Kárpát-medencei innovációs térség létrehozása biztosíthatja térségünk valódi további fejlődését – jelentette ki Matolcsy György, az MNG elnöke Budapesten, az Innovatív vállalkozások a Kárpát-medencében című konferencián.
A Magyar Tudományos Akadémián, december 14-én tartott egész napos szakmai konferencia szervezője a Magyar Nemzeti Bank „alapítvány-családjának” egyik tagja, a Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány (PADI) volt, amelynek elnöke Nagy Róza. A konferencia szakmai előkészítője és moderátora pedig Hídvégi Balázs, az MNB elnökének tanácsadója volt.
Matolcsy György nyitóbeszédében úgy fogalmazott, hogy főként a kis- és középvállalkozásoknak, egyetemeknek, gazdasági és kereskedelmi kamarák jelentik a húzóerő szerepét az innováció területén. Ezt részletesen is kifejtette: a Kárpát-medencei terv megalkotásához szövetségesekre van szükség, ezért nemcsak a térség innovatív vállalkozásai számára gyümölcsöző, ha fejlődésük érdekében minél szélesebb körű együttműködést alakítanak ki egymással, hanem mindenki számára, aki az országban él. Az ország központját, Budapestet ezért a Kárpát-medence valódi központjává, olyan hellyé kell fejleszteni, amilyen történelme során többször is volt. Ennek érdekében fel kell térképezni a térség tudásközpontjait, kapcsolatot kell teremteni közöttük, hiszen nemcsak nálunk, hanem a szomszédos országokban is kiváló, patinás oktatási
intézmények vannak, amelyek hálózattá alakítása hozzájárulhat ahhoz, hogy a Kárpát-medencei közös fejlődés, a növekedés valódi ösztönzőivé váljanak. Mellettük – emelte ki a jegybank elnöke – kapcsolatot kell teremtetni azon kis- és középvállalkozások között is, amelyek dinamikus fejlődésre képesek. Ebben nem elég az állam támogatása, hanem szükség van a bankszektor segítségére is. Matolcsy György utalt rá, hogy a jegybank növekedési hitelprogramja 28 ezer kis- és középvállalkozás hitelhez jutását, és ezzel fejlődését segítette.
Az MNB elnöke hangsúlyozta, a vállalkozások innovációjának előmozdításában nemcsak az államnak és a bankok hitelezésének van jelentős szerepe, hanem az uniós források felhasználásának is.
További változások, átalakítások várhatók a magyarországi bankrendszerben is, mert a hazai pénzintézeti szektor ma még nem alkalmas az innovatív vállalkozások segítésére. Ilyenné a jegybankelnök szerint 2-3 év alatt lehet tenni. Rámutatott, a Magyar Nemzeti Bank pont azért vette meg a Budapesti Értéktőzsdét, hogy a tőkepiac oldaláról is elősegítse e kis- és közép vállalkozások megerősödését, hogy ezek a tőzsdén keresztül „vérátömlesztéshez juthassanak”.
Az innovatív fejlesztésekben a jövőben a kockázati tőketársaságok jelentős lendületet adhatnak a kis- és középvállalkozásoknak. Budapest akkor működhet, ha az egész Kárpát-medence részt vesz egy Budapest-központú felzárkózásban.
Országhatároktól függetlenül, magyar- és nem-magyar résztvevők segítségével, sűrű tudáshálóra támaszkodva tud csak Budapest Kárpát-medencei nagytérségi központtá válni és ehhez jók az esélyeink – zárta beszédét Matolcsy György.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint hosszú idő óta először van összhang a kormányzat, a Magyar Nemzeti Bank és a kamara között – gazdaságfilozófia tekintetében, ami a rendszerváltást követően, 22 évig másként volt és ez a disszonancia az országnak nagyon sok pénzébe került. A világban azok a társadalmak tudtak gazdasági sikerükkel másokat elkápráztatni, amelyek a gazdaság fejlesztését a megújuló tudással tudták összekapcsolni. A kamara elnöke a német, a japán, a dél-koreai, és a finn gazdaság teljesítményére hivatkozott példaként, majd hozzátette: Magyarországnak sincs más választása, mint a tudásalapú gazdaság, amelynek igényeihez kell igazítani az oktatás további átalakítását. Nobel-díjasok tekintetében az egyik legsikeresebb nemzet vagyunk. A kérdés az, hogy a tehetséges embereket meg tudjuk-e tartani idehaza – zárta mondanivalóját az iparkamara elnöke.
Pálinkás József – bevallottan Matolcsy Györgynek igazat adva – jelentette ki: fontos, hogy szövetségeseket kell keresnünk, főként itthon, ugyanakkor ötletekre is szükségünk van! Az év eleje óta működő Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke azt is hangsúlyozta, hogy csak valódi újdonság létrehozására lesz forrás, vagyis arra adnak pénzt, amiből kézzelfogható eredmény, valódi termék lesz.
Bár pénz – szerinte – van elég, nincs belőle annyi, mint amennyi felett a nálunk fejlettebb országok rendelkeznek. A kutatóknak olyan körülményeket mi nem tudunk biztosítani, mint a nálunk gazdagabb országok, de a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap évi 80 milliárd forintjából évente majdnem harmincat, vagyis a teljes összeg harmadát ötletesnek értékelt megoldások megvalósítására költi, az alap költségvetésének kétharmadából pedig például korábbi projektek finanszírozására is folyósít pénzt. Pálinkás József azt is elmondta, nem mindig elégedett; a múlt héten például több korábbi tervet húzott át; többet, mint amennyit jóváhagyott és – az sem titok, hogy – ezek között megkezdett beruházások is voltak, amelyek így meg fognak hiúsulni! Felhívta a jelenlévők figyelmét két nagyobb léptékű európai uniós pályázatra, továbbá – tekintve, hogy a megjelent külhoni érdeklődők közül Szlovákia és Románia európai uniós ország, ezért – foglalkozott az európai uniós tagországokkal közösen indítható ún. transznacionális pályázatokkal is.
Pálinkás József kiemelte: nemcsak a francia és német, hanem a szlovákiai vagy romániai magyar- és nem magyar partnerrel közösen indított pályázat is kiváló lehet.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere arról számolt be, hogy milyen ún. start-up központ indult el a székelyföldi városban.
Böszörményi-Nagy Gergely főigazgatóként bemutatta, hogy a kreatív ipart ösztönző és támogató központként hogyan sikerült eddig és hogyan kívánja a továbbiakban Design Terminálját „újrapozícionálni”.
A politika világába a vállalkozókéból érkező Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke arról beszélt, milyen társadalmi-befektetői környezetbe érkezik a magyar kormány által jóváhagyott ötvenmilliárd forint, aminek kisebbik része, mintegy húszmilliárd forint vissza nem térítendő támogatás formájában érkezik hozzájuk és várhatóan mekkora gazdaságélénkítő hatása lesz, a fennmaradó 30 milliárd forint felhasználása várhatóan egy belgrádi bankon keresztül kerül felhasználásra, pályázati úton megszerezhető hitel formájában.
Braun Márton, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány határon túli fiatalok vállalkozóvá válását segítő programjáról számolt be, amelybe bekapcsolódtak erdélyi és felvidéki résztvevők is, majd Bíró Albert, az Infotér Egyesület elnökségi tagja pedig a digitális fejlesztési stratégiák szükségességéről tartott tájékoztatót.
Ősz Rita, az Óbudai Egyetem nemzetközi és közkapcsolati rektor-helyettese „Az on-line oktatás tapasztalatai és lehetőségei a Kárpát-medencében” címmel tartott előadást.
Külön téma volt a Kárpát-medencei innovatív vállalkozások nemzetközi piacokra lépésének elősegítése, valamint a „Helyi termékek, közösségi gazdálkodás”, amelyet kérdések és hozzászólások követtek. Előadást Tartott Dr. Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkekezelő Zrt vezérigazgatója, majd Ducsai-Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója, mindketten a Kárpát-medencei és azon túl terjeszkedő gazdasági kapcsolatok erősítését helyezték fókuszba.
Erdélyből Kolumbán Gábor, az Élőszövet Alapítvány elnöke egy jól működő rendszert mutatott be arról, mit jelent a szülőföldön való boldogulás tekintetésben a helyi termék előállítása, értékesítése, a közösségi gazdálkodás megszervezése, segítése.
A felszólalások közt szóba került az is, hogy a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság égisze alatt immár több mint egy éve megalkották a Baross Gábor Tervet, amelynek célja Dél-Szlovákia vagy a Felvidék regionális fejlesztése. El kell persze ismerni, hogy 2014 májusa óta ennek gyakorlati megvalósításában előrelépés nem történt. A szervezet elnöke, Pogány Erzsébet a konferencián elmondta, hogy keresik a lehetőségét annak, hogy a Baross Gábor Tervben meghirdetett szakképzésre, kutatásra vonatkozó részt még innováció-központúbbá formálják, hiszen a konferencián hallottak egybecsengenek törekvéseikkel. Szeretnék ugyanis hogy a Felvidék számára ez az „ágazat” valódi kitörési pont legyen.
Pogány Erzsébet, akit az előadások szünetében kérdeztem egyébként mint az a Szövetség a Közös Célokért igazgatója úgy látja, hogy mint azt a szakképzéssel foglalkozó intézmények és szakemberek felvidéki hálózatának kialakítására tett 2015. november 27-i felhívásuk is tanúsítja, kiváló kapcsolódási lehetőséget lát a konferencián meghirdetett célkitűzésekhez.
A konferencián részt vevő felvidéki küldöttség összetételében is tükrözte a konferencia fiatal szakemberek képzését ösztönző programját, hiszen Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke, Pásztor István, a Bodrogközi Magyar Közösségi Házat működtető szervezet vezetője, Antalík Imre pedig a Selye János Egyetemet képviselte.
Az előadássorozat este a várban a „Mi magyarok” kiállítás megtekintésével folytatódott, illetve vacsorával, és Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszédével a Magyarok Házában zárult.
Gecse Géza, Felvidék.ma
