A régi magyar himnusz eléneklése után a máriaremetei Kisboldogasszony Bazilika ünnepi szentmiséjén résztvevő hívek hosszú sorban indultak el, hogy megtekintsék közelről Rieger Tibor: Magyarok Nagyasszonya szobrát.
Szép jelkép, hogy a szobrászművész szakrális alkotásával, amelyet felvidéki szülőföldjére szánt, éppen ezen a szombaton, május 13-án, a fatimai jelenés 100. évfordulóján találkozhattak először a hívek. Az esti szentmisére, de már az azt megelőző litániára is megtelt a kegytemplom, mert egész napos, zivatarokkal nehezített útjuk végállomására megérkezett az „élő rózsafüzér zarándoklat” népes serege is.
Esterházy László esperes kedvesen mentegetőzött, miszerint vele kell, hogy beérjék a hívek, mert Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek, aki a tervek szerint celebrálta volna a szentmisét, hivatása szerint új püspök felszentelésén van jelen. Így őt, Esterházy Lászlót éri az öröm, hogy köszöntheti a zarándokokat és bemutathatja Rieger Tibor két alkotását.
Először azonban a fatimai jelenésről beszélt, a három titokról, azok máig érvényes üzenetéről. De a máriaremetei kegytemplomnak egy saját évfordulója is lesz idén szeptemberben: 70 éve annak, hogy Mindszenty József hercegprímás tízezer magyar férfi élén ide zarándokolt, kérni a Szűzanya segítségét az ország súlyos helyzetében. Ennek emlékére szeptember 8-án avatják fel Rieger Tibor kőből készített Mindszenty-szobrát, amelynek gipszváltozatát láthatják addig a templomban a Jézus szíve oltár mellett. A művész már elkészült másik alkotása, a Magyarok Nagyasszonya bronzszobor, a szentélyben áll, és május 14-től augusztus 16-ig láthatják, látogathatják meg a zarándokok, a hívők és az érdeklődők.
A szobor elsö látogatói (Fotó: Cservenka Judit)
Esterházy László esperes, a Kisboldogasszony Bazilika plébánosa az Úr áldását kérte Rieger Tiborra, hogy még sokáig tehessen tanúságot alkotásaival.
A régi magyar himnusz, a Boldogasszony, anyánk eléneklésével ért véget a szentmise, ezután mindenki közelről is meg akarta tekinteni a Magyarok Nagyasszonyát, amelyet – a szoborbizottság két hazai fővédnöke: Kozma Imre és Lezsák Sándor reményei szerint – sokan fognak felkeresni, mielőtt sor kerül felavatására: Királyfiakarcsán augusztus 19-én.
A pápai áldás (Fotó: Cservenka Judit)
Bakos Istvántól, a szervezőbizottság magyarországi vezetőjétől megkaptuk azt a rövid összeállítást, amit Fülöp Zsuzsa készített a máriaremetei ünnepi alkalomra, s amely idézi többek között Endrey Antal, a Melbourne-i Egyetem történészének „Az ország koronája” című kötetéből az alábbiakat:
„Kevesen tudják, hogy az Apostoli Szentszék egyedül Magyarország számára engedélyezte, hogy Szűz Máriát saját nemzeti koronájával ábrázolja. Sem az angol, sem a francia királyok koronája, de még a német-római császári korona sem ragyoghat Szűz Mária fején a magyar Szent Koronán kívül. Jézus Krisztus édesanyját az egész világon kizárólag szimbolikus, fizikailag nem létező koronával lehet ábrázolni. A Boldogasszony és a Szentkorona között ezért egészen különleges, világérvényű kapcsolat van.”
