A cseh Věra Jourová, az unió igazságügyi biztosa kemény szavakat fogalmazott meg a német Der Spiegel lap hasábjain. Az uniós biztos ugyanis kijelentette, hogy a demokratikus elveket és az emberi jogokat be nem tartó országoknak, mint Magyarország és Lengyelország, el kellene veszíteniük az uniós pénzügyi források merítésének lehetőségét.
Véleménye szerint az említett országok csak azzal a feltétellel kaphatnának uniós pénzeket, hogy kötelezik magukat az Európai Unió alapvető értékeinek betartására, ellenkező esetben ezt a lehetőséget el kell tőlük venni.
Jourová szerint az Európai Bizottság eddigi erőfeszítései a helyzet orvoslására eredménytelenek voltak. Szerinte bár az uniós képviselők bírálják a magyar kormányfő, Orbán Viktor politikáját, meg a lengyel kormányét is, amely Jourová szerint leigázta az állami médiát meg a titkosszolgálatot is, és megváltoztatta az alkotmányát, az Európai Bizottság bírálatait mindkét állam elutasítja. A bizottság ezért a történelemben először Lengyelországgal szemben életbe léptette a jogállamiság védelmének mechanizmusát, de ez sem segített. A következő lépése ezért az uniós szerződés 7. cikkelyének életbeléptetése lehet, ami szélsőséges esetben Lengyelország szavazati jogának korlátozását jelentené. Ez az eljárás azonban nem valószínű, mert valamennyi tagállamnak egyöntetűen egyet kellene értenie ezzel, Magyarország viszont már jelezte, hogy ebben az esetben élni fog a vétójogával.
Jourová, aki egyébként Andrej Babiš pártjának, az ANO-nak a tagja, azt állítja, aki az unió területén él, tiszteletben kell tartania annak alapvető értékeit. „Ez magában foglalja a jogállamiságot, a férfiak és nők egyenrangúságát, és hogy nem diszkriminálják a vallási vagy egyéb kisebbségeket” – jelentette ki a beszélgetés során az uniós biztos, aki szerint Lengyelország büntetése az uniós források leállításával hatékonyabb lenne, azért is, mivel az ország jelenleg az unió legnagyobb nettó kedvezményezettje. „Ez az ország kapja az uniós források majdnem egynegyedét, ami a bruttó hazai termékének 2,3 százalékát teszi ki. Az elesés ezektől a pénzeszközöktől katasztrófát jelentene a lengyel gazdaság számára” – fogalmazott a cseh uniós biztos.
Repedések a Visegrádi Négyek falán
Bár Jourová nem képviseli a hivatalos cseh álláspontot, kijelentései mutatnak némi irányt, és úgy tűnik, e tekintetben érezhető az elkülönülés a visegrádi országok közt. A „ne feszegessük a kényes kérdéseket” politikája sem garancia semmire, Szlovákia kormányfője, Robert Fico ugyanis egyértelműen kinyilvánította, Visegrádi Négyek ide vagy oda, „Szlovákiának az esetleges többsebességű Európa központjában kell lennie. Ott akarunk lenni, mert az Európai Uniót olyan projektnek tartjuk, amelyik létfontosságú a számunkra” – nyilatkozta Fico nemrégiben.
A többsebességű Európa egyébként az egyike annak az öt forgatókönyvnek, amelyet a múlt héten az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker az Európai Unió jövőjéről szóló ún. „Fehér Könyvében” bemutatott.
Robert Fico szerint egyébként már most is kétsebességű az unió. Véleménye szerint nyilvánvaló, hogy az integráció mértéke az eurózónán belül sokkal mélyebb, mint ezen a csoportuláson kívül. „Nem tudok és nem is akarok ítélkezni, hogy a római csúcs előtt, ahol ünnepelnünk kellett volna, jó-e a többsebességű unió lehetőségeiről beszélni. Talán a csúcson szóba kerülhetett volna, de a mi álláspontunk egyértelmű” – fogalmazott a szlovák kormányfő hozzáfűzve, Szlovákia mindenképpen az integráció központjában akar lenni.
A Benelux-államok hamarosan meghívják a visegrádi országcsoport vezetőit Hollandiába, hogy közösen tárgyaljanak az Európai Unió jövőjéről – közölte Mark Rutte holland kormányfő pénteken, március 10-én délelőtt Brüsszelben, az uniós csúcsvezetők informális tanácskozását megelőzően. Rutte belga és luxemburgi kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a visegrádi országokkal (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) tartandó megbeszélés után később a balti országokkal is hasonló egyeztetést kívánnak folytatni.
(Aktuálne.sk, SITA/Felvidék.ma)
