Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint szlovákokon kívül a csehek és a lengyelek is csatlakoznak majd Magyarországhoz a kötelező betelepítési kvóta Európai Bíróság előtti megtámadásában.
Kovács István az M1 aktuális csatorna péntek esti (december 4.) műsorában ehhez hozzátette: hogy akár Bulgária és Románia is bekapcsolódhat az eljárásba.
A stratégiai igazgató szerint a V4-es országok nagyon erősen egyetértenek a migránshelyzet kezelési módjában, bár Lengyelország szerepe kicsit ingadozott.
Kovács István kijelentette: sérti az uniós tagállamok alaptörvényeit a kötelező betelepítési kvóta, mert annak alkalmazása esetén csoportosan, akaratukkal ellentétesen utasítanának ki embereket a különböző országokból. Szerinte a legfontosabb az európai emberek biztonsága, a genfi egyezményben részletezett menedékjog pedig korlátozható annak érdekében, hogy ez ne sérüljön.
Az Európai Bíróság már megkapta és regisztrálta Szlovákia és Magyarország keresetét, amelyet a menedékkérők EU-tagállamok közötti áthelyezéséről, a kötelező kvótarendszerről szóló európai tanácsi határozattal szemben nyújtottak be – közölte a luxembourgi székhelyű bíróság.
A kereset tartalmáról a bíróság nem adott felvilágosítást. Leghamarabb a kereset regisztrálását követő 5-6 hét múlva jelenik meg tájékoztató a kérelmek összefoglalójával. Ez a nyilvános dokumentum tartalmazza majd, hogy pontosan milyen jogalapon, mely rendelkezések miatt támadja Szlovákia és Magyarország az uniós tagállami csúcsvezetők testületének a határozatát.
A bíróság tájékoztatása szerint lehetőség van arra, hogy a keresetet benyújtó ország ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújtson be. A kérelemben a megtámadott határozat alkalmazásának felfüggesztése kérhető az ítélethozatalig.
Lehetőség van arra is, hogy az egyes uniós országok beavatkozzanak az ügybe, vagyis akár a keresetet benyújtó fél, akár az „alperes” uniós intézmény mellett állást foglalhatnak. Ilyen módon Magyarország és Szlovákia kölcsönösen beavatkozhat a másik ország által kezdeményezett eljárásba, ezzel erősítve egymás tárgyalási pozícióit. Mivel ugyanakkor a két ügyben sok az azonosság, elképzelhető, hogy a magyar és a szlovák beadványt együtt fogja tárgyalni az Európai Unió Bírósága.
Az eljárás első, írásbeli szakaszában a bíróság kérdéseket tehet fel a keresetet benyújtó országnak, amely azokra írásban válaszol. Ezt követi Luxembourgban a szóbeli tárgyalás, majd valamivel később a bíróság által kijelölt főtanácsnok tesz indítványt az ügy jogi megítélésére. Ez nem köti a bíróságot a későbbi ítélethozatalban, de a főtanácsnoki álláspont az esetek többségében legalábbis „visszaköszön” az ítéletben.
Lomnici Zoltán: Nemzetközi egyezményt és uniós alapszerződést is sértene a kvótarendszer
Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint nemzetközi egyezményt és az uniós alapszerződést is sértené a kvótarendszer, mert nem lehet menekülteket a mozgásukban korlátozni.
Az M1 aktuális csatorna szombat reggeli, december 5-i műsorában Lomnici Zoltán azt mondta, ha az alapjogi biztos megkeresésére az Alkotmánybíróság Magyarországon úgy dönt, hogy az alaptörvénnyel nem egyeztethető össze a tanácsi határozat, akkor az Európai Bíróságon nyerhet is Magyarország.
Elmondta még, hogy a keresetben semmisségi okot kell megjelölni, a szlovákok, akik szintén megtámadták a kvótarendszert, hatot jelöltek meg. Szerinte a szlovákok megalapozottan támadták meg a rendszert, az unióban „kvázi precedensjog” van, ezért „nyert ügyünk” lehet. Hozzátette, ha döntést születik, az visszamenőleges hatályú, mindenkire kötelező lesz, és ebben a kérdésben többször nem lehet már döntést hozni.
MTI-Brüsszel, M1, Felvidék.ma összefoglaló {iarelatednews articleid=”57863,57504″}
