A Nobilitas Carpathiae civil szervezet és az Érsekújvári Csemadok Alapszervezet a Medve Színpad Dankó Pista, az örök Ady-rege című előadását a Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális napok programjában tűzte műsorára.
Erdély, Zenta és Brüsszel után a FELVIDÉK volt a Medve Színpad úti célja március 10-én.
Medve Színpad – A szerelem és szellem színháza
A mai ember beszélgetéseiből hiányoznak dolgok. Nem tudja, magát hova tegye, milyen helyzetben van viszonylataiban. Ebben jelentős szerepe van annak a nyugati civilizációnak, melyben élünk, ami egy tudatos, racionális, teljesítmény-orientált kultúra, s elsősorban az anyagi érdekeket helyezi előtérbe. Ez viszont csak az emberi psziché egyik aspektusa. A másik, a tudattalan, az emocionális, az esztétikai, etikai, morális, szellemi értékeket kifejező aspektus, hiányzik. Így az emberekben teljesen érthető módon, lélektanilag szükségszerűen keletkezik egy óriási szellemi éhség ez iránt a másik oldal iránt.
A Medve Színpad, mely különböző fővárosi és vidéki színházak – pl. Örkény Színház, Pesti Magyar Színház, Madách Színház, Turay Ida Színház, Pécsi Nemzeti Színház, Operett Színház, stb. – színészeiből alakult szabadúszó csapatként és 2010 óta működik, ezt a hiányt kíséreli meg enyhíteni, sőt, betölteni. Törekvéseinek alapja egy olyan egyedülálló színházi forma működtetése, amelyben kultúránkat meghatározó alkotók műveit állítja munkája középpontjába. Valamennyi előadásukban fontos szerepet tölt be a kortárs, élő zene hegedűn, gitáron és/vagy zongorán, illetve énekelve, melyet Ady Endre és Radnóti Miklós verseihez, valamint Márai Sándor szövegeihez, kimondottan a Medve Színpad részére komponáltak.
Halmy György színházi- és filmrendező a Mesés Hagyományok Meseiskola és a 2010 óta működő Medve Színpad alapítója, rendezője. Filmes munkásságában meghatározóak a Schmidt Éva keletkutatóval közösen forgatott filmek. A Medve Színpad repertoárján szereplő színházi rítus játékok – ősi hagyományokat megidézve és a legmodernebb színházi törekvésekkel ötvözve – alapvetően Ady, Radnóti és Márai műveiből merítenek. Törekvéseire jellemző, hogy a színháznak visszaadja eredeti, szakrális jellegét és ebben elengedhetetlen eszköze az élő zene. Az előadásban elhangzó, újonnan komponált Ady dalok mellett megszólaló prózai szövegek, valamint a magyar nóta, az operett, a verbunk, a cigánynóta, a kuruc dal, ebben az „adys” közegben megemelkedve új értelmet, mondanivalót kapnak, megidézve a boldogság érzését, és a magyar szellemiséget, melyeket az előadás alatt a néző is átélhet. Megkérdeztük Halmy György rendezőt.
Miért Ady? Miért foglalkoznak Ady hagyatékával?
– Rájöttünk arra, hogy Ady egy kulcsfigura, akit érteni, érezni és előadni olyan, mint levegőt venni. Nem lehet meglenni nélküle, és anélkül, hogy tudnánk, kicsoda Ő, és mi a viszonyunk hozzá. Elképzelésünk szerint verseiben olyan dolgokat fogalmaz meg, amelyek gondolatainkban, érzéseinkben és szellemiségünkben emberségünkhöz, értékeinkhez vezetnek el. Rájöttünk arra is, hogy ha megfelelő szerkesztésben és dramaturgiával válogatjuk össze verseit, műveit, akkor olyan átütő erővel, dramaturgiai, drámai fordulatokkal van jelen egész munkássága, amely könnyen érthető, könnyen befogadható és ugyanakkor hatása óriási lehet. Ady életműve több dimenziós, melynek bizonyos vonulatai a társadalomban még nem tudottak, nem kitárgyaltak, miként mai problémáink sem. Ady éppen ezeket a problémákat fogalmazza meg, legyenek azok társadalmi, pszichológiai, egyéni, kis közösségi, vagy akár családi jellegűek. Költészete mindegyik témát körbe járja, nagy erővel jeleníti meg. És ezeket a problémákat – melyek ma is aktuálisak, jelenlévőek – bizony ki kell mondanunk és erre a mostani társadalom figyelmét fel kell hívnunk. Adyból megérthetjük problémáink igazi lényegét. Ady segít saját életfelfogásunkat felépíteni, ha a mélyére ásunk a problémáinknak, és megértjük érzéseinket. A Medve Színpad ezért csinál ennyi Ady előadást; hogy ezeket a témaköröket más-más oldalról, más-más dimenzióból is megmutassa – Ady hagyatékához hűen.
Meséljen az érsekújvári élményeikről?
– Nagy örömmel készültünk eleget tenni a meghívásnak, hiszen az úti cél, Érsekújvár, darabunk egyik főszereplőjének szülővárosa. Ezúton is köszönet Berényi Gittának a meleg fogadtatásért és az egész napos gondos vendéglátásért! Alkalmunk volt még az előadásra való felkészülés előtt bejárni a várost, sétálni a Főtéren, gyönyörködni a templomokban és örülni a kevéske magyar szónak, melyet sétánk során hallottunk. Jó volt látni, tapasztalni, hogy a városban összefutó magyarok örömmel, szinte családtagként üdvözlik egymást. Hamar ránk köszöntött az este. A színházteremben szép számban gyülekezett a közönség. Érződött, ünnep számukra a Csemadok Székházban együtt lenni és a telt háznak nyilván oka volt az is, hogy sokan voltak kíváncsiak Berényi Dávidra, aki gyermekkorától kezdve oly sokat állt ezen a színpadon, s most „pesti színészként” tér vissza társulatunkkal. Az előadás alatt a nézők gyengéd, értő figyelemmel kísérték a jeleneteket, pedig a 90 perc alatt felhangzó Ady-versek és dalok füzére, a színpadon megjelenő feszültségek és oldások erős koncentrációt igényeltek a közönségtől, mely szinte együtt lélegzett a szinte izzásig hevített légkört teremtő Bánfi Katával és Berényi Dáviddal, valamint az őket kísérő két zenésszel, Borzsák Rékával és Sárközi Dáviddal. Sorban következtek a súlyos versek, egymásnak válaszolva, össze – összekapaszkodva, valamint a dalok. Dankó Pista nótái jó ismerősként melengették a lelkeket, Rossa László szerzeményei pedig teljessé tették, összetartották a dramaturgia szövegét. Az üzenet célba ért. Erről árulkodott a szűnni nem akaró vastaps, s az elmélyült beszélgetés az előadást követően.
Bízom benne, hogy olyan élményt éltünk meg együtt, melyről még sokáig beszél majd az újvári közönség, s hozzánk hasonlóan az újvári nézők is hazavittek legbelül valamit, amit megőriznek örökre.
További képek megtekinthetők Képgalériánkban ITT>>>.
Balázs Mónika Csilla, Felvidék.ma
Fotó: Práznovszky Miklós
