A 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának tematikus programja. A vállalkozni szándékozó fiatalokat tájékoztató körúton informálták, nyári képzést tartottak számukra, és június 16-án megjelent a tevékenységüket segíteni kívánó pályázat is.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, június 16-án délelőtt sajtótájékoztató keretében hirdette meg a 2016 a külhoni fiatal magyar vállalkozók éve programhoz kapcsolódó „Magyarországgal szomszédos országokban nyilvántartott és működő fiatal magyar vállalkozások tevékenységének támogatására” indított pályázatot, amelynek keretében 525 millió forint vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni.
Potápi Árpád János a sajtónak elmondta, az a cél, hogy a szomszédos országokban működő fiatal magyar vállalkozók eszközeinek beszerzését, vállalkozásainak fejlesztését támogassák. Hozzátette: szeretnék az induló vállalkozásokat, mikro-vállalkozásokat megerősíteni és hozzájárulni ahhoz, hogy a szülőföldön boldogulni tudjanak.
A pályázatra elsősorban azok a mezőgazdasági tevékenységet folytató fiatal magyar vállalkozók, vállalkozások jelentkezhetnek, amelyek legalább egy lezárt üzleti évre vonatkozóan éves beszámolóval, adóbevallással rendelkeznek. Az elnyert támogatás a vállalkozásuk fejlesztését irányozza elő a Kárpát-medencei gazdasági térség erősítése érdekében. Ugyanígy az induló magyar vállalkozásokat is szeretnék segíteni, és külön alkategóriában pályázhatnak azok is, akik nem mezőgazdasági tevékenységben vállalkoznak.
A pályázati felhívás a Felvidék.ma Pályázati naptárában INNEN is elérhető. A Bethlen Gábor Alap oldalán ITT érhető el.
A vissza nem térítendő támogatásokra július 15-ig pályázhatnak. A mezőgazdasági tevékenységre 3-4,5 millió forintot, nem mezőgazdasági tevékenységre 3-6 millió forintot lehet elnyerni. Úgy számolnak, hogy a támogatási keretből mintegy 110-130 fiatal magyar vállalkozót segíthetnek a külhoni magyar területeken.
Mint megtudtuk, meghirdetnek egy másik meghívásos pályázatot is, a korábbi szakképzés évéhez kapcsolódva 75 millió forint keretösszegű átjárhatósági ösztöndíjra is lehet majd jelentkezni. Idén 49 csoportot látnak vendégül, 245 szakképzésben részt vevő diák, illetve tanár mehet majd Magyarországra egy hónapos nyári gyakorlatra.
Sikeres volt a körút és a nyári képzés is
A tematikus év keretében a Design Terminállal együttműködésben a tavasszal Kárpát-medencei körutat szerveztek, 2016 júniusában pedig két turnusban (2×3 nap) nyári képzést tartottak a külhoni magyar fiatal vállalkozók és vállalkozni vágyó fiatalok számára.
A továbbképzésen turnusonként 100-100 fiatalt tudtak fogadni. A résztvevők között több felvidéki vállalkozó is volt, az érdeklődők jelentős része az agrárszektorból érkezett, de sokan képviselték a turizmus, a kereskedelem, az információtechnológia, a kézművesség vagy a szolgáltatás ágazatát. „A képzésen összesen 29 felvidéki fiatal az informatika, a turizmus, a vendéglátás, a mezőgazdaság, a design, a marketing, a kreatívipar, a rendezvényszervezés, a szőlészet-borászat területéről érkezett” – erősítette meg a Felvidék.ma-nak a nemzetpolitikai államtitkárság.
Eredményes volt a tanácsadói körút (Fotó: A tematikus év facebook oldala)
Soós Zoltán, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Stratégiai Tervező és Tájékoztatási Főosztályának főosztályvezető-helyettese a Felvidék.ma-nak nyilatkozva elmondta, fontosnak tartják, hogy ezeket a – sokszor egészen hasonló, vagy akár egymást kiegészítő vállalkozásokat működtető – fiatalok megismerjék egymást. „A tavaszi Kárpát-medencei körút során egyik alapvető tapasztalatunk az volt, hogy a külhoni magyar fiatal vállalkozók közül sokan nagyon hasonló helyzetben élik mindennapjaikat és működtetik vállalkozásukat, hasonló kihívásokkal néznek szembe, sőt sok esetben egymás potenciális ügyfelei, partnerei is lehetnek” – nyilatkozta.
A képzés célja az volt, hogy a Design Terminál tapasztalt mentorainak támogatásával, problématérkép elkészítésével, valamint üzleti- és marketing tréningen való részvétellel segítsék a jelentkezők vállalkozásának sikerességét. Ezáltal lehetőséget teremtettek a közös gondolkodásra, jó gyakorlatok és tapasztalatok cseréjére, az egyes vállalkozások sikerét elősegítő együttműködésekre, határon átívelő projektek megszületésére.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság a Felvidék.ma kérdésére válaszolva közölte, hogy a nyári képzés folyamán a Momentán Társulattal a vállalkozói személyiséghez kapcsolódó, a vállalkozások esetében felmerülő problémákat boncolgatva oldó, csapatépítő, kreatív és kommunikációs feladatok megoldásában próbálhatták ki magukat a résztvevők. Bemutatkozott a fiataloknak a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. is, amely a külhoni régiókban fejti ki tevékenységét.
Mezőkövesden tartották a nyári képzést (Fotó: facebook)
A Felvidéken Királyhelmecen, Kassán, Rimaszombatban, Dunaszerdahelyen van irodája, és most nyílik Párkányban és Ipolyságon. A fiatalok terveikkel ide is bizalommal fordulhatnak.
A nyári képzésen Nagy Erzsébet ügyvezető (MNKH Magyar Kereskedelem-fejlesztési és Promóciós Kft.) az MNKH tevékenységét és külpiaci hálózatát mutatta be. Marozsi László Innotrade programvezető az Innotrade program, Páris László key account manager az Áldomás program, Galambos Judit igazgató (Exportinkubációs és KKV képzési Igazgatóság) pedig a hatékony kapcsolatépítés részleteiről, az eredményes kiállítási és B2B-megjelenés trükkjeiről tartottak előadásokat.
A Magyar Fejlesztési Központ munkatársai beszámoltak a brüsszeli Európai Uniós pályázati lehetőségekről. Az igazgatói megbízott, Bózsik András sok pozitív példával mutatta be az ötletgazdák útját az európai minőség és tudás, az európai léptékű vállalkozás irányába.
Jelen voltak a Példakép Alapítvány képviselői is, akik a Példakép Pályázatot ismertették, amelynek keretében idén a határon túli magyarok között keresik a példaértékű, fiatal vállalkozókat. Az Alapítvány a pályázatot az idei évben a Nemzetpolitikai Államtitkársággal közösen hirdette meg.
Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár korábban úgy nyilatkozott, hogy a fiatal vállalkozókon is múlik a határon túli magyarság gazdasági megerősödése, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy képesek legyenek szülőföldjükön élni és boldogulni.
