Rozsnyói kordokumentumok bizonyítják, hogy a titkokkal övezett Serédy Zsófia bárónő fekszik az üvegkoporsóban. A látogatók, a június 9-én megnyílt kiállításon többek között megtekinthetik az úrnő arcának plasztikából készült rekonstrukcióját, illetve mumifikálódott testét is a betléri Andrássy-kastélyban.
A kiállítás célja, hogy történeti és forráskutatások alapján közelebbről mutassa be Serédy Zsófia, e titokzatos személyiség életét. A kiállításra tizenöt szlovákiai, magyarországi és romániai közintézmény kölcsönzött egyedülálló dokumentumokat és gyűjteményi tárgyakat. Az érdeklődők így több mint száz, a 17. és 18. századból származó értékes relikviát tekint hetnek meg, amelyek között jelentős számban vannak a Krasznahorka vára eredeti berendezéséből származó darabok. A tárlatot 2016. szeptember 18-ig várja az érdeklődőket.
Serédy Zsófia, a titokzatos úrnő (Fotó: Beke Beáta)
„A kiállítási helyiségeket nagy odafigyeléssel választottuk ki. Abban a teremben került elhelyezésre az úrnő mumifikálódott teste, mely leginkább hasonlít eredeti helyéhez, a krasznahorkai vár kápolnájához – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Barczi Július, a múzeum igazgatója.
Serédy Zsófia plasztikája az antropológiai kutatás alapján (Fotó: Beke Beáta)
Serédy Zsófia természetes módon mumifikálódott testét a Pozsonyi Comenius Egyetem és a Szlovák Tudományos Akadémia kutatói alapos vizsgálatnak vetették alá. Dr. Domenico Pangallo, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa elmondta, hogy az elvégzett vizsgálatok alapján a múmia nagyon jó állapotban van, amely környezetének köszönhető. Serédy Zsófia mumifikálódott testét, a kápolnát és az üvegkoporsót is az egyik legmodernebb technikával vizsgálták meg. A koporsót tanulmányozva sok gombát és mikroorganizmust találtak, amelyek elszaporodása veszélyeztetheti a testet, így javasolt a múmia visszahelyezése eredeti helyére.
A kiállítás egyik darabja (Fotó: Beke Beáta)
A lefolytatott vizsgálatok némelyikének eredményei még nem ismertek, viszont az eddigi ismeretek alapján a természetes mumifikálódás a leginkább feltételezhető. Felvetődött a mesterséges tartósítás is, ugyanis a testen káliumszulfát kristályokat találtak, mint ahogyan a belső szerveken is. Viszont az adott korban ezt gyógyításra is használták. Továbbá megállapították Serédy Zsófia korát és hajszínét is. A barna hajú hölgy csontjai alapján feltehetően 45-47 évesen hunyt el. Az elemzés során sérülésre és TBC-re utaló nyomokat nem találtak.
A bárónő arcrekonstrukciója (Fotó: Beke Beáta)
„A Zsófiával kapcsolatos tudásunk, ismereteink és adataink nagyon hiányosak voltak. A kiállítás kapcsán levéltári kutatásokat végeztünk. Lőcsén értékes dokumentumokra leltünk. Ezek alapján tudjuk, hogy Serédy Zsófia gazdag, előkelő családból származott. Más dokumentumok segítségével sikerült közelebb kerülni halálának időpontjához is. Szintén Lőcsén találtuk meg azt a leltári összeírást, amelyben 1710. június 10-én már néhainak említik. 1710. február 22-én a legrégibb magyar újság még azt írja, hogy a krasznahorkai várban van, férje pedig áprilisi egyik levelében már halottként említi meg. A rozsnyói püspöki levéltárban megtalált két egyházlátogatási jegyzőkönyv bizonyítja azt, hogy 1812-ben Serédy Zsófia mumifikálódott holtteste egy üvegkoporsóban van elhelyezve a krasznahorkai vár kápolnájában. Az adatot megerősítette a következő kanonikus vizitáció is, 1829-ből” – mondta el portálunknak Lőrinčík Szilvia, a betléri múzeum munkatársa.
A mumifikálódott test (Fotó: Beke Beáta)
A kutatások során olyan bizonyítékokra és kordokumentumokra leltek, amelyek alapján már ismertté vált Serédy Zsófia születésének éve is. Zsófia minden bizonnyal 1663 körül látta meg a napvilágot egy gazdag és jelentős erdélyi nemesi család tagjaként. Házasságra 1679-ben a huszonnyolc évvel idősebb Rhédey Ferenccel, Kolozsvár főkapitányával lépett, akit két lánnyal ajándékozott meg. Viszonylag hamar maradt özvegyen, így másodszor is férjhez ment. Az 1689. december 20-án I. Andrássy Ist ván báróval kötött frigyéből két fiú született, Ferenc és József, aki a család betléri ágát vitte tovább.
