A Szlovák Nemzeti Bank adatai alapján az országban nagymértékben megnövekedett a lakosság hajlandósága a fogyasztási hitelek felvételére, amely következtében 2016 szeptemberére gyarapodott az említett hitelekből származó adósságállomány.
A Szlovákiában felvett fogyasztási hitelekből származó adósságállomány növekedésének éves üteme elérte a 14,1 százalékot, amellyel a második helyre került az eurozóna országainak rangsorában.
A fogyasztási hitelek közé a szabadon felhasználható kölcsönök tartoznak, mint például a személyi kölcsön, az áruhitel, valamint a hitelkártya. Az ehhez hasonló kölcsönök felvétele során lényeges annak felmérése, hogy pontosan milyen összegre van ténylegesen szüksége az adott személynek, továbbá, hogy a jövőben milyen összeget tud zökkenőmentesen visszatörleszteni.
Vladimír Dvořáček, a Szlovák Központi Bank pénzpiaci felügyeletet ellátó részlegének igazgatója a pozsonyi sajtótájékoztatón kitért a fogyasztási hitelek felvételéből származó esetleges problémákra: „A háztartások eladósodásának üteme ma már a második leggyorsabbnak számít a régióban, és közelíti az eurózóna szintjét.” Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy „az eurózóna tagországainak háztartásaihoz képest a szlovákiai háztartások viszonylag kevés likvid tőkével rendelkeznek, ami miatt sokkal inkább sérülékenyek”.
Felvetődött továbbá a fogyasztók félreinformálásának problémája, illetve a nem banki pénzintézetek visszaélési kísérletei, amely jelentős problémának számít a hitelfelvételkor. A Szlovák Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi részlegének vezetője, Roman Fusek azonban úgy vélte, hogy „a szigorodó törvényi szabályozásnak köszönhetően csökkent a visszaélési kísérletek száma”.
Magyarország tekintetében szintén nagymértékű növekedés figyelhető meg a fogyasztási hitelek területén. Míg a személyi kölcsönök felvétele csupán 8,1 százalékkal, addig a szabad felhasználású jelzáloghitelek kihelyezése 40,5 százalékkal növekedett az utóbbi évben. A fogyasztási hitelekből származó adósságállomány Magyarországon az előző negyedévben mintegy öt százalékkal növekedett, azonban a karácsonyi időszakban feltételezhetően tovább emelkedik majd.
A magyar szabályozás az elmúlt hónapokban szintén szigorította az ügyfelek hitelfelvétel előtti tájékoztatását annak érdekében, hogy a reklámok és marketinganyagok ne kelthessenek téves elvárásokat a fogyasztókban. Ennek következtében a jelzáloghitel-szerződések megkötése előtt a pénzügyi intézmények a korábbinál alaposabb tájékoztatást kötelesek nyújtani.
A fogyasztási hitelek népszerűségének elsődleges oka az, hogy átlagos kamatszintjük egyre nagyobb mértékű csökkenést mutat. Az alacsony kamat és az elmúlt évek szigorodó szabályozása ellenére azonban a hitelfelvétel előtt elengedhetetlen fontolóra venni tényleges szükségleteinket, és részletesen tájékozódni az egyéb lehetőségről. Napjainkban egyre inkább elterjedt az úgynevezett kamatmentes áruhitel, amely során részletfizetéssel élhetünk. Éppen ezért, ha adódik olyan lehetőség, hogy részletekben ugyanazt az összeget fizetjük ki, mint amennyit teljes összegben, érdemes élni vele.
(MTI/Világgazdaság/Felvidék.ma)
