Radnóti-díjat kapott a minap Borsó Ákos huszonkét éves komáromi egyetemista a 37. Radnóti Miklós Nemzeti Versmondó Versenyen, Győrben, amely a versmondók között úgymond a versenyek versenye. Kétévente rendezik, bejutni csak úgy lehet, ha az induló néhány előző szavalóversenyen az első három között végzett. Hatalmas áldás a díj, de még nagyobb felelősség. A Radnóti-díjasoktól elvárják a folyamatos minőséget. A Gútán élő egyetemistával az idáig vezető útról beszélgettünk, de szóba került a fémek lírája, a líra fémje is. És Borsó Ákos szavalt is a kávéházi asztalnál.
Úgy tudom, gépész szakon érettségizett a Komáromi Ipari Szakközépiskolában. Van a vasnak lírája?
Hogyne lenne! Megalkotni egy működő alkatrészt is lehet művészet. Vannak iparművészek, akik fémmel foglalkoznak, és a versben is van fém, ami karcol. Írtak acélosan kemény sorokat a költők, melyek visszatükrözik akár a mai világ viszontagságait és ridegségét. Váci Mihály „Méltó hatalmat” és Radnóti Miklós „Töredék” című verseiben, amelyekkel a Radnóti Miklós Nemzeti Versmondó Versenyen indultam, is vannak ilyen sorok. Latinovits Zoltán azt mondja, a vers az ember legtöményebb megnyilvánulása. Olyan valami, ami a születése pillanatában halhatatlanságra tart igényt. Minden vers halhatatlan, mert minden korban felfedezzük a verseket. A lényeg, hogy a versmondó értse, amit mond, és teljes átéléssel adja át. A versmondás nemcsak arról szól, hogy felmegyek a színpadra, és szépen előadok egy szöveget, hanem arról is, hogy értéket és érzelmet közvetítek. Számomra fontos, hogy elindítsak valamit a fejekben vagy a szívekben, amikor elmondok egy verset.
Erre egyedül jött rá, vagy voltak, akik rávezették?
Többen segítettek. Tóth László gútai előadóművész, Dráfi Mátyás színművész, vagy a volt tanárom, Kiss Péntek József. Hozzá fordultam egyszer-kétszer, amikor az ipariban szavalni kezdtem. Most már jobbára egyedül készülök. Az érettségi előtt találtam ki először, hogy szavalóversenyre megyek. Azt mondták, „fiam, te megőrültél. És milyen verssel?”. Wass Albert: Üzenet haza, válaszoltam, de csak a fejüket fogták. Az országos elődöntőig jutottam. Ennek éppen öt éve.
Vasakaratra volt szüksége, hogy megmaradjon a szavalás mellett?
A versmondás szerelmese lettem. A vers annyira gyönyörű és tömör, hogy szavakba sem tudom foglalni. Hétköznapi dolgokat szívhez szólóan fogalmaznak meg a költők. Váci Mihály írja „Valami nincs sehol” című versében, hogy „Hiába vágysz az emberi teljességre, – mert az emberből hiányzik valami / Hiába reménykedsz a megváltó Egészben, – mert az Egészből hiányzik valami”. Ezeket a szófordulatokat imádom!
A VideóDuo versvideója egyik jelenetében, melyet Illyés Gyula: „Haza, a magasban” című verséhez forgattak (Fotó: archívum)
Láttam, az interneten is szaval.
Károly Zsolttal és Paksi Dáviddal, a VideóDuóval, egyetemista barátaimmal leforgattunk néhány verset. Az egyikre, Illyés Gyula „Haza, a magasban” című versének videóváltozatára én kértem meg őket, mert versvideóval lehetett nevezni a budapesti Nemzeti Színház által meghirdetett versenyre.
Mit nyert?
Tapasztalatot, hogy jobban figyeljek a nevezési határidőre. Jégkrémet hordtam szét az országban a nyáron egy cégnél, és lekéstem a beküldési határidőt.
A hosszú utakon most is mond verseket?
Ez a mai napig így van, hiszen annál a gútai magáncégnél dolgozom most is, az egyetem mellett. Halat dolgozunk fel. Megterhelő munka, jórészt hidegben. Hogy ne golyózzak be, verseket mondogatok a sofőrkabinban.
Mennyinél tart?
Harminc, harmincöt verset tudok már.
Színészek ilyenkor önálló estet készítenek.
Nem érzem magam annyira tehetségesnek, és bátor sem vagyok, hogy előrukkoljak egy ilyen esttel. Pedig biztatást kapok eleget. És most is profi színészekkel dolgoztam a Teátrum színházi polgári társulásban. Csáky Pál Virágeső című színpadi játékában Dráfi Mátyás színművész, rendező rám osztotta a párttitkár szerepét, amiért nagyon hálás vagyok neki. Sokat tanultam a próbafolyamat alatt. Úgy érzem, még nem eleget. Leczkési Gábor ócsai gitárvirtuóz barátommal beszélgettünk már egy zenés, verses összeállításról, bár nem vagyok oda a megzenésített versekért. Ha a verset jól mondják el, saját ritmusa lesz. A megzenésített versekhez gyakran olyan ritmusvilágot használnak az előadók, aminek nincs is magyar gyökere. A versek saját ritmusát szeretem.
Csáky Pál: Virágeső. A párttitkárt alakítja a Teátrum színházi polgári társulás napokban bemutatott új előadásában (Fotó: Szabó László)
Hallottam, más ritmusokat is kipróbált Gútán, a Kis-Duna Menti Rockszínház Valahol Európában című előadásában.
Tóth László barátom küldött el Bednai Natália rendezőnő válogatására. Énekeltem valamit, és azt mondták, rendben, én leszek a fő gonosz. Fél évig próbáltunk, nyilas pribékként riogattam az embereket, ütöttem-vertem a gyermekeket. Mivel van egy tizenegy éves öcsém, nehéz volt beleélnem magam a szerepbe, hogy hitelesen játsszam. Pécsi Sándor szavai biztattak. A színművész azt tartotta, hogy nem szabad utálni egy szerepet, mert fellázad a színész ellen. Ehhez tartottam magam.
Ha tehetné, kinek a verseit szavalná szüntelenül?
Nincs kedvenc költőm, mindegyiküket szeretem. Vannak olyan verseik, melyekben meglelem önmagam.
Irodalmat tanul a komáromi Selye János Egyetemen, ugye?
Magyar-bölcsész szakra járok, nagy kedvencem az irodalom. Keserű József tanár úrral nagyon jó filozófiai eszmecseréket szoktunk folytatni. Alabán Ferenc tanár úrtól is sokat lehet tanulni. Jövőre pedig, amikorra befejezem a szakot, remélem, lesz már annyi bátorságom, hogy megpróbáljam a színművészeti egyetemet.
A Radnóti-díj 1971-ben alapított irodalmi díj, melyet költőknek, illetve versmondóknak, valamint amatőr versmondókat felkészítő tanároknak, irodalomnépszerűsítő személyeknek ítélnek oda. Alapítója a győri székhelyű Radnóti Miklós Emlékbizottság és Irodalmi Társaság, amelynek célkitűzései között a mártírköltő emlékének ápolásán túl a kortárs magyar költészet támogatása, népszerűsítése, valamint az irodalmi alkotók munkájának segítése is szerepel.
