Amikor elhangzott az atyák kegyeleti imája a 74 évvel ezelőtt elesett halottakért, sokan rádöbbentek arra a szomorú tényre, hogy akik ismeretlen, jeltelen sírokban nyugszanak, távoli vagy közeli helyszíneken vesztve életüket a II. világháborúban, azokat máig senki nem temette el (nem is lett volna szabad), és van, ahol még ma sem mondanak közösen imát értük. Ezt is pótolta ez a megemlékezés, megkésett tiszteletadás.
A LIMES – ANAVUM Regionális Honismereti Társulás történelmi konferenciáinak már témája volt az I. és a II. világháború története is. Január 14-én a Magyar Királyi Honvédség Donnál elesett katonáira emlékeztek. Az egykori Párkányi járáshoz tartozó falvak hősi halottainak, összesen 1 444 elesett katonának és civilnek a nevét jegyezte fel Bréda Tivadar felvidéki hadisírkutató, a társulás elnökségi tagja, s ez adta az ötletet egy régiós megemlékezésre, virrasztásra.
A napsütéses délelőttöt követően hószállingózás közepette kezdődött el az ünnepi megemlékezés. A kegyeletadás méltóságát emelte, hogy az Oroszkai Hadimúzeum katonái díszőrséget álltak a párkányi emlékműnél, a mellette kifeszített vásznon pedig a falvak egykori hősi halottainak névsora volt olvasható.
A Himnusz után Zempléni Miklós verse hangzott el Honvédeink sírkeresztjére címmel, Glázer Bálint egyetemista előadásában. Őt követően Bréda Tivadar mondott beszédet, hangsúlyozva, hogy „ezzel a kezdeményezéssel évtizedek mulasztását szeretnénk pótolni. Régiónkban január tizenkettedike, a doni katasztrófa évfordulója, lesz számunkra a hősök napja.“
Szabó Jenő, Párkány polgármestere megköszönte a szervezőknek, hogy kezdeményezték ezt a megemlékezést, majd családi emlékeiből idézett történeten keresztül hozta még közelebb a hallgatóság számára a szomorú eseményeket.
Az egyházi méltóságok, Magyar Károly párkányi esperes, Pólya Csaba helyi lelkész, és dr. Farkas Zsolt plébános, a Jópásztor Alapítvány országos elnöke imáikkal, fohászaikkal szolgáltattak végtisztességet a hősi halottak emlékének. Majd Illésfalvi Péter hadtörténész idézte fel a 74 évvel ezelőtti történelmi eseményeket, hangsúlyozva, hogy magyar katonák ezrei parancsszóra mentek a frontra és tették a dolgukat a haza védelmében.
Bánhidy László, Esztergom város alpolgármestere külön elismeréssel szólt a kezdeményezésről, és kiemelte, hogy mindannyiunk feladata az ifjabb nemzedékkel megismertetni e szörnyű tragédia valós okait. A II. világháború az 1920-as esztendő eseményeivel kezdődött – mondta.
Az elhangzott beszédek között Pálmai József dömösi tanár csodálatos gregorián búcsúéneke csendült fel (ekkor szólalt meg a templomi harang is), majd háborús dalok idézték a katonák akkori hangulatát, érzelmeit.
Ifj. Zsákovics László oroszkai hagyományőrző a Szent László hadosztályról szóló verset szavalta el.
Az esemény az Oroszkai Hadimúzeum által felállított ágyú díszlövéseivel ért véget, majd a kegyelet gyertyáit és koszorúit helyezték el a képviselt községek, Kicsind, Garampáld, Kisgyarmat, Kőhídgyarmat, Nána, Muzsla, Köbölkút, Szőgyén, Helemba, valamint Párkány polgármesterei.
A megemlékezésen részt vett Komárom város önkormányzata képviseletében Knirs Imre alpolgármester, és az MKP és az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás nevében is elhelyezték a megemlékezés koszorúit.
Civilek és leszármazottak is eljöttek Bátorkesziről, Bényből, Garamkövesdről, Nánáról, Kétyről, Nagyölvedről, Bajtáról, Oroszkáról, Párkányból, és többen Esztergomból is. Az MKP nevében Szigeti László, Farkas Iván és Bolya Szabolcs tisztelegtek jelenlétükkel és koszorúval.
Sajnos, a hazai média részéről csak a hírportálok tudósítói voltak jelen, valamint az MTI és a Kárpát Expressz stábja. Talán elviszik a megemlékezés hírét és reméljük, az utókor sem feledkezik meg majd az elesett hősökről. További megemlékezést terveznek Szőgyén és Muzsla községben is.
Fotó: Berényi Kornélia és Vavreczky József
[pe2-gallery album=”http://picasaweb.google.com/data/feed/base/user/108427883720896117453/albumid/6375883570674830145?alt=rss&hl=en_US&kind=photo” ]
