„Azt jól látjuk, hogy a Bugár Béla nevével fémjelzett Most-Híd nem a magyar érdekeket képviseli” – fogalmazott Faragó Csaba, az Európai Néppárt ifjúsági szervezete, a YEPP alelnöke. A fiatal politikus évek óta tevékeny résztvevője az európai ifjúságpolitikának, korábban a Fidesz ifjúsági társszervezetének külügyi kabinetjét vezette. Az alább olvasható interjú apropóját az éppen aktuális szlovák soros elnökség adta, melyben Faragó Csaba beszélt a magyar lobbi elmúlt időszakbeli sikereiről és erősödéséről, továbbá, hogy az anyapártok közötti véleménykülönbségek az ifjúsági szervezetben is leképeződnek.
Hogyan mutatnád be a YEPP-et? Mit lehet erről a szervezetről tudni?
A YEPP egy mozaikszó, a Youth of the European People’s Party hivatalos rövidítése, és ahogy arra a neve is utal, az Európai Néppárt ifjúsági szervezete. Azon ifjúsági politikai tömörülések lehetnek tagjai, amelyeknek anyapártjai tagjai az Európai Néppártnak. A YEPP-ben – a Néppárttól eltérően – az EU-n kívüli országok szervezetei is szert tehetnek teljes jogú tagságra. Egy évben átlagosan négy tanácsülést tart a szervezet, itt születnek a politikai határozatok. Ezen túl vannak még kisebb rendezvények is, amelyek legtöbbször témaspecifikusak, ilyenek például a nyári egyetemek. Ennek az idén Franciaország lesz a helyszíne, tavaly Barcelona volt.
A YEPP-ről fontos tudni, hogy egy elég erőteljesen atlanti, vagyis nyugati orientáltságú szervezet, tehát semmiképpen nem orosz-barát. Éppen most szervezzük a harmadik Transzatlanti Ifjúsági Csúcsot, melynek Washington a helyszíne. Ezt az eseményt általában novemberben szoktuk megtartani, de az amerikai elnökválasztás miatt előrébb kellett hoznunk. Ha már Amerikánál tartunk, akkor meg kell említenem, hogy évek óta szoros együttműködést tartunk fenn a Nemzetközi Republikánus Intézettel, illetve a tagszervezeteinknek nagyjából a fele a Demokrata Intézettel is.
Mely magyarországi politikai ifjúsági szervezetek tagjai a YEPP-nek?
Magyarországról a két kormánypárt ifjúsági szervezete, a Fidelitas és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) rendelkezik tagsággal a YEPP-ben. Az előbbi a kétezres évek közepén – Szíjjártó Péter elnöksége idején – nyert teljes jogú tagságot, míg az utóbbi – melynek esetében alapszabályt kellett módosítani, mert a két anyapárt, a Fidesz és a KDNP közös listán indult – tavaly történt meg ugyanez. Ez jól megmutatja azt is, hogy a magyar lobbi ereje sokat nőtt az Európai Néppárton belül az elmúlt években, aminek alapját a Fidesz és a KDNP meggyőző választási eredményei adták. Fontos megjegyezni, hogy az Európai Néppárt „fénykorában” még tizenhét állam-, és kormányfőt adott az Európa Tanácsban, most pedig csak ötöt-hatot. Azért nem tudok pontos számot mondani, mert Spanyolországban bizonytalan még a helyzet, messze nem biztos, hogy a következő miniszterelnököt Mariano Rajoynak fogják hívni. Itt még az is előfordulhat, hogy – Szlovákiához hasonlóan – a bal és a szélsőbal pártjai bevonzanak egy jobboldali pártot.
Mikor választottak a YEPP alelnökévé?
Egy évvel ezelőtt, a szervezet soros tisztújító kongresszusán.
Hogyan áll fel az elnökség? A tagok egy-egy földrajzi régiót képviselnek, vagy pedig valamilyen szakpolitikai területért felelnek? Esetleg mindkettő?
Az elnökségben témaspecifikusan osztjuk el a munkát és a feladatokat, de hogy ki milyen ügyet vállal fel, azt nagyban meghatározza, hogy a kontinens mely részéről érkezett: északi, vagy déli, esetleg a visegrádi országok valamelyikéből, és persze befolyásolják az aktuálpolitikai érdekek. A kongresszusokon ezek a csoportosulások jól láthatóan elkülönülnek, blokkokat alkotnak, és versengenek egymással. Általában a nyugatiak az erősebbek és egységesebbek, a keletieket eddig meg tudták osztani legalább kétfelé. A legutóbbi kongresszuson ez nem sikerült nekik, a lengyel-magyar összefogás egységbe kovácsolta a kelet-európai tagszervezeteket, és sikerült négy elnökségi helyet megszerezni.
Faragó Csaba (Fotó: FCS, archívum)
A YEPP tagszervezetei között ugyanúgy megvannak a véleménybeli különbségek, és az eltérő szemléletmód a kontinenst érő kihívások kapcsán, mint ahogyan azt látjuk az Európai Néppárt esetében?
Természetesen igen. Ennek az az oka, hogy anyapártjaink próbálnak mindinkább megfelelni a hazai választói igényeknek. Értelemszerűen Angela Merkelnek is az a legfontosabb, hogy a német választópolgárok elvárásainak feleljen meg, hiszen pártjára, a CDU-ra ők szavazhatnak. Mindezen különbségek ellenére azért igyekszünk közös platformot kialakítani.
Az alapértékekben nincsenek nagy különbségek, talán csak az északiak képeznek kivételt, akik egy liberálisabb irányt képviselnek. A Fidesz, a CDU, a CSU, vagy az ÖVP is ugyanazokat a kereszténydemokrata-konzervatív alapértékeket képviseli, a kisebb súrlódásokat csak a napi politikai érdekek okozzák.
Tavaly a megválasztásod kapcsán megjelent egy veled készült interjú a Magyar Hírlapban, amelyben azt nyilatkoztad, hogy a YEPP-ben azokkal a legjobb az együttműködés, akikkel Magyarország hagyományosan is jó kapcsolatot ápol. A visegrádi országok fiataljai a YEPP-ben is együttműködnek?
Kár lenne eltitkolni, hogy a meglévő értékközösség mellett van egy alapvető érdekközösség is. Amikor Európa nem tud megfelelő válaszokat adni például egy gazdasági válságra, és még a nyakába kap egy migránsválságot is, akkor a meglévő törésvonalak méginkább kirajzolódnak, és felértékelődnek az ilyen regionális együttműködések. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy csak a közép-európai országokkal próbáljuk megértetni magunkat, például a tőlünk távolabbra eső déli országokban is egyre többen próbálják meg a magyar irányt követni.
2009-ben a Fidelitas kezdeményezésére még sikerült elfogadtatni egy olyan határozatot, amelyben a YEPP elítélte a diszkriminatív szlovák nyelvtörvényt. Most inkább ti is azon az állásponton vagytok, hogy fontosabb a szlovákokkal fenntartott stratégiai szövetség, mint a kényes kérdések feszegetése?
Utoljára 2006-2007-ben fogadott el az EP politikai határozatot az őshonos nemzeti kisebbségek ügyében. Azt tudni kell, hogy az északi tagszervezeteknél a kisebbség kifejezés a másféle kisebbségeket is jelenti. Voltak időszakok, amikor próbáltuk felhozni a témát, és ebben nem voltunk egyedül, gondoljunk csak a dél-tiroliakra, vagy a katalánokra.
Ha a Felvidékről beszélünk, akkor azt látni kell, hogy a néppárti képviselet Szlovákiában gyenge, annak ellenére, hogy a KDH és az SDKU is kaptak százalékokat, de a parlamenti küszöböt nem érték el. Azt jól látjuk, hogy a Bugár Béla nevével fémjelzett Most-Híd nem a magyar és – a koalíció létrejötte óta – még csak nem is az alapvető néppárti érdekeket képviseli. Amíg a magyar és a szlovák szavazók ezen a helyzeten nem változtatnak, addig mi – mint ifjúsági ernyőszervezet – nem nagyon tudunk ezen a helyzeten változtatni.
A Most-Híd ifjúsági szervezete, a Iuven tagja a YEPP-nek? Mert azt tudjuk, hogy a Magyar Közösség Pártja utánpótlás csapata, a Via Nova kinyilvánította csatlakozási szándékát.
A Iuven ezidáig nem jelezte csatlakozási szándékát, a Via Nova felvétele viszont már folyamatban van, reményeink szerint a következő kongresszuson már teljes jogú státuszt, vagy legrosszabb esetben megfigyelői státuszt kapnak. Ebben segítheti őket majd a következő, novemberi V4 Konferencia, amelynek Kassa lesz a helyszíne, és a Fidelitas a Via Novával közösen szervezi. Ez azért fontos, mert a felvételnél a YEPP azt is megnézi, hogy a csatlakozni szándékozó szervezetnek van-e aktív tagsága, rendelkezik-e országos, vagy regionális lefedettséggel.
Július 1-től fél éven át Szlovákia az Európai Unió soros elnöke. Hogy látod, ad ez lehetőséget arra, hogy egy kicsit több figyelem irányuljon a felvidéki magyarokat érő jogsértésekre, problémákra?
Az Európai Unió nagyon sok területen – amit belügynek tekint – nem szokott beavatkozni, még a jogsértések esetén sem. Ahogyan azt már korábban említettem, a megoldás a szlovákiai magyar és a szlovák választópolgárok kezében van. Hogyha olyan erőket küldenek a parlamentbe, akiknek ez fontos, és fel tudják vállalni, akkor lesz előrelépés, ha viszont ezzel ellentéteseket, akkor az a képviselet nem lesz hatékony, és a mi mozgásterünk is jóval szűkösebb. Ez egy bilaterális probléma, nem játszik benne szerepet Szlovákia soros elnöksége.
Másfelől örömteli a szlovák elnökség, hiszen a regionális együttműködés lehetővé teszi, hogy a mi álláspontunk is érvényre jusson, hiszen azt látni kell, hogy óriási a nyomás a másik oldalról.
A legutóbbi Európai Parlamenti választáson a Fidesz-KDNP egyfajta össznemzeti listát állított, mely által a külhoni régiók és magyar közösségek is strasbourg-i képviselethez jutottak. Mennyire váltotta be ez a gesztus a hozzá fűzött reményeket?
A Fidesz és a KDNP az a politikai erő, amely meg tudja teremteni annak lehetőségét, hogy az elcsatolt országrészek is képviseltethessék magukat az Európai Parlamentben, és úgy látom, hogy a kezdeti tapogatózások után mind a Kárpátalját képviselő Bocskor Andrea, mind a délvidéki Deli Andor komoly erőket fektetett abba, hogy a saját régióját becsatornázza a brüsszeli intézményrendszerbe. Ez olyan jól sikerült, hogy az egyik délvidéki tagunk most már főállásban a Néppártnál dolgozik, és ez a kör minden bizonnyal bővülni fog.
A Vajdaság esetében fontos még megemlíteni – és most megint utalnék a korábban említett magyar lobbierőre – hogy a YEPP három elnökségi tagot küldhet az Európai Néppárt working group-jaiba, azaz munkacsoportjaiba, és ezek közül az egyik legfontosabba, a tagfelvételi ügyekkel foglalkozóba engem delegált. Ezzel a lépéssel lehetőségem nyílt, hogy közvetlenül is segíthessem a Szerb Haladó Párt csatlakozási folyamatát az Európai Néppárthoz, és ez most magyar szempontból kiemelten fontos, stratégiai érdek.
