Az Európai Bizottság jövő év elején jogszabályi javaslatot terjeszt a Tanács és az Európai Parlament elé a biometrikus útlevelekkel rendelkező ukrán és grúz állampolgárok vízummentes utazásáról. Brüsszel jelentése szerint mindkét ország maradéktalanul teljesítette a vízumliberalizációs cselekvési terv által támasztott feltételeket.
A biometrikus útlevéllel rendelkező ukrán és grúz állampolgárok vízummentes beutazására és rövid (maximum 90 napos) tartózkodására fog javaslatot tenni 2016 elején a tagállamoknak, jelentette be pénteken az Európai Bizottság azt követően, hogy közzétette sorrendben hatodik és egyúttal utolsó jelentését a két keleti partnerország és az EU között kitárgyalt vízumliberalizációs cselekvési terv második szakaszának végrehajtásáról.
Brüsszel arra a következtetésre jutott, hogy a két ország immár a vízummentesség eléréséhez szükséges összes kritériumot teljesítette, így joggal tarthat igényt arra, hogy állampolgáraikkal szemben megszüntessék a vízumkényszert.
Az EU a keleti partnerek közül Moldovával szemben törölte elsőként a vízumkényszert, és ha az EU-n belüli jogalkotás (ami előfeltételezi a Tanács és az Európai Parlament jóváhagyását) lezárul, akkor legkorábban 2016 második felében, vagy 2017 elején megszűnhet a vízumkötelezettség. A vízumliberalizáció egy hat hónapos időszakon belül legfeljebb 90 napos vízummentes tartózkodásra jogosít fel üzleti, turisztikai és rokonlátogatás céljából.
A vízummentesség csak azokra az ukrán és grúz állampolgárokra vonatkozik majd, akik biometrikus útlevéllel rendelkeznek.
A Bizottság Koszovó esetében még nem látja elérkezettnek a pillanatot a vízumliberalizációra, mivel az egykori szerb tartomány még nyolc kritérium teljesítésével adós, amit a vízumliberalizációs ütemtervben rögzítettek.
„Nagy örömmel tölt el, hogy a biometrikus útlevéllel rendelkező ukrán és grúz állampolgárok hamarosan vízum nélkül utazhatnak rövid idejű tartózkodás céljából a schengeni övezetbe. Gratulálok az ukrán és a grúz vezetésnek a reformfolyamatban elért előrehaladáshoz, ami fontos előnyöket kínál majd a két ország állampolgárai számára a jövőben. A kemény befektetés megtérült. Most rendkívül fontos az elért színvonal fenntartása” – jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz, az EU bel- és migrációs politikáért felelős biztosa.
Ukrajnával még 2008-ban indult el a párbeszéd a vízumliberalizációról, és azóta a Bizottság hat jelentésben foglalkozott az EU által támasztott kritériumok teljesítésével.
A vízumliberalizációról szóló akciótervek négy fő területen határoztak meg konkrét feladatokat a harmadik országok részére. Először is a személyi dokumentumok biztonsági jellemzőit illetően, a biometrikus azonosítókat is ideértve. A második elvárás a határok integrált ellenőrzésére, a migráció kezelésére és a menedékjogi szabályokra vonatkozott. Az intézkedések harmadik köre a közrend és a közbiztonság megerősítését célozta. Végül a külkapcsolatok és az alapvető jogok helyzete is az EU kívánságlistáján szerepelt. A partnereknek első szakaszban a törvényi hátteret kellett megteremteniük, majd a második fázisban végrehajtási képességükről kellett tanúbizonyságot tenni a pozitív értékelés bebiztosítása érdekében.
Bruxinfo/SZL, Felvidék.ma
