Június 25-én ismét Pozsony utcáin vonulnak a tavaly már „bizonyított” szélsőséges csoportok: az Alternatív Út csoportosulás „Megállj Európa megszüntetésének!” címmel tiltakozó felvonulást tervez jövő szombaton. A balhé borítékolható, ugyanis aznap több tömegrendezvényt is tartanak Pozsonyban – még ellentüntetéseket is…
Az esemény mögött most is az a Lukáš Kopáč áll, aki a tavalyi migránsellenes felvonulást is szervezte, amely aztán verekedésbe torkollott. A tiltakozó akció befejezése után a felvonulás néhány résztvevője a pozsonyi vár alatt megtámadta az akkor zajló kerékpárverseny nézőit. Egy másik részük pedig kövekkel dobált meg egy muszlim családot a pályaudvar mellett.
„A tiltakozó akciónkra ezúttal is hívunk minden elégedetlen szlovákot és európait kivétel nélkül, akiknek – egyeztetés után – felszólalásra is lehetőségük lesz” – áll a közösségi hálón közzétett felhívásukban.
Már a tavalyi felvonulás áttörést jelentett, olyan értelemben, hogy egy színpadon lépett fel a Mi Szlovákiánk Néppárt elnöke, Marián Kotleba és további radikális csoportok vezetői, például a félkatonai Vzdor Kysuca (Kiszucai Ellenállás) legfőbb képviselője, Marián Magát vagy az uniós zászló elégetésével elhíresült volt városi rendőr, Marián Mišún.
Egy év alatt sok minden változott a radikális színtéren, főleg az, hogy Kotleba bejutott a parlamentbe. Mišún és Magát is Kotleba listáján indultak, s bár mandátumot nem szereztek, de feljebb léptek: Mišúnból például képviselői asszisztens lett. Vallják, hogy a menekültválságot a „cionista oligarchák” okozták. „Kizsákmányolják Afrikát, most meg megfizetik az ottani polgárok utazási költségeit Európába. Meg akarják szüntetni a kultúránkat és a génjeinket” – jelentette ki Magát tavaly egy hasonló felvonuláson Zsolnán.
Az idei felvonulás szervezői most is érzelmekre ható jelszavakkal szólítanak fel a közösségi hálón a részvételre. „A szlovák nemzet hatalmas veszélyben van. Brüsszel nem a valóságban él, és hamarosan az eredeti európai civilizáció társadalmi és gazdasági összeomlását okozhatja” – olvasható a közösségi hálón.
Válogatott társaság
A szlovákiai radikálisokon kívül Kopáč Miroslav Sládek szélsőjobbos cseh politikus érkezésével is számol, akinek a pártja a kilencvenes években még parlamenti párt volt, ma már azonban jelentéktelen tömörülésnek számít. Sládek többek közt azzal a – cseh parlamentben elmondott – „viccével” híresült el, hogy „a roma ember legnagyobb bűne, hogy megszületik”. De a német és osztrák nemzeti és migrációellenes politikai pártok néhány képviselője, valamint a focidrukker-ultrák is jelezték részvételi szándékukat a tiltakozó akción.
A kérdés azonban az, hogy sikerül-e a szervezőknek ezúttal is megszólítaniuk az „átlagpolgárt”, mint tavaly, amikor olyan polgárok is részt vettek a felvonulásukon, akik egyébként nem járnak szélsőséges rendezvényekre. Ennek köszönhetőn is volt a résztvevők száma viszonylag magas, mintegy 3500 ember.
A rendőrség dolgát megnehezítheti, hogy június 25-én több tömegrendezvény is lesz a fővárosban. A történelmi városrészben aznap tartják a koronázó ünnepségeket, és a vár alatt idén éppen akkor lesz a Downhill kerékpárverseny, amelyet tavaly a szélsőségesek támadásai miatt korábban be kellett fejezni. De néhány ellenzéki képviselő két ellenrendezvényt is tervez aznapra.
A rendőrség szerint a rendbontások idén is a hivatalos tiltakozó akció befejeződése után várhatók, a szervezők ugyanis ügyelnek arra, hogy a felvonulás alatt ne történjen olyasmi, ami esetleg indokolná a rendezvény feloszlatását. Tavaly rendbontás miatt 140 embert vittek be a rendőrök, harmincuk ellen büntetőeljárás is indult. Ezek egy részét csehországi labdarúgó ultrák tették ki.
Túlságosan liberális a gyülekezési törvény?
Szlovákiában a bársonyos forradalom után, 1990-ben fogadták el a gyülekezési jogról szóló – egyesek által túlságosan liberálisnak tartott – törvényt. A változtatás mellett volt több polgármesteri hivatal, de például a rendőrség is, módosításra azonban mégsem került sor.
Robert Kaliňák szerint amint elkezdődtek erről a tanácskozások, a politikusok túlnyomó többsége, de az önkormányzatok is azt mondták, nem lenne jó ezt a fontos törvényt módosítani.
Továbbra is érvénes tehát a 26 éves jogszabály, amelynek értelmében a nagygyűlések szervezőinek nem kell semmilyen engedélyhez folyamodniuk, csupán időben be kell jelenteniük az illetékes önkormányzatnak azt. Az önkormányzat csak kivételes esetekben tilthatja be ezeket a rendezvényeket, az okok közé tartozik elvileg az extrémizmus is, de csak elvileg. A gyakorlatban ugyanis a hivatalnokok csupán azt vehetik figyelembe, amit a szervező a bejelentésbe beír. S ha abban nincsenek szélsőséges megfogalmazások, az önkormányzat semmit sem tehet.
De a belügyminisztérium vonatkozó speciális kiadványa ennél is messzebb megy, abban ugyanis az áll, hogy a település akkor sem tilthatja be az akciót, ha a tiltakozó akció szervezője szélsőségesnek vallja magát. Nem lehet ugyanis eleve azt feltételezni, hogy a nagygyűlésen jogellenes viselkedésre kerül sor. „Nem lehet a szervezőre eleve bűnösként tekinteni, amikor még semmit sem követett el” – áll a kiadványban.
(Felvidék.ma/Denník N)
