! Gondjaink azonban nem oldódnak meg, ha épp egy kidőlt fán található.
A szlovák műszaki normában fel vannak tüntetve a turisztikai jelölések alapfogalmai, a jelölések és a tájékoztató táblák gyalogösvényeken, valamint a vízi és síturisztikai útvonalakon való elhelyezésének elvei. Ugyancsak norma szabályozza Szlovákiában a turisztikai jelölések, tájékoztató táblák és tartószerkezetük alakját, méreteit, színeit és műszaki kivitelezését.
A fán, sziklán, útirányjelzőn, vagy jelölőoszlopon elhelyezett jelzés négyzet alakú, 100×100 milliméteres és három függőleges vonalból áll. A középső vonal (piros, kék, zöld vagy sárga) határozza meg a jelölt útvonal vezető színét. A két szélső fehér és az a szerepe, hogy feltűnőbbé tegye a jelölést. A jelölés színében látható nyíl az útszakasz hirtelen megtörését, kanyarodását jelzi. Az ösvényeken ki vannak jelölve a források, kilátók, romok és egyéb jelentős objektumok.
Piros színnel jelölik a fő turisztikai útvonalakat. Ezek járnak a legnagyobb fizikai igénybevétellel és ezek a leghosszabbak. Kék színnel jelölik a közepes hosszúságú útvonalakat, zöld színnel a helyi jellegű rövidebb útvonalakat jelölik, sárgával pedig a legrövidebb szakaszokat, összekötő utakat vagy útrövidítéseket.
Az első turisztikai jelzést Szlovákia területén 1874-ben helyezték el a Selmeci hegyekben, Hodrushámor környékén. Az évek hosszú során kialakult jelzési rendszert 1989 óta szabályozza műszaki norma. A jelölésnek is adottak a maga szabályai, ezt a Szlovák Turisták Klubja végzi a Szlovák Turisták Klubja Regionális Tanácsa jelölőbizottsága irányításával. A jelölésekkel ellátott turistaösvények hossza összesen több mint 14 000 kilométer.
tasr, ford. nzs, Felvidék.ma