A Magyar Kultúra Lovagjainak avatása a magyar kultúra napjának hagyományos rendezvénye január 22-én. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány (FKA) a budapesti Stefánia Palota Honvéd Kulturális Központjában ünnepi gálán adta át a lovagi és az apródi elismeréseket azoknak a jelölteknek, akik a kultúra különböző területein lovagiasan, huzamos ideje tevékenykednek.
Ünnepélyes keretek között, a Szent Korona másának a bevonulása, valamint a Himnusz eléneklését követően Nick Ferenc, az FKA kuratóriumának elnöke nyitotta meg a XXI. magyar kultúra napja gálát. Az adományozók a lovaggá avatási ceremónián a kard, a pajzs, és a címer hagyományos jelképeit viselik. Az ünnepélyes aktuson az immár lovagokat oklevéllel, éremmel és nyaklánccal, valamint egy ezüst kitűzővel ajándékozzák meg.
A felvidéki díjazottak
Baloghné Domonkos Malvin, a nagykaposi Erdélyi János Vegyeskar karnagya, ének-zeneszakos pedagógus a magyar kultúra és nyelvhatár megerősítésének területén végzett munkájáért nyerte el a Magyar Kultúra Lovagja címet.
Nyitrán diplomázott zene szakon, majd nyolc évig énekelt a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusában. Pedagógusi pályafutásának kezdetétől egészen napjainkig a felvidéki kórusmozgalom aktív szereplője, gyermek, ifjúsági és felnőtt kórusok szervezője, vezetője. Húsz éve a nagykaposi Erdélyi János Vegyeskar karnagya. Az általa alapított Imola Énekkórus a református ünnepek és hétköznapok gazdagítója. Búzavirág Népdalköre a helyi, és a térségi rendezvények rendszeres szereplője, az anyaországi kapcsolatok éltetője. Megalakulásától szólamvezetője a Királyhelmecen működő Tőketerebesi Magyar Tanítók Kórusnak. Rendszeresen részt vesz az országos népdalversenyek zsűrijének munkájában. Lakóhelyén önkormányzati képviselő, a jelentősebb eseményeket, történéseket lejegyzi és népszerűsíti. Az Ung-vidéki magyar közösségek kultúrájának támogatója. Jelmondata: „Az énekléstől fénylőbb lesz a hit és szeretetünk magyar nemzetünk iránt.”
Kalita Gábor (Fotó: Felvidék.ma/archív)
Kalita Gábor, a Pozsonyi Magyar Galéria kurátora, közíró, festőművész a határon túli magyar kultúra ápolása érdekében kifejtett életművéért részesült a magas rangú elismerésben és kapta meg a Kultúra Lovagja címet.
Lovagias tettei: 1970-től a Hét, majd a Szabad Földműves nemzetiségi lapok szerkesztő-riportere. A Pozsonyi Comenius Egyetem zsurnalisztikai szakán végzi tanulmányait 1976 és 1981 között, a rendszerváltásig tollából több ezer cikk, tárca, elbeszélés megjelenése tanúskodik elkötelezettségéről. Jeles publicisztikája révén számos szakmai kitüntetésben részesült. Közben a hatvanas évek közepétől folyamatosan fest, rajzol, továbbképzéseken vesz részt. 1989 után megalapítja saját könyvkiadóját és reklámügynökségét, képzőművészeti katalógusokat szerkeszt és ad közre, megjelenteti az Érdekes Újság havilapot, és a Kupola című képzőművészeti közlönyt. Közéleti témákban publikál, művészetértékelő írásai, közírói tevékenysége széles körben ismertek. 1985 óta képzőművészként ugyancsak nevet szerzett magának, később társaival 1998-ban megalakítja a Pozsonyi Műtermek nevű szabad művészeti társulást, 2000-ben megnyitja Pozsonyban az Ateliér Gábriel műterem-galériáját. Több társulás mellett tagja a Képzőművészek Világszövetségének. Körültekintő szervezői munkát követően 2006-ban megalakítja a Pozsonyi Magyar Galéria intézményét, melynek művészeti vezetőjeként 2016-ig 95 kiállítást szervez, a gyűjteményeket eljuttatja az egész Kárpát-medencébe. A galéria 2013-ban elnyerte az Esterházy díjat jeles magyarságtudata, és a sikeres Hommage a Esterházy János gyűjtemény megvalósításáért.
A gálán tavaly Kárpátalja, idén pedig a partiumi Szatmár vidéke régió díszvendégként mutatta be kultúráját. A díj nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy Magyarország és a Kárpát-medence országai mellett az eddig elismert, önzetlenül tevékenykedő díjazottak öt földrész 26 országának állampolgárai.
A XXI. magyar kultúra napja gála díjazottjai
Az idén immár huszonegyedik alkalommal a kultúra területén kimagasló munkálkodásukért összesen huszonnégy személyt avattak lovaggá: Rezi Erika Gabriella iskolaigazgatót, Kovács Norbert néptáncost, Babják Péter nyugdíjast, Baloghné Domonkos Malvin karnagyot, Bukovics János vadőrt, Dávid Lajost, a nagybányai Magyar Ház vezetőjét, Ernszt Katalin művelődésszervezőt, Farkas Gábor tanárt, Farkasházi István drámapedagógust, Galánfi András fafaragót, Grúz Atilla kultúraszervezőt, Hajdu Imre újságírót, Ifj. Haszmann Pál helytörténészt, Higyed Gyöngyi karnagyot, Juhász Ferenc pénzügyőrt, Kalita Gábor közírót, festőművészt, Kretity Károly műemlékvédőt, Láng Miklós főkönyvelőt, Milbichné Tallér Mária varrónőt, Pödőr György mérnöktanárt, Sturcz Zoltánné mézeskalács készítőt, Szabó Zoltán Tibor karnagyot, Szöllősy József hegedűművészt valamint Tarnai Kiss László zenepedagógust.
Az Egyetemes Kultúra Lovagja elismerést idén ketten, Béres György pap, gregoriánkutató és Neufeld Róbert Hägersten közgazdász, író kapta, a Magyar Kultúra Apródja címet pedig Lajkó István zongoraművész vette át.
A magyar kulturális örökség ápolásáért odaítélt Örökség serlegeket az alapítvány és a Magyarország Felfedezői Szövetsége a Bercsényi Miklós Hagyományőrző Csapatnak, a Kéknefelejcs Néptánccsoportnak, a Zhutipe Hátrányos Helyzetűeket Segítő Alapítványnak, illetve az Oladi Általános Iskola Színházodújának adta át.
2016-ban a Felvidékről szintén két díjazottja volt a gálának: Duray Miklós és Szarka Tamás.
