Október 25-én Kaposváron mutatták be Cey-Bert Róbert Gyula magyar-török trilógiájának második kötetét, a Végvári oroszlánokat. A szerző ismert a felvidéki olvasóközönség előtt is, hiszen több előadást, könyvbemutatót tartott Pozsonytól, Gútán és Nyitrán keresztül egészen Kassáig.
A most megjelent könyv hátlapján többek között ez olvasható: Az 1956-os szabadságharc 60. évfordulóján megjelent könyv a XVI. századi vitézek hazaszeretetének bemutatásával összeköti a hazáért harcba szálló végvári hősök rendületlen eltökéltségét az ötvenhatos szabadságharcosok vitézségével, áldozatvállalásával. Ennek ellenére sétálva Kaposvár Fő utcáján a bemutató előtt, némi aggodalommal gondoltam a rendezvényre. Az utcán egy T-34-es szovjet harckocsi, rajta gyerekekkel pózolva szüleik fényképezőgépei előtt. A hangszórókból az „Avanti ragazzi di Buda” dallama szól. A lámpaoszlopokon plakátok, amelyeknek képei felidézik 56 októberének forradalmi hangulatát. Az egyik plakátról Mindszenty bíboros szigorú, de jóságos arca tekint a járókelőkre… És mindehhez hozzájárul a Parlament előtti véres budapesti sortűz évfordulója!
Lelkem mélyén azon aggódom, hány embert fog érdekelni egy könyv, amelynek története a török időkben játszódik, a legújabb kori szabadságharcunkat felidéző hangulatban? Mennyien fognak megjelenni a könyvbemutatón? A bemutató színhelye előtt csak egy-két ember lézengett. Számolom a perceket, még van negyed órám! De a kíváncsiság erősebb: belépek a Megyeháza épületébe és elindulok felfelé az emeletre. A folyosón az egyik TV csatorna épp interjút készít a szerzővel. Ő csak némán int a kezével, hogy menjek be a terembe. Meglepetésemre a terem már teljesen megtelt. Mintha az emberek egész délután itt ültek volna. Csak hátul maradt néhány üres hely. Elvegyültem a hallgatóság között.
Modernkori kalandor
A bemutató a megszokott forgatókönyvvel kezdődött. Hivatalos és baráti üdvözlések, a szerző bemutatása. Az est fénypontja, úgy ahogy az meg volt hirdetve, Kassai Lajos világbajnok lovasíjász beszélgetése a szerzővel. Régi jó barátok – ezért esett a választás Kassai Lajosra. Az Egri csillagokból ismert Dobó esküjével kezdi: „Esküszöm, hogy a vár és az ország védelmére fordítom minden erőmet, minden gondolatomat, minden csepp véremet. Esküszöm, hogy ott leszek minden veszedelemben veletek! Esküszöm, hogy a várat pogány kezére jutni nem engedem! Sem a várat, sem magamat élve meg nem adom! Föld úgy fogadja be testemet, ég a lelkemet! Az örök Isten taszítson el, ha eskümet meg nem tartanám!” Az öblös hangon elmondott eskünek nem marad el a hatása: Az emberek ereiben megfagyott a vér, a teremben síri csönd lett. A kérdésekre adott válaszok felidézték a valóban gazdag életutat: A Corvin-közi harcok, emigráció, egyetemi tanulmányok, tibeti buddhista kolostor, burmai harcok, távol-keleti vállalkozások, visszatelepülés Magyarországra, több tucat tudományos és ismeretterjesztő könyv magyar, angol, német és francia nyelven. Számomra ismerős dolgok, hisz pozsonyi előadásain többször felidézte őket. Boldogemlékű Turczel Lajos tanár úr egyszer ezt mondta róla: Ez a Cey-Bert egy igazi modernkori kalandor, de a szó pozitív értelmében. De Cey-Bert az utolsó néhány évet azonban történelmi regényei megírásának szenteli. A magyar történelem legfontosabb eseményeit szeretné regényes formában közreadni.
Napvilágot látnak a történelmi igazságok
A hosszúra nyúló irodalmi beszélgetés után váratlanul megszólított, hogy mondjam el én is véleményemet a könyvről. Nem számoltam ilyen szerepléssel, én csak baráti látogatásra érkeztem. De nem lett volna nehéz, hisz engem kért meg, hogy írjak hozzá előszót. Azonban a kaposvári sétám mást hozott ki belőlem:
Cey-Bert Róbert Gyulával 23 évvel ezelőtt, 1993-ban éppen Kaposváron, egy történelmi konferencián találkoztam először. Valószínűleg ő is, ugyanúgy, mint én, ott hallottunk először a 907-es pozsonyi csatáról. Húsz évvel később a magyar őstörténeti trilógia második kötetében megírja a pozsonyi csatával kapcsolatban elhallgatott történéseket. Mert hiszen a kereszténynek mondott Nyugat „Hunguros eliminandos esse! – Irtsátok ki a magyarokat!” hadiparanccsal indította hadseregét a Kárpát-medencében megtelepedett magyarság ellen. Ez nem kerülhetett be a tankönyvekbe.
A most megjelent könyve, az 1551. november 16-i lippai csata egyik mozzanatával kezdődik, amikor Fráter György bíboros, pálos szerzetes rohamra vezeti a lovasságot a török ellen. Az egyháztörténeti adatok szerint ekkor már esztergomi érsek, de az érsekség székhelye már Nagyszombatban van. Egy hónappal később György barátot az alvinci kastélyában I. Ferdinánd parancsára két puskalövéssel és 75 szúrással megölik. Az egyik gyilkosa Sforza Pallavicini zsoldos kapitány.
A kötet címlapja (fotó: bardudvarnok.hu)
Fráter György, az „ördögi karakter” kései utódja, a nagy jezsuita prédikátor Pázmány Péter nem egész száz évvel később, 1635-ben létrehozza a Nagyszombati Egyetemet. Ezen az egyetemen tanulni és tanítani, még akkor is, ha később Budára kerül, egyfajta kiváltság és kitüntetés. Ám napjainkban az elszakított Felvidéken működő Nagyszombati Egyetemnek is megmaradt ez a kitüntetett státusa. Itt is csak a logosz-ban rejlő igét, az igazságot szabadna tanitani. Húsz éve ennek az egyetemnek ósdi vagy megújult falai között tartom az előadásaimat. Mindketten igyekszünk feltárni az eltüntetett igazságokat: Én az előadásaim során, ő a történelmi regényeiben. Régóta a példaképem, sokat tanultam tőle, bár az általa elért magaslatokig sosem tudok felemelkedni.
Cey-Bert Róbert Gyula 1956-ban, mint fiatal gimnazista Pongrátz Gergely mellett fegyverrel a kezében harcol a Corvin-közben. A forradalom és szabadságharc lépésről lépésre újabb és újabb mozzanatokkal alakítja a történelmet. És ő fiatalon részese lett ezeknek a történéseknek.
1956-nak azonban van egy további kapcsolódása a bemutatott könyv tartalmához. Fráter György és Pázmány Péter kései utódja, Mindszenty József bíboros, Magyarország hercegprímása 56 októberében még raboskodik. Egy Pálinkás Antal nevű őrnagyot bíznak meg a kiszabadításával. Ő hűen teljesíti a reá rótt feladatot, kockázatos körülmények között Budapestre szállítja Mindszentyt, aki már november 1-jén nyilatkozhatott a rádióban. Pálinkás őrnagy eredeti neve Pallavicini – a történelmi családnevét 1951-ben magyarosította Pálinkásra. Ez a Pálinkás-Pallavicini bátor tettével kiköszörülte a családján esett csorbát és jóvá tette többszáz évi elődjének szörnyű gaztettét – megmentette Magyarország utolsó hercegprímását. Meg is lakolt érte: 1957-ben kötél általi halálra ítélték és kivégezték.
Mindezek után megérteni a magyar történelmet nem egyszerű dolog. Történelmünk annyira bonyolult, annyira színes és sokrétű, hogy nem elég hozzá a racionális gondolkodás. Ahhoz, hogy megértsük, be kell kapcsolni a teljes „én”-ünket. Történelmünk olyan teljesség, amit csak érezni lehet, azonosulni lényegével. Felfogni a felfoghatatlant, megfogalmazni a megfogalmazhatatlant csak akkor tudjuk igazán, ha mi is beavatottá válunk.
Epilógus: A Püski Kiadó az esti bemutatón kb. 300 könyvet értékesített. Másnap bementem Kaposvár egyik legnagyobb könyvesboltjába. Rákérdeztem Cey-Bert Róbert Gyula könyveire. Egyet sem találtam. De az egyik polcon ki volt állítva az évi sikerlista három könyve: Számomra ismeretlen címek, ismeretlen szerzők. Az egyiket a kezembe vettem és lefújtam róla a többhetes port…
