A kulturált vitaestekre, beszélgető fórumokra, előadássorozatokra – vagy nevezzük bárminek – igenis szükség és igény van a Felvidéken. Az öntudatos polgári réteg ugyanis nem elégszik meg azzal, amit a mainstream média a tányérjára rak. A felvilágosult szellem érdeklődő, ha kell megkérdőjelező és nem utolsó sorban vitaigényes. A 19. és még a 20. század eleji „boldog békeidőkben”, mikor a polgárság ereje teljében volt, nagy hagyománya volt az értelmiségi kluboknak. Akkor a kaszinók még nem szerencsejáték-automatákat jelentettek, a kávéházakban nem citromos sört szolgáltak fel, a szalonokba pedig nem lerészegedni, hanem eszmecserélni jártak a fiatalok. Aztán valahol ott Szarajevóban valami eltörött, és utána fenekestül fordult fel a világ. A polgárság előbb súlyát vesztette, majd gyakorlatilag felszámolódott. A réteg ugyan megmaradt, de eredeti formájának egyik, másik vagy éppen jelenlegi harmadik rendszer sem kedvezett. Mindazonáltal mindig érződött az útkeresés a sorok rendezésére, melyet az átkos alatt tájainkon leghatékonyabban a Csemadok igyekezett pótolni. Ebbéli tevékenységét kifejti szinte mind a mai napig, fáklyaként lobogva a sötétségben. Igaz, a proletárdiktatúra korában a vitának nemigen volt helye, amivel viszont lényegét veszti egy gondolkodó fórum.
A 21. század érzelmekkel vegyes korszellemében viszont mintha a régi szellem ébredezne újra egyesek szerint, legalábbis bizonyos körökben újfent fellángolt a kaszinókultúra megfoganatosítsa. Gondolhatunk csak az igazi sikertörténetnek számító Komáromi Szalonra vagy a Somorjai Kaszinóra, Rimaszombati- vagy éppen a zselízi Irodalmi Kávéházra, de a szabadegyetemeket és nyári táborokat is mintha e hangulat lengené újabban körbe.
Most pedig Ipolyságon bont zászlót egy ilyen kezdeményezés Honti Kaszinó néven. Október 2-án máris sor kerül az első estre, melynek a régióból származó történész-diplomata, Molnár Imre lesz az első vendége, aki Magyarország és Lengyelország után visszatérve a Felvidékre a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatójaként szolgálja szülőföldjét.
A Honti Kaszinóról Mészáros Attila, (egyik) alapítóval beszélgettünk.
– Mi is tulajdonképpen a Honti Kaszinó? Honnan jött az ötlet? Miként kell értelmezni ezt egy olyan laikusnak, akinek e szó hallatán a pénznyelő automaták jutnak eszébe?
A Honti Kaszinó nem új keletű kezdeményezés, ugyanezen néven 1834-ben Pongrácz Lajos alapította meg, ami a mai Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola épületében működött. Akkoriban is a „kaszinó” célja társadalmi és közművelődési feladatok ellátása, illetve Ipolyság arculatának szebbé tétele volt. Ipolyság, akkoriban kulturálisan és gazdaságilag is a fénykorát élte – a maival ellentétben. Innen jött az ötlet, hogy azt a polgári öntudatot, értékrendet és kulturális gazdagságot megpróbáljuk visszahozni. A Honti Kaszinó logója ötvözi a múltat és a jelent. A társulás logója Hont vármegye és Ipolyság címerének „ötvözéséből” születettet igényes, újszerű kivitelezésben. Ezzel is jelezni szeretnénk kötődésünket a múlthoz, de a jelen problémáira szeretnénk válaszokat keresni.
– Mi a célkitűzése a Honti Kaszinónak?
A Honti Kaszinó központi gondolata: „Tegyünk közösen Ipolyságért!”. Ipolysági polgárként tevékenykedni felelősséggel, tisztességesen és becsületesen városunkért. A társulást nyolcan alapítottuk: Antal Gábor, Bakai Péter, Czintula Attila, Kapusník Csaba, Oros Zoltán, Pálffy Dezső ifj. Zachar Pál és Mészáros Attila. Fontosnak érezzük, hogy szabadidőnket Ipolyság társadalmi és kulturális életének fellendítésére fordítsuk. Célunk olyan előadások, fórumok, vitaestek és kiállítások megvalósítása, ami egy aktuális közéleti témával foglalkozik vagy egy jelentős társadalmi problémát jár körül. Ezen felül tervezünk a programok összefoglalójaként évkönyv megjelentetését is. Illetve felmerült városi és regionális helytörténeti versenyek megrendezése is.
– Kik várhatóak meghívott vendégeknek? Csak regionális kötődésű előadókban gondolkodtok vagy esetleg szélesebb merítésben?
Természetesen kiemelten fontosak a regionális kötődésű előadók számára „terepet” adni, hisz azokra vagyunk a legbüszkébbek, akik innen, az Ipoly mentéről értek el sikereket. Első előadónk Molnár Imre történész lesz, aki „Október a magyar vértanúk hónapja” címmel tart előadást. Felelevenítve az aradi vértanúk, az ´56-os hősök és Eszterházy János emlékét. Az előadást kiegészíti Batthyány Lajos, az első felelős magyar kormány miniszterelnökének életét bemutató képkiállítás. További terveink a közeljövőben Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő meghívása, Lukács Csaba, a Magyar Nemzet újságírójának vendégül látása, illetve olyan szélesebb körben ismert előadókat is tervezünk meghívni, akik nem kapcsolódnak a napi közélethez, de jelentős társadalmi problémákra kívánnak válaszokat adni például Csernus Imre, pszichiáter, Müller Péter, író és még sokan mások.
A beszélgető estek a tervek szerint havi rendszerességgel valósulnak majd meg.
Csonka Ákos, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”55649,53894,53464,53312,52541,51157,44494,43995,43881,43593,42367″}
