Berényi József, a Magyar Közösség Pártja elnöke volt a vendége a Kossuth Rádió Arcvonások című portréműsorának.
„Pozsonyi, budapesti majd amerikai tanulmányai után régiófejlesztéssel szeretett volna foglalkozni. A választók azonban másként döntöttek, pártja kormányba került, ő pedig a külügyminisztériumba. Magyar-történelem szakos bölcsészhallgatóként részt vett a kommunista rendszer lebontásában. 1989-ben bizonyára jól jött az a tudás az egyetemisták forradalmi tanácsában, amivel az egyetemi hallgatók közül elsősorban a magyarok rendelkeztek” – ezekkel a szavakkal vezette fel a beszélgetést Haják Szabó Mária szerkesztő – műsorvezető.
A rendszerváltás időszaka
„Előbbre jártunk, mint a cseh és szlovák fiatal értelmiségiek, mivel mi magyar egyetemistákkal tartottuk a kapcsolatot, elsősorban a Széchenyi és Bibó Kollégiumok diákjaival. Magyarországi egyetemekre jártunk „feketén” hallgatni az előadásokat” – tekintett vissza a rendszerváltás idejére Berényi József. Elmondta, cseh és szlovák fiatal értelmiségiek közül sokan attól tartottak, hogy Csehszlovákia és Románia megmaradnak a Szovjetunió bástyájának. Sokat faggatták őket a magyarországi változásokról, tapasztalataik hasznosnak bizonyultak az 1989. november 17-e utáni időszakban. 1990-ben úgy került a törvényhozásba, hogy a Független Magyar Kezdeményezés a listáján felkínált egy helyet a Magyar Diákszövetségnek, és az Berényi Józsefet független diákként jelölte. „21 éves voltam akkor, és ha egy hónappal korábban születek, Guinness-rekorder lehetnék” – mondta.
Alsószeli, a világ közepe
A bölcsészkar befejezése után, a budapesti Közép-európai Egyetemen folytatta tanulmányait, politológiát tanult. Tanársegédként dolgozott, előbb Nyitrán, majd 1994-ben a New York-i New School tudományos munkatársa lett. Itt Hámos Lászlóval közösen szervezték az akkori felvidéki magyar pártelnökök amerikai útjának programját. Lehetősége kínálkozott arra, hogy az Egyesült Államokban maradjon, ám felesége határozottan kijelentette, hogy „Alsószeli a világ közepe”. És ez elég volt, ma is Alsószeliben élnek, két fiúgyermekük van, Mátyás és Kristóf.
Berényi József egyébként Ekecs-Apácaszakállásról származik, így egyszerre csallóközi és mátyusföldi. A felvidéki régiókkal kapcsolatban kihangsúlyozza a pedagógusok szerepét, hogy a magyar diákokkal megismertessék azok történéseit, sorsának alakulását. „Erre pedagógusainknak kell ráérezniük, és szerintem ezt teszik is” – tette hozzá.
A közélet és a politika
Mint mondta, a forradalmi időkben minden fiatal a liberális demokrácia alappilléreinek – a szólás-, sajtó- és vallásszabadság – híve volt, ő is. Fokozatosan előtérbe kerültek a konzervatív értékek, mint például a magyarság megmaradásának és a családnak a védelme. „A magyarság megmaradásához közösségi gondolkodás szükséges, és ugyanez érvényes Európában is a közép-európai nemzetekre. Őrizni kell azokat az értékeket, amelyeket elődeink kivívtak” – mondta.
Az Ifjú Sziveknek évekig volt a tagja, zenéltek, énekeltek, megszokta a szereplést, és így amikor a politikai életbe került, már nem volt lámpaláza. Külügyi államtitkári tevékenységei közül a műsorvezető megemlítette a Kisszelmenc és Nagyszelmenc közötti határátkelő megnyitását, amelyben Berényi Józsefnek nagy szerepe volt. 2010-ben, amikor az MKP a magyar politikai egység megszűnése után nem jutott a parlamentbe, őt választották meg országos elnöknek. „Nem gondoltam volna, hogy ennyire nehéz és rögös lesz az út” – mondta. Örül annak, hogy a Magyar Közösség Pártja több választáson is jól szerepelt, most március 5-én a parlamentbe is visszakerülhetnek. „Mi inspirálja?” – ez volt az utolsó kérdés, a válasz pedig: „Az emberek inspirálnak, akik elmondják, hogy szükség van ránk. Megpróbálunk az elvárásaiknak eleget tenni” – mondta.
Az adást február 4-én, este 23.10-kor megismételték a Kossuth Rádióban, interneten az alábbi linken meghallgatható, itt: http://www.mediaklikk.hu/musor/arcvonasok/
ON, Felvidék.ma
Fotó: Szalai Erika
