A Felvidéken módszeresen hét évvel ezelőtt kezdtünk foglalkozni szórványkezeléssel. Ladányi Lajos, a Zoboralja Közhasznú Társaság elnöke Kassán, a Kazinczy Napokon rendezett SZAKC konferencián tartott a szórványkérdés kezeléséről beszámolót. Alább a magyar szórvány napja alkalmából tesszük közzé:
2007-ben a megújult MKP stratégiai alelnökének, Duray Miklósnak a javaslatára az MKP munkáját segítő stratégiai tanács alakult. A tanácson belül 6 műhely mellett jött létre a szórványprogramok műhelye, amely feladatául tűzte ki a Felvidéki Szórványstratégia elkészítését.
2008-ban Alsóbodokon az MKP Stratégiai Tanácsa és a Zoboralja Közhasznú Társaság szervezésében Kárpát-medencei szórványkonferenciát hívtunk össze, amelyen külhoni és magyarországi szakemberek ismertették kidolgozott szórványprogramjaikat és stratégiai elképzeléseiket.
2009-ben a szórványműhely véglegesítette a Felvidéki szórványstratégia-javaslatot. Az elkészített dokumentum a Tömbből szórványba címet kapta, hogy ezzel is felhívja a figyelmet, hogy a szórványkérdés elhanyagolása végül a tömbmagyarság szórványosodásához vezethet.
A szórványstratégia kidolgozásánál alapvető szempont volt a felvidéki magyarság által lakott települések földrajzi elhelyezkedése. Pozsonytól a szlovák-ukrán határig néhol szélesebb, máshol keskenyebb, többnyire összefüggő nyelvterületet határolnak be. Az összefüggő nyelvterület Közép- Szlovákiában a Nagykürtösi járás területén több ponton is egy-egy község területére zsugorodik, majd keleten hosszabb, több kilométeres szakaszon megszakad. A harmadik, térben elkülönülő magyar nyelvterületrészt, nyelvszigetet a Nyitra-vidéki zoboralji községek alkotják. A keleti és nyugati területrészben van egy közös vonatkozás: A régiók rá vannak kapcsolódva az összefüggő Kárpát-medencei magyar nyelvterületre. A szórványosodás veszélyének északi, a szlovák többséggel érintkező peremterületeik vannak kitéve. Az elkülönülő zoboralji nyelvsziget és a körülötte levő elszórt települések alkotják Felvidék legnagyobb szórványterületét. Ezeknek alapján a Felvidéken három szórványsorsot különböztetünk meg: A már említett zoboralji nyelvsziget, a peremvidék szórványterületei, a harmadik pedig Kassa és Pozsony jelentős szórványközössége.
A szórványgondozás kapcsán két eszközrendszerre kell építeni:
Identitásőrző programok szervezése
Intézményrendszer létrehozása
Az identitást őrző programokat igény szerint, a helyi közösségekre támaszkodva kell megvalósítani különböző területeken: oktatásügyi, közösségfejlesztési, önkormányzati, kulturális, valamint egyházi téren.
Az oktatás ügyének elhanyagolása a szórványosodás egyik kiváltó oka. Ezért abban teljes az egyetértés, hogy az oktatásügynek, iskoláink megőrzésének kiemelt figyelmet kell szentelnünk.
Az önkormányzatiság megerősítse terén rendkívül fontos a szórvány és a tömb kapcsolata. A tömbben élő magyarság létszámbeli domináns helyzetéből adódóan sokat segíthet a szórványban élőknek. A tömb és szórvány közötti kapcsolatban a magyar többségű települések védnökként szolgálhatnának a magyarok által kisebbségben lakott szórványtelepülések számára. Ennek a kapcsolatnak a legfontosabb küldetése a szórvány erejének fenntartása és visszacsatolásként a szórvány olyan lehetőségeinek kiaknázása, amely hasznos lehet a többségi védnöki település számára.
A szórványban a magyarság életének legfőbb területei a kulturális tevékenységek, melyeket az érintettek öntevékeny szinten folytatnak. Nem szabad elfeledkezni a nagyvárosi értelmiségi réteg közösségépítő kezdeményezéseiről, rendezvényeiről.
Egyházi téren szükségszerű a kiemelt fontosságú egyházi rendezvények támogatása (búcsúk, egyháztörténeti konferenciák), zarándokutak szervezése magyar kegyhelyekre, és a magyar nyelvű lelki gondozás támogatása.
Intézményrendszer létrehozása
Célszerű olyan rugalmas intézményrendszer kialakítására törekedni, amely képes megfelelni a régióként és közösségenként eltérő szükségleteknek. Ugyanakkor kívánatos, hogy az erőfeszítések koncentrációjának érdekében több, kisebb, egymással is versengő intézmény helyett a szórványosodó közösségeknek lehetőleg egy erős és többfunkciós magyar intézménye legyen. Továbbra is fontosnak tartjuk egy országos felvidéki szórványközpont létrehozását, amelynek feladata a szórványkezelésből eredő országos feladatok megvalósítása.
A szórványközpont létrehozásával párhuzamosan úgynevezett szórványpontokat kell kijelölnünk Pozsony és Szenc vonzáskörzetében, Léva és Losonc környékén, Kassán, valamint Bodrogköz és Ung-vidék peremterületén. A szórványpont egy működő, életképes magyar intézmény, pl. iskola, magyar ház, egyházi vagy kulturális intézmény, civilszervezet, önkormányzat lenne, amely maga köré csoportosítaná és összehangolná az adott régióban meglévő magyar intézmények, közösségek szórványgondozási cselekvéseit. Kapcsolattartónak ajánlanánk egy közismert, köztiszteletnek örvendő, szervezési és szakmai tapasztalatokkal rendelkező egyént, aki már bizonyította magyarság iránti elkötelezettségét.
Tanulságok:
A felvidéki szórványstratégiát az MKP-ban létrehozott, Duray Miklós nevéhez fűződő stratégiai tanács szórványműhelyében készítettük és elsősorban az MKP struktúrájára építettük. Duray Miklós visszavonulásával az országos elnökségből és az MKP kiesésével a szlovák törvényhozásból a stratégiai tanács felfüggesztette tevékenységét és így a szórványműhely sem tudta kielégítően folytatni az elkezdett munkát. Ennek ellenére szerveztünk szakmai hetet szórványiskolák számára, pedagógusfórumokon vitattuk meg az elkészített szórványkezelési anyagot, zoboralji, barsi és érsekújvári gyűjtőiskolák mellett hétvégenként vasárnapi iskolákat indítottunk. 2011 júliusában Szórványban, magyarul című nagyszabású oktatási konferenciát szerveztünk, különös tekintettel a szórványkezelésre, melynek célja a szórványiskolák szakmai együttműködése és összefogása volt. Több tapasztalatot is szereztünk a szórvány-szórvány és a szórvány-tömb együttműködéséről is. A szórvány-tömb kapcsolatok építésénél azt tapasztaltuk, hogy a tömbmagyarság körében rengeteg olyan folyamat indult el, amit az ott élők még nem tudatosítanak, mivel ezeknek a folyamatoknak a hatása 10-15 év múlva fog erőteljesen megjelenni. A szórványban élők ezt a veszélyt ismerik, hiszen legtöbbször az ilyen hatások miatt kerültek szórványhelyzetbe.
Egyértelmű, hogy a szórványban élők saját erejükből képtelenek kialakítani a fennmaradáshoz szükséges feltételeket, ezért többek között a tömbben élők szolidaritására van szükségük.
Továbblépés:
A korábban felvázolt megoldásokon kívül külön figyelmet kell szentelni a Felvidéken egyre szaporodó nyelvhasználati mozgalmaknak, melyben meghatározó az ifjúság szerepe. Ezt a potenciált fel lehet használni a szórványtelepülések magyar emlékhelyei feliratozásának megvalósításában és az ott élő magyarok nyelvi jogainak érvényesítésében.
A VIA NOVA megújulásának köszönhetően, szórványterületeken is megjelentek olyan ifjúsági csoportok, melyek tagjai magyarságukat bátran vállaló, elkötelezett fiatalok, akik szervezetten különféle identitásőrző programok megvalósításában vesznek részt önállóan vagy társszervezőként más szervezetekkel. Velük kiemelten kell foglalkoznunk, egyrészt, mert saját korosztályukat sikeresebben tudják megszólítani, másrészt a jövőbeni feladatokat nélkülük nem tudjuk megvalósítani.
Jóleső érzéssel követtük figyelemmel a szórványban nevelkedett fiataljaink részvételét a székelyek nagy menetelésen.
A székely zászló tiltásakor emléktúrát szerveztek a zoborhegyi millenniumi emlékmű maradványához.
Idén is megkoszorúzták Felvidék egyetlen szórványhelyen található 1956-os emlékművét.
Tavaly, november 16-án a Magyar Szórvány Napja alkalmából konferenciát szerveztünk, Beletörődünk…? Avagy szükségünk van szórványstratégiára? címmel. Itt meghatározó felvidéki magyar szervezetek részvételével értékeltük a korábban megalkotott szórványstratégiát.
Bizakodásra ad okot, hogy a MÁÉRT szórvány szakbizottsága megalakulásával a szórványkezelés kiemelt nemzetstratégiai feladattá vált és konkrét lépésként a Magyarország Kormánya által meghirdetett Petőfi Sándor Program keretében ösztöndíjasok érkeztek Felvidék szórványközösségeibe, akiknek az identitás erősítése mellett a közösségszervezés és közösséggel összehangolt hálózatépítés a feladata.
Ladányi Lajos, Felvidék.ma
A szerző a Zoboralja Közhasznú Társaság elnöke
Elhangzott Kassán, 2015. november 7-én.
{iarelatednews articleid=”57432,57380,57251,52338,51696,42670,57292″}
