A párkányi Városi Múzeumban október 16-án nyílt meg egy időszaki kiállítás, ahol a mezőkövesdi Kiss Mátyás, fafaragó, népi iparművész mutatja be művészetét az érdeklődőknek. A földrajzi távolság mintegy 168 kilométer a két település – Párkány és Mezőkövesd – között, tehát lehet, hogy a távolság miatt nem ismerjük jól a Matyóföld kultúráját. Elválaszt bennünket az államhatár, elválaszt bennünket a történelem, a számunkra idegen matyó identitás, és az, hogy Mezőkövesd nem kereskedelmi és nem is turisztikai célpont a Közép-Tisza mellett élők számára.
Mivel nem sokat tudunk a Matyóföldről sem, egy kicsit érdemes megismerkedni ezzel a régióval, mielőtt Kiss Mátyás kiállításáról szólunk.
Mezőkövesd, Tard és Szentistván települések lakóit nevezik matyóknak. Maga a néprajzi csoport a 18–19. század során alakult ki. Talán az ellenreformáció végére tehető kulturális elkülönülésük kezdete. A matyó szó személynévi eredetű, a Mátyás név származéka. Országosan közismertté vált viseletük, nemzetközi hírű hímzéskultúrájuk egészen új fejleményként, a 19. század második felében alakult ki.
A kiállítás: A faművesség, mint matyó örökség címet kapta. A megnyitót Réz Gyula muzeológus tartotta, aki nemcsak Kiss Mátyást mutatta be, hanem a matyó örökséget is. Elmondta, hogy a matyó díszítőművészet 2010-ben bekerült a szellemi kulturális örökség tárába, illetve felvették az UNESCO listájára, majd 2013-ban a Hungarikumok közé.
Kiss Mátyást, mint a mezőkövesdi faművesség legjelesebb képviselője mutatta be, alkotásait. 1953-ban tősgyökeres matyó családban született. Tagja volt a matyó néptánc együttesnek, majd 1989-ben faipari vállalkozásba kezdett. Ekkor fedezte fel a régi parasztházak vértelkeit, kutatta az oromfalakat, kerítéseket, verepcéket, kapukat.
A vértelek az oromfal Tiszántúlon elterjedt elnevezése. Az oromfal a magas tetővel lefedett épület homlokzati falának az a része, amely a tetőszerkezet végeit lezárja. A verepce kis, rácsos kapu, például a tornác bejáratánál.
Az első kaput Kiss Mátyás 1995-ben készítette el, és már 1996-ban, Törökszentmiklóson nívódíjat kapott. 150 zsűrizett alkotása van, több mint hatvan településen. Mezőkövesden 300 kerítést készített, 51 oromfalat, tornácokat, díszkutat, köztéri alkotásokat. A faragásokat népi és polgári áttört díszítésekkel ékesíti. Ezek az alkotások a város számtalan helyén megtalálhatók, és ezért meghatározzák, egyedivé varázsolják Mezőkövesd arculatát. Kiss Mátyás fafaragó munkájának eredményeit, díjait nehéz felsorolni, olyan sok helyen és számtalan formában ismerték el azt a kiváló, művészi munkát, amit végez. Kiss Mátyás – mintegy ars poeticaként – így fogalmazott: „Célom: a múltból a jelenbe átmenteni és élővé tenni a hajdan volt népi fakultúra értékeit, hogy ne csak őrizzük, hanem tovább is örökítsük maradandó értékeinket.”
Az időszaki kiállításnak helyet adó teremben sokféle formában láthatjuk Kiss Mátyás alkotásait. Elsőre egy fotógyűjtemény a már „használatba vett” famunkákból. Mindenhol feltűnnek a szépen megformált ívek és a finom díszítések. A kerítések és kapuk nagyon jól kiegészítik a lakóházakat: természetesen illeszkednek egy régi – esetleg felújított – parasztházhoz, míg a modern stílusú épületeknek egyedi megjelenést, hangulatot adnak. A második teremben használati és dísztárgyakat láttunk, köztük egy szépséges vértelket, aminek szinte csipkefinomságú faragásait érdemes volt egyenként is megnézni.
Szeretettel ajánljuk a párkányiak és mindenki figyelmébe Kiss Mátyás kiállítását, amely a múzeumban december végéig tekinthető meg. A párkányi Városi Múzeum az idén már 11. születésnapját ünnepeli – mesélte Juhász Gyula az intézmény vezetője, aki fáradságot nem ismerve az idén is sok érdekes rendezvénnyel kedveskedett a látogatóknak. Leküzdve a térbeli távolságot igazi magyar Hungarikummal kedveskedik a látogatóknak az intézmény.
Dr. Vadász István eképpen mutatta be a fafaragó mester:
Magyarország faragóművességének legszebb darabjai a gondosan, művészileg formált kapuzatok, oromfalak, tornácok. A régi időkben a falvak és a városok jellegzetességeként, szimbólumaként is megjelentek, de az újabb korban a híres fürdőhelyeink épületeinek díszítésére is különböző famunkákat alkalmaztak.
A Mezőkövesden élő Kiss Mátyás egy-egy település sajátos jellegének megtartásához fontosnak tartja a páratlan népi fakultúránk újjáélesztését, elterjesztését. Immár közel 25 éves múltra tekint vissza az ezzel kapcsolatos vállalkozása. A kezdeti időszakban mintegy 5 évet kutatással és gyűjtéssel töltött. Ennek eredményeként sikerült újjáélesztenie a XIX. század végi Mezőkövesdre és környékére jellemző faművességet. Kutatásaiból az is kiderül, hogy az Északi-középhegység és az Alföld találkozásánál fekvő Mezőkövesdnek és környékének jellegzetes fakultúrája semmiképp sem hozható összefüggésbe az erdélyi székely faművességgel.
A mai napig elkészült munkáinak száma immár meghaladja az ötszázat. Ezek elsősorban népművészeti ihletésű kerítések, kapuk, oromfalak, tornácok, díszkapuk, áttört faragások, faragott domborművek, kopjafák, emlékoszlopok, köztéri táblák. Munkái Mezőkövesden kívül több mint 100 hazai településen, valamint határon túli magyar és egyéb külföldi településen lelhetők fel. Közel 150 alkotása kapott zsűriszámot. Úgy véli, hogy változó világunkban különösen időszerű a helyi hagyományok megőrzése. Azt vallja, hogy az épített környezetünk, ezen belül a népi fakultúra formavilága nagyban hozzájárul a jó közérzetünkhöz és a magyarságtudatunkhoz.
Munkáit mindazoknak ajánljuk, akik a környezetük igényes kialakítására törekszenek, legyenek akár magánszemélyek, idegenforgalommal, turizmussal foglakozó vállalkozások, avagy pusztán a hagyományaikat őrző települések. Mindenkinek, aki fontosnak tartja a nemzeti értékek megmentését, és továbbéltetését, és örömét leli a szép épületekben, a szép környezetben.
Maga a Kiss Mátyás pedig a következőképpen invitálja meg az érdeklődőket a kiállítása megtekintésére:
Tisztelettel invitálom Önöket, hogy türelemmel nézzék végig kiállításomat. Külön meg kell, hogy szólítsam Önöket, mert úgy érzem, a fából való épületdíszítés, mint fogalom, hiányzik az ország mai gondolkodásából. A XIX. század végén, a XX. század elején nagy divatja volt a fából készült épületdíszítéseknek. Sajnos, Trianon után csonka Magyarországon a feldolgozandó fa utánpótlása megszűnt, és ez a néhány évtized elég volt ahhoz, hogy az épületek fából történő díszítése szinte teljesen kihaljon. Vállalkozásunknak feltűnt ez a súlyos hiányosság, ezért felkutattuk a régi mintákat, és megpróbáljuk azokat újraéleszteni a Kárpát-medence területén belül. Ezt azonban egyedül nem tudjuk megvalósítani, ehhez szükségünk van az Önök segítségére is, mert az elődeink által megálmodott formakincset nekünk, mai utódoknak tovább kell vinnünk.
Vállalkozásunk olyan mintákat kutat és dolgoz fel, amelyek reményeink szerint méltán nyerik majd el a megrendelők tetszését. Cégünk elsősorban a népi és polgári épületdíszítésekre szakosodott, ezért olyan tárgy-együtteseket alakítottunk ki, amelyek megrendelhetők, elvihetők és könnyen felszerelhetők. A weblapon az összegyűjtött mintakincsünknek csak a töredéke található.
Vállaljuk nagyméretű díszítőelemek elkészítését is, szükség esetén a tervezésbe is besegítünk. Munkáinkat ajánljuk pl. családi házak, nyaralók, erdészházak, istállók, gyógyfürdők, múzeumok, egyházak, közintézmények díszítésére, mindenkinek, aki szereti a szépet, értékeli a múlt ma is élő emlékeit, tiszteli az ősök hagyományait és a természetet. A szép famotívumok alkalmasak lehetnek régi vagy új településrészek egyedivé és jellegzetessé, ezáltal az építtetők, tervezők, építészek, kivitelezők nevének maradandóvá tételére. Az ilyen jellegű település-megjelenés elősegítheti a turizmus fejlődését, az adott régió ismertebbé tételét. Ezen túlmenően nem utolsósorban hozzájárulhatnak a környezettudatos megrendelők megelégedettségéhez is.
A kiállítás-sorozatnak lesznek más felvidéki állomásai is. A vándorkiállítás anyaga nagyon széleskörűen mutatja be a Mezőkövesdre és környékére jellemző fafaragást, a fafaragó kultúrát. Fényképek formájában a tárlatokra ellátogatók megismerhetik a matyó oromfalat, a faragott kapukat, kültéri faragásokat. Emellett különböző magyar, trianoni témájú faragott emlékeket, tárgyakat is kiállítottak Párkányban. Többek közt a kiállított művek között helyet kapott a 13 aradi vértanú, valamint Mátyás király faragott arcképe is.
A tárlat december végéig tekinthető meg Párkányban.
A mester preferenciái, illetve kiállított tárgyainak egy része fotógalériánkban ITT>> tekinthetőek meg.
Telek Lajos, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”49059,16782″}
