A Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által szervezett, Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetem gödöllői megnyitóján részt vett dr. Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója és Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója.
Szilágyi Péter helyettes államtitkár előadásában ismertette a nemzetpolitikáért felelős államtitkárság tevékenységét és a magyar kormány nemzetpolitikáját. „A legfontosabb cél, hogy a magyar nemzet megmaradjon és gyarapodjon” – fogalmazott a helyettes államtitkár, aki szerint a nemzetpolitikában kizárólag hosszútávú és kitartó munkával lehet eredményeket elérni.
Szilágyi Péter beszámolója szerint 2010 óta jogszabályi szinten törvények és stratégiák megalkotásával sikerült megalapozni a nemzetpolitika fő irányát, melyet összetett intézményrendszer egészít ki. Ennek az egyik legfontosabb eleme, hogy intézményes szinten egy államtitkárság működik a Miniszterelnökségen belül.
Az államtitkárság mellett létrejött a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., melynek fő feladata, hogy támogatást juttasson el a határon túliak részére. Szintén ennek eredményeként jött létre a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Magyarság Háza, mint kulturális intézmény. Mindezek mellett működnek állandó fórumok is, mint a Magyar Állandó Értekezlet, a Magyar Diaszpóra Tanács, melynek feladata Magyarország és a diaszpóra közötti szorosabb kapcsolat kiépítése. Ezeket a fenti kereteket töltötték fel különböző további programokkal, mint például az államtitkárság tematikus évei, a Kőrösi Csoma Sándor Program és a Mikes Kelemen Program.
Kiemelte az egyszerűsített honosítás intézményét is. Eddig 850 ezren kérelmezték a magyar állampolgárságot, 2018-ra várhatóan meglesz az egymillió honosított magyar állampolgár.
Szilágyi Péter beszámolt a „2016 – A külhoni fiatal magyar vállalkozók éve” című program sikerességéről is. A program keretében több mint 525 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtanak a pályázatot megnyerő külhoni fiatal vállalkozóknak.
Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) igazgatója röviden ismertette a kárpát-medencei magyar közösségek helyzetét. Előadásában arra kereste a választ: hogyan állunk ma, 96 évvel Trianon után az elcsatolt területeken élő kisebbségek jogait illetően?
Felvidéket illetően elmondta: „a szlovák kisebbségi politika brutálisan diszkriminatív”. Erre példaként hozta fel a betarthatatlan és alkalmazhatatlan nyelvtörvényt, a még mindig érvényben lévő Beneš-dekrétumokat és a kettős állampolgársággal kapcsolatos szlovák álláspontot.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója a nemzeti kisebbségek nehéz helyzetéről és a jelenleg zajló nem túl pozitív társadalmi folyamatokról beszélt. A magyar nemzetpolitika célja a határon túli magyarság csökkenésének és asszimilációjának megállítása. Nem csak kisebbségvédelemről volt szó, hanem a külhoni magyarság közösségépítéséről is. Meg kell győznünk saját közösségünket, hogy jogaink védelmében bátrak legyünk és fellépjünk. Ennek legfontosabb területe az erre szükséges jogi keret biztosítása.
A külhoni magyarok csökkenő lélekszáma, a vegyes házasságok növekvő mértéke, a kulturális, gazdasági és oktatási pozícióvesztés és a külhoni magyar pártokra leadott szavazatok száma mind azt jelzi, hogy van még mit tenni a közösség érdekében…
A Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetem 2016. augusztus 6-ig tart Gödöllőn. Célja olyan joghallgatók és fiatal jogászok megszólítása, akik a szakmai pályájuk során a kisebbségvédelem területén kívánnak tevékenykedni, ezen belül kiemelten a határon túli magyarokat ilyen minőségükben érő jog- és érdeksérelmekkel.