A Medvesalja Turizmus csoport most tért haza a Palóc Világtalálkozóról, és már készülnek a Kurultajra Bugacra, hogy ott is népszerűsítsék szeretett szülőföldjüket. Vincze Gáborral a társulás ügyvezetőjével beszélgettünk.
– Mi motivált benneteket abban, hogy a turizmus fejlesztésére társaságot hozzatok létre?
– A Medvesalja Turizmus gondolata tavaly fogalmazódott meg, amikor Mede Ferenc vállalkozóval úgy döntöttünk, hogy egy civil kezdeményezés részeként láttatni szeretnénk a Medvesalját. Az a tapasztalatunk, hogy az emberek itt sem veszik észre, hogy milyen gyönyörű környéken élnek, az idegeneknek pedig fogalmuk sincs, hogy hol van Medvesalja.
– Hogyan fogadják a helyiek és az idegenek a kezdeményezéseteket?
– Megmondom őszintén, hogy idehaza vegyes a fogadtatás. Az lehet a gond, hogy még nem látják át, hogy mit akarunk elérni, de többen inkább támogatólag lépnek fel. Szerintem a távolságtartókat is hamar meg tudjuk győzni, hogy ezzel elismertséget szerzünk a környéknek. A leendő turisták pedig érdeklődőek, és az a tapasztalatom, hogy sokan a nagy külföldi utak helyett inkább idehaza néznének szét.
– Hol lehet veletek találkozni?
– Úgy alakult, hogy rendezvényeket, utazási konferenciákat kezdtünk látogatni. Idén már voltunk Budapesten a Magyarok Világtalálkozóján is, Bátonyterenyén a Palóc Világtalálkozón és készülünk Bugacra a Kurultajra is. Ezt követően pedig ott leszünk a helyi Szent István-napi kézműves-vásáron és búcsún is. Tudni kell, hogy templomunkat Szent István tiszteletére szentelték fel.
A társulás önkéntesei a Palóc Világtalálkozón Agócs Gyula (jobb oldalon) almágyi polgármesterrel Balról Vincze Gábor (Fotó: Agócs Ildikó, facebook)
– Mivel hívjátok fel a figyelmet a természeti és egyéb értékekre?
– A tevékenységünk összekapcsolódik a Via Nova rendezvényeivel is, jól együttműködünk az önkormányzatokkal. Volt már Hazajáró közönségtalálkozónk is. Munkánk jelenleg annyiból áll, hogy a rendezvényeken külön sátrat építünk, ahol bemutatjuk a Medvesaljához kötődő terméket, azokat, amelyeket az itt élő emberek készítettek. Viszünk hagyományos kalácsot, szörpöt, házi pálinkát. Ezen kívül vannak promóciós- és reklámanyagaink, van egy legördülő tablónk, amelyen pedig a tavalyi fotópályázatunk nyerteseinek pályaműveit népszerűsítjük.
– Mely települések tartoznak ide, és milyen turisztikai lehetőséget rejt ez a vidék?
– A tájegység elnevezése abból adódik, hogy régen itt nagyon sok medve volt, és itt található a Medves-fennsík is. A Medvesalja öt faluból (Újbást vagy Egyházasbást, Óbást, Vecseklő, Medveshidegkút és Tajti) álló mikrorégió a Rimaszombati járásban, s ide tartozik még a magyarországi Cered is. Tágabb értelemben vannak, akik Gömöralmágyot is idesorolják. S szervesen már nem kapcsolódik a Medvesaljához, mert az már a Barkóság, de népszerűsítjük például a gömörpéterfalai Baranta-völgyet is, amely a környék egyik legnagyobb turisztikai látványossággá vált szintén Mede Ferenc jóvoltából.
Nagyon sok látványosságunk van. Kiemelném a Mária-kutat, a zarándokhelyünket, amely gyönyörű környezetben fekszik. Sok monda és csoda kötődik hozzá, s amelyet tavaly szenteltek fel. Nem titkolt célunk, hogy a felvidéki Csíksomlyó szeretnénk lenni. Itt van az egyedi Pogányvár, ahol vulkanikus eredetű kőzetek és feltáratlan barlangok találhatók.
Mede Ferenc mecénás a Baranta-völgyben, az Ősök sarjai ünnepen a Medvesalja Turizmus sátra előtt (Fotó: Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
– Milyen további célkitűzéseitek vannak?
– Újbástban már befejezés előtt áll a Galéria épülete, s itt rendezhet majd be a társaságunk egy irodát, székhelyet. Itt idővel valóban egy turisztikai információs központot szeretnénk működtetni. Távlati célunk, hogy a falusi turizmus felfejlesztésével választ adjunk a környékünkben oly magas munkanélküliség okozta gondokra. Úgy gondolom, abból kell gazdálkodni, amink van. Újbástban Mede Ferencnek van egy panziója is, de a jövőben szeretnénk magánlakásokat is bevonni a turisták fogadására. Projektünkhöz később olyan kiegészítő szolgáltatások is kötődhetnének, amelyek a helyi jellegzetes ételekre, szokásokra hívnák fel a figyelmet.
– Miért gondolod úgy, hogy a turizmusban van a kiugrási lehetőség?
– Évek óta jellemző, hogy a szlovák állam ezt a környéket elhanyagolja, és így nagy beruházásokra, fejlesztésekre továbbra sem számíthatunk. A mindenkori kormány ezt a régiót semmibe veszi, s nem látok arra esélyt, hogy ez a jövőben megváltozzon, így civil kezdeményezésekre van szükség. Csak összefogva, értékeinket felkarolva tudunk lendíteni a régiónk sorsán. A turizmusban a természet által minden adott. S ha jönnek a turisták, akkor az infrastruktúra is fejlődni fog.
