Munkanélküli nyilvántartásba legtöbben az érettségivel rendelkező, szakiskolát végzettek közül kerültek, 6409-en – közölte október 19-ei sajtótájékoztatóján Ján Richter, munkaügyi miniszter.
A 2014/2015-ös tanítási évben 57.786 diák fejezte be a szakiskolát, ebből szeptemberben a munkaügyi hivatalba kerültek 10.464-en. „Ez a végzősök 18,1%-át teszi ki. Az elmúlt évben 56.663 diák tanult nappali tagozaton, és 9.185-en kerültek a munkaügyi hivatalba” – közölte a munkaügyi miniszter.
A legmagasabb az érettségizett munkakeresők száma Csacán, Eperjesen, Kassán és környékén, Érsekújvárban, Privigyén és Dunaszerdahelyen, a szeptemberi nyilvántartás szerint. A legkevesebb érettségizett munkanélküli a Pozsonyi I. járásban van – tájékoztatott a miniszter.
A legtöbb munkanélküli a szakiskolát végzett, érettségivel rendelkező végzősök közül került ki, szám szerint 6409. Továbbá 993 gimnazista, 766-an a kereskedelmi akadémiákról, 736 diák az ipari iskolákból és 310 egészségügyis. – folytatta Ján Richter.
Az, hogy főleg a szakközépiskolát végzettek kerültek munkanélküli nyilvántartásba – Richter szerint – a megfelelő gyakorlatszerzés hiányából fakad. Ezért szükséges pótolni számukra azt, amit az iskola elmulasztott. A másik gondot okozó tényező az egyeztetés hiánya a munkapiaci igények és az iskolaválasztás között. A munkahely keresésében hivatott segíteni a fiatalokat a Gyakorlattal a munkahelyért elnevezésű projekt – fejtette ki a munkaügyi miniszter.
Júniusban 10.470 főiskolát végzett főt jegyeztek munkanélküliként. Szeptember végéig 6204-en lekerültek a listáról – mondta Richter. Nagy részük munkát talált, vagy külföldre távozott. A főiskolát végzett munkanélküliek legtöbben jogot, gazdaságtant, politológiát, pedagógiát, szociális munkát tanultak, illetve menedzser szakot végeztek.
Richter végül hangsúlyozta, hogy az Eurostat statisztikai adatai is azt igazolják, hogy Szlovákiában csökken a munkanélküliség. Például a júliusi 11,2 százalékról 11,1 százalékra csökkent augusztusban, éves viszonylatban pedig nyolc hónap alatt 13,2 százalékról 11,1 százalékra. Ez az Európai Unión belül a második legjelentősebb javulást jelenti, és az európai átlagtól csupán egytizednyi lemaradásban vagyunk.
TASR nyomán NCs, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”48828,47686,55641,55299″}