Az elkövetkező években a magyar államnak korábban nem tapasztalt nagyságrendű anyagi erőfeszítéseket kell tennie egy olyan integrált Kárpát-medencei magyar munkaerő-gazdálkodás érdekében, amelynek stabilizáló ereje és hatása van minden magyarra – jelentette ki Kövér László házelnök, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma elnöke.
A szervezet péntek reggeli plenáris ülésén a magyar Parlamentben az országgyűlés elnöke arra is rámutatott: nem új keletű problémáról van szó: 1980 óta minden évben kevesebben születnek Magyarországon, mint amennyien meghalnak. Ráadásul Magyarország népességfogyását növeli az utóbbi években erőteljessé vált kivándorlás, ami akkor is súlyos magyar probléma, ha ez Magyarországon kisebb mértékű, mint a szomszédos államokban. Ez ellen tenni kell – fogalmazott a házelnök.
Stratégiai ügy a magyar munkaerő megőrzése a Kárpát-medencében
Kövér László szerint a következő években éppen ezért a magyar államnak korábban nem tapasztalt nagyságrendű anyagi erőfeszítéseket kell kifejtenie egy olyan integrált Kárpát-medencei magyar munkaerő-gazdálkodás érdekében, amelynek stabilizáló ereje és hatása van minden magyarra. Ez minden magyar munkavállalót – akár Magyarországon, akár a külhonban – nemcsak érzelmi, hanem érdekalapon is megerősít a szülőföldön való boldogulásban. Ebben a stratégiai gondolkodásban és tervezésben pedig fontos szerep hárul a Kárpát-medencei Képviselők Fórumára – hangsúlyozta Kövér László.
Az Országgyűlés elnöke kitért arra is: a nemzetpolitika érdekérvényesítő ereje azon múlik, hogy a legitim magyar törekvéseket a Kárpát-medencében a térségi stabilitást erősítő tényezőkként tudjuk-e megvédeni a nagyvilágban, vagy éppen ellenkezőleg: politikai ellenfeleiknek sikerül meggyőzniük a nagyvilágot, hogy a magyar nemzetpolitika a Kárpát-medencében kockázati, illetve instabilitási tényező.
Kövér László házelnök beszédet mond a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Egyesült Államok és Oroszország között
Kövér László rámutatott: a magyar nemzetpolitikai érdekérvényesítést alapvetően módosíthatja – egyaránt növelheti vagy csökkentheti – az elkövetkező esztendőkben az a folyamat, amely révén a Kárpát-medence országai ismét két katonai világhatalom, az Egyesült Államok és Oroszország közötti geopolitikai ütközőzóna részévé váltak, ami viszont remélhetőleg nem válik katonai ütközőzónává.
Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: ha a Kárpát-medence országai a saját nemzeti érdekeiket nem a szomszédaikkal egyeztetve, hanem az ütközőzónában érdekelt nagyhatalmak érdekeinek a farvizén, egymás rovására próbálják érvényesíteni, akkor nem a Kárpát-medencei államközi kapcsolatok javulására, hanem a romlására lehet számítani.
Kiterjeszteni a visegrádi együttműködés szellemiségét
Szerinte a magyar külpolitikának és a legitim külhoni magyar politikai szervezeteknek minden korábbinál nagyobb politikai erőfeszítést kell tenniük, hogy a nagyvilágban és a szomszédságban egyaránt világosan és egyértelműen elmagyarázzák és megerősítsék a magyar nemzetpolitika álláspontjait és törekvéseit.
Kövér László arra is kitért, hogy a veszélyek mellett esélyek is vannak. Így remélni lehet, hogy a tornyosuló közös bajok súlya alatt a Kárpát-medencei államközi együttműködésekben ki lehet terjeszteni a visegrádi együttműködés szellemiségét és hatékonyságát, kialakítható Közép-Kelet Európán belül egy olyan politikai és gazdasági együttműködés, amely képes arra, hogy a térséget az Európai Unióban politikailag felértékelje, és új pályákat nyisson a magyar nemzetpolitika törekvéseinek is.
A csütörtökön, március 31-én a kötetlen egyeztetéssel kezdődött fórum munkájára az idén egyébként azért nem decemberben került sor, mert a KMKF elnökeként Kövér László úgy döntött, hogy a decemberi ülést tavaszra halasztja. Decemberben ugyanis a Diaszpóra Tanács és a MÁÉRT ülésével együtt egymásra tolódott három össznemzeti fórum munkája, a KMKF-et tavaly ezért nem hívtak össze.
A Felvidékről a megyei önkormányzati képviselőkből állt össze a delegáció
A KMKF fórumán ott van valamennyi határon túli régió országos parlamenti, megyei és európai parlamenti szintű képviselője és minden magyarországi parlamenti párté is.
Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért igazgatója és Gubík László, a ViaNova ICS elnöke. Fotó: Gecse Géza
A Felvidékről a megyei önkormányzati képviselőkből állt össze a delegáció. (Nagyszombat megyéből Berényi József alelnök, Pozsony megyéből Bárdos Gyula, Nyitra megyéből Szigeti László és Farkas Iván, Besztercebánya megyéből Csúsz Peter, Kassa megyéből Zachariáš István alelnök. Duray Miklós tiszteletbeli tag is állandó meghívottként vesz részt az ülésen. Az ülésen részt vett Őry Péter, az MKP alelnöke, Gubík László, a Via Nova ICs elnöke, Pásztor István, a Lórántffy Zsuzsanna Bodrogköz Fejlesztéséért Polgári Társulás elnöke és Pogány Erzsébet, a SzAKC igazgatója is.)
Semjén: eddig 825 ezer külhoni magyar kapott állampolgárságot
Kövér Lászlót követően Semjén Zsolt, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes számolt be arról, hogy a külhoniak közül eddig 825 ezren szerezték meg vagy kapták vissza magyar állampolgárságukat, pontosabban 762 ezren tettek állampolgársági esküt és a diaszpórában mintegy 61-62 ezer ember magyar állampolgárságát állapították meg, vagyis azt, hogy őseik a mai Magyarország területéről mentek el. A miniszterelnök-helyettes kiemelte: a célkitűzéseknek megfelelően a ciklus végéig tarthatónak látja az egymillió új magyar állampolgárt.
A magyar kormány kész a felvidéki kisiskolákon segíteni
Semjén Zsolt ez alkalommal is kijelentette: amennyiben szükség lesz rá, a magyar kormány készen arra, hogy a bezárásra ítélt felvidéki magyar kisiskolák fennmaradásához szükséges forrást számukra a magyar költségvetésből biztosítsák. A magyar kormány ugyanis ott próbál segíteni a határon túli magyar közösségeken, ahol úgy látja, a legnagyobb szükség van rá.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A Szerbiával való jó kapcsolat lehetővé tette, hogy a Vajdaság számára 50 milliárd forintos gazdaságfejlesztési programot indítsanak. Ehhez hasonló, „arányos nagyságrendű” programindítására gondolt Kárpátalja esetében is még az idén.
A KMKF tagjai az Országgyűlés frakcióinak küldöttei, a szomszédos országok parlamentjeinek, regionális, vagy megyei közgyűléseinek azon képviselői, akik az ott működő magyar szervezetek támogatásával szerezték mandátumukat, valamint az Európai Parlament magyar párt tagjaként megválasztott képviselői.
A tegnapi, március 31-i, az Országgyűlés delegációs termében zajlott kötetlen informális találkozón Pánczél Károly, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke vezetésével a KMKF zárónyilatkozatának szövegét tekintettek át és egészítették ki a képviselők.
A KMKF plenáris ülése zárónyilatkozat elfogadásával zárult.
A plenáris ülés állásfoglalásának megállapításai
A tervezethez képest két oldallal rövidebb végleges változat legfontosabb megállapításai a következők:
A házelnöki beszédben is érintett népességfogyással kapcsolatban a KMKF akkor tartja lehetségesnek e negatív folyamat megállítását, ha a fiatal generációk valós esélyét látják a szülőföldön, magyarként való megmaradásuknak, amihez minőségi, magyar nyelvű oktatást, majd munkalehetőséget szükséges biztosítani. A KMKF üdvözli, hogy Magyarország kormánya a megoldást az oktatásfejlesztés és a gazdaságfejlesztés kombinációjában keresi.
A KMKF:
Üdvözli a magyar kormány 50 milliárd forintos vajdasági gazdasági programját, amelyhez hasonlót várhatóan Kárpátalján is indítanak, de azt is javasolják immár, hogy „Magyarország – gazdasági teherbíró képessége függvényében – más nemzetrészek esetében is indítson hasonló programot.”
Felhívja a magyar és a nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy a tömeges bevándorlás az őshonos nemzeti kisebbségek életét a többségi népcsoportokénál fokozottabban érinti, mivel „a közös európai gondjainkból származó érdeklődés-eltolódás azt eredményezi, hogy a legmagasabb szintű európai intézményekben az eddiginél is jobban háttérbe szorul a hagyományos nemzeti közösségek ügye”.
Meggyőződése, hogy a hagyományos nemzeti közösségek jogainak maradéktalan biztosítása – ide értve az autonómia különböző formáit is – a legjobb megoldás az egész társadalom békéjére.
Üdvözli a magyar nemzetrészek szervezeteinek utóbbi évekbeli választási sikereit, mivel úgy látja, hogy „a magyar közösségek érdekvédelmét kizárólag a magyar szervezetek látják el hitelesen és hatékonyan”.
Üdvözli, hogy a Felvidéken a magyar tömbmagyarság területein az MKP bizonyult az első számú politikai erőnek,
és ebben a fiatalabbaknak, konkrétan a Via Nova Ifjúsági csoportnak és a Fiatal Függetlenek csoportosulásnak is jelentős szerepe volt.
Továbbra is támogatja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyét, amelyről úgy tartja, hogy emberjogi szempontból célszerű tematizálni azt a nemzetközi egyházi fórumokon is.
Aggodalmának ad hangot, hogy az európai terrorveszély ürügyén – egyes tisztviselők részéről – magyarellenes hangulatkeltése tapasztalható a médiában.
Csalódottságának adott hangot, hogy a szlovák törvényhozás továbbra sem rendelkezett a szlovák állampolgársági törvény kifogásolt pontjainak olyan értelmű módosításától, amely megszünteti a Szlovákiában élő nemzeti közösségek identitásának teljesebb megélését gátló adminisztratív korlátozást. A KMKF kifogásolja egyúttal, hogy a vonatkozó jogszabály módosítása nem felel meg a Szlovákiában élő nemzeti közösségek elvárásainak. Ezért elvárják, hogy Szlovákia új kormánya az országban élő nemzeti közösségek elvárásai szerint módosítsa az erre vonatkozó jogszabályt.
Mivel az utóbbi szlovákiai kormányok figyelmét elkerülte a jelentős részben magyarlakta dél-szlovákiai területsáv súlyos gazdasági helyzete, a KMKF sürgeti, hogy a magyar kormány – a Magyar Közösség Pártjával összehangoltan – felhívja szlovákiai partnere figyelmét a régió fejlesztésének szükségességére és használja ki a Baross Gábor Tervben körvonalazott lehetőségeket.
A KMKF elvárja, hogy a pozsonyi törvényhozás a magyar tanítási nyelvű kisiskolák megmentéséhez a szlovákiai közoktatási törvényt módosítsa.
Emellett sok más, főként a Kárpát-medence többi országát érintő kérdéssel is foglalkozva a KMKF aggodalmát fejezi ki az ukrajnai válság kapcsán, kijelentve, hogy az erőszak alkalmazásával szemben a tárgyalásos rendezést támogatja, és elítéli azokat a szélsőségesen nacionalista ukrajnai megnyilvánulásokat, amelyek „a kisebbségi lakosság megfélemlítését célozzák.”
