A kormányok általában prioritásként kezelik az oktatásügyet, legalábbis a kijelentések szintjén. Ezt tapasztalhattuk a 2016-os esztendőben is. A választási kampányban szinte mindegyik párt rendszerszintű átalakítást ígért.
Az év elején a korábbi iskolaügyi miniszternek, Juraj Draxlernek többször is volt olyan kijelentése, miszerint meg kell emelni a tanárok bérét, hogy minél több fiatal pedagógusnak érdekében álljon a pályán maradni.
Tüntetések a minőségi oktatásért
Az elhúzott mézesmadzag ellenére már januárban sztrájkkészültséget hirdetett a Szlovák Tanítók Kezdeményezése (ISU), mely megfogalmazta követeléseit is. Ezek között szerepelt többek között a pedagógusbérek emelése: szerették volna, ha 2016 februárjától 140, 2017-től pedig további 90 euróval emelkedett volna a közoktatásban dolgozó pedagógusok bértábla szerinti bére. Át akarták alakítani a képzési rendszert is, valamint szerették volna megszüntetni az iskolák felszereltségbeli különbségeit. Ezért azt kérték a kormánytól, különítsenek el 400 millió eurót az oktatásra. Az ISU és a minisztérium nem jutott megállapodásra, ezért a pedagógusok beváltották ígéretüket. Draxler a tüntetést kampányfogásnak nevezte.
A sztrájkhoz a magyar iskolák közül is több csatlakozott. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége ugyanakkor egy levélben kérte az ISU-t, foglalkozzanak a nemzetiségi iskolák helyzetével is. A levelet a szervezet elnöke, Jókai Tibor írta alá. „Egyúttal együttműködésre és támogatásra szólítjuk fel Önöket további, a szlovákiai magyarság oktatásügyének specifikus problémái megoldását sürgető követeléseink tekintetében, melyek szövetségünk alapszabályzatából és programjából adódnak. További követeléseink: a nemzeti kisebbségek iskoláinak egyenjogúsítása – elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a magyar tanítási nyelvű alapiskolák első évfolyamaiban az anyanyelv oktatására öt órát, a szlovák tanítási nyelvű iskolákban pedig kilenc órát írtak elő -, a minimális osztálylétszámra vonatkozó rendelet eltörlése, valamint az anyanyelvi oktatásra vonatkozó előírások módosítása.” A sztrájkhoz több magyar szervezet is csatlakozott.
Év elején a Fico-kormány a pedagógusok kérését azzal utasította el, hogy a következő kormány dolga lesz megoldani az oktatás helyzetét, ők nem akarnak felelőtlen ígéreteket tenni és intézkedéseket hozni. A sztrájkhoz több főiskola is csatlakozott.
Szlovákia a bruttó hazai termék 3,8 %-át fordítja az oktatásügyre az OECD 5,3 %-os átlagával szemben. Ezzel a V4-ek között is az utolsó helyen vagyunk. Draxler oktatási miniszter megígérte, hogy a választások után emelni fogják a tanítók bérét, viszont Draxler helyére a választások után más minisztert neveztek ki.
A Szlovákiai Tanítók Kezdeményezése (ISU) által indított év eleji sztrájkba 15 000 tanító kapcsolódott be ezer iskolából. Ez alatt az idő alatt 400 000 tanítási óra maradt el. Kézzelfogható eredményt nem értek el.
A pedagógusok ősszel ismét tüntettek. Követeléseik hasonlóak voltak, mint az év elején, több pénzt kértek az iskolák közötti különbségek megszüntetésére, a pedagógusok fizetésének emelésére és a képzési rendszer átalakítását szerették volna elérni. Az ISU által meghirdetett sztrájk ezúttal sem hozott eredményt. Az őszi tüntetésekhez kevesebb iskola és tanító csatlakozott, mint az év elején indított akcióhoz.
Reformok, valós eredmények nélkül
Azt már megszoktuk, hogy az iskolaügyben szinte évente reformot hirdetnek. Valós minőségi átalakulásra azonban az esetek többségében nem került sor. Peter Plavčan oktatásügyi miniszter is meghirdette reformját, új nemzeti oktatás- és képzésfejlesztési programot hirdetett. Az egyik legjelentősebb változás, hogy a kötelező iskolalátogatási idő 10 évről 12-re emelkedne.
A Magyar Közösség Pártja oktatási alelnöke, Kiss Beáta többször kifejtette, hogy a magyar iskolák szempontjából a megoldás mindenképpen a nemzetiségi iskolák pozitív diszkriminációja lenne. „A minisztérium által bemutatott új fejlesztési terv – stratégia a nemzetiségi iskolák hálózatával számol 10 év múlva is. Ez a pozitív jövőkép szemben áll a finanszírozás tervezett átalakításával. Ebben a helyzetben mérhetetlen nagy felelősséggel bírnak azok, akik a kormánykoalíció tagjaként beleszólhatnak a dolgok alakulásába” – nyilatkozta ősszel Kiss Beáta a beterjesztett dokumentumról.
Oktatási önigazgatásra lenne szükségünk
A magyar tanítási nyelvű iskolák helyzete továbbra is megoldatlan, ami elsősorban annak a következménye, hogy a törvények értelmében minden iskola szlovák, csak a tanítási nyelvben tesznek különbséget. Az MKP álláspontja, hogy az oktatási önigazgatás kialakítása oldhatná meg a helyzetet.
„El kell érnünk, hogy a szlovákiai iskolahálózatból a magyar iskolahálózatot külön, kiemelve kezeljék, akár a finanszírozási, akár a tartalmi kérdések terén. El kell jutnunk odáig, hogy saját iskoláinkról mi dönthessünk, mi tudjuk azokat irányítani. Amíg ezt nem tudjuk elérni, esetleges lesz a kerettanterv tartalma, de az osztálylétszámok szabályozása is, ahogyan azt jelenleg is tapasztaljuk” – nyilatkozta portálunknak Kiss Beáta, az MKP alelnöke.
Mint ismeretes, 2015 szeptemberében lépett életbe az a kerettanterv, amely a nemzetiségi nyelven oktató iskolák első osztályában heti 5-re csökkentette az anyanyelvi órakeretet. Akkor civilek petícióval tiltakoztak a miniszteri rendelet ellen, melyet az oktatási tárca lesöpört az asztalról. A 2016/17-es tanév kezdetére az órakereteket ismét módosították, 8-ra emelték a nemzetiségi iskolák anyanyelvi óráinak számát, ami még mindig kevesebb, mint a szlovák iskolák 9 órás heti órakerete. A felsőbb évfolyamokban nem módosították az órakereteket, ezért azt a szakmai szervezetek felemásnak nevezték. Felemásra sikeredett a kerettanterv azért is, mert a nemzetiségi iskolák első évfolyamából kivették a zenei nevelés órát, amely viszont az anyanyelvi képzés fontos alappillére. A minisztérium a második évfolyam anyanyelvi óraszámát heti hat órában határozta meg, azaz nem módosult a sokat kritizált kerettanterv a második évfolyamosok számára. A magyar iskolásoknak az első négy évfolyamban heti 24, míg a szlovákoknak heti 31 órában határozták meg az anyanyelvi órakeretét.
Október 18-án és 19-én tartották meg első alkalommal a Szlovákiai Magyar Iskolaigazgatók Országos Konferenciáját. Ennek konklúziója egy mondatban így fogalmazható meg: együtt kell működniük az állami és a civil szakmai szervezeteknek.
Anyanyelvű oktatás
A 2016-os évtől nem januárban, hanem áprilisban vannak az alapiskolai beíratások. A szlovákiai magyar civil szervezetek ismét kampányt indítottak az anyanyelvű oktatás népszerűsítéséért.
Erre azért is nagy szükség van, mert a kisiskolák helyzetét a gyakorlatban még mindig nem oldották meg. A Most-Híd ugyan azt kommunikálja választói felé, hogy egyetlen kisiskola sem szűnik meg, de a támogatási rendszer nem változott, így a kisiskolák helyzete bizonytalan, hiszen azok fenntartására a kormány nem biztosít többletforrást az önkormányzatoknak.
A Rákóczi Szövetségnek köszönhetően idén is kaptak ajándékcsomagot a magyarul beszélő óvodások, szeptembertől pedig ismételten kiosztották a tízezer forintos ösztöndíjakat a magyar iskolát választó szülőknek. A kezdeményezés szervezői a támogatás erkölcsi oldalát hangsúlyozzák, hiszen a program csak a magyarországi civil szervezetek, magánszemélyek és önkormányzatok támogatásából valósulhat meg. A program idén is az országos tanévnyitón vette kezdetét, amelyet ezúttal Hanván tartottak meg. Ezen minden résztvevő a minőségi oktatás fontosságát hangsúlyozta.
Beszéljünk iskoláink jövőjéről!
„A célunk, hogy elkezdjünk a jövőről is beszélni, s ebbe a párbeszédbe vonjuk be a szülőket, a laikus nyilvánosságot is” – hangsúlyozták a Beszéljünk iskoláink jövőjéről program szervezői. A programot meghirdető szervezetek terve, hogy egy olyan szakmai anyag készüljön a beszélgetésekből, amely az oktatási szakértőknek is átadható, hogy ezzel hathatós segítséget nyújtsanak az oktatás színvonalának emeléséhez. A szervezők több felvidéki magyar városba ellátogattak. Azt ígérték, még a beíratások előtt ismertetik a „felmérés” eredményét.
A felmérések szerint romlott az oktatás minősége
A szlovákiai eredmények mind a három kategóriában – természettudományi, matematikai ismeretek és szövegértés – rosszabbak lettek a PISA felmérésben, mint három évvel ezelőtt. Az eredmények azért is elszomorítóak, mert a szlovákiai tanulók tudásszintje gyorsabban csökken, mint a többi országban és elmaradunk az OECD-s átlagtól is.
A szakemberek egy része szerint a szlovákiai oktatás legnagyobb gondja a hiányzó stratégia, ennek következménye a nemzetközi felméréseken való rossz szereplés is.
Változások a felsőoktatásunkban
A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán idén februárban új dékánt választottak. Az akadémiai szenátus Bárczi Zsófia korábbi dékánhelyettesnek szavazott bizalmat. Bárczi Zsófia április 1-jén vette át a dékáni feladatokat Komzsík Attilától.
A komáromi Selye János Egyetem rektorának, Tóth Jánosnak 2017 januárjában jár le mandátuma. Az ő helyére Juhász György korábbi rektorhelyettest jelölték.
Magyar sikerek a Felvidéken
A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága már negyedik alkalommal hirdette meg a Miénk a város elnevezésű vetélkedőt, amelybe hat és tíz év közötti gyerekek nevezhettek be. A gyerekek különböző feladatokat oldottak meg. Az ünnepélyes díjátadó Komáromban volt. A legjobb iskolák csodasarkot nyertek. Az idei évben Komáromfüssre, Komáromba, Bartra, Kétyre, Alistálra, Vágkirályfiára, Nemesócsára és Vásárútra került a főnyeremény.
Magyar lány lett Szlovákia diákszemélyisége 2015-2016-ban. A Szlovákia diákszemélyisége 2015/16 díjra több felvidéki magyar diákot is jelöltek. Földváry Veronikát az építészeti, Moravský Lászlót matematika-fizika kategóriában, Németh Veronikát pedig a természettudományok és kémia kategóriában jelölték. Földváry Veronika megnyerte saját kategóriáját.
A szakmai zsűri pedig a természettudományok és kémia kategóriában Németh Veronikát találta a legjobbnak, ő lett az év diákszemélyisége is.