A Csemadok Országos Tanácsa és a társszervezők tavasszal hirdették meg a Szent László-vetélkedőt. A csapatok felkészülését támogatandó segédanyagot is kiadtak. A Szél-járás című lap különszámát minden jelentkező csapat megkapta. A versenyre huszonegy háromfős csapat jelentkezett, végül tizennyolcan vettek részt a versenyen. A két elődöntő után a zsűri elnökét, Kovács Lászlót faggattuk.
Az első elődöntőt Nagymegyeren, a másodikat Alsóbodokon tartották meg május 8-án és 9-én. A zsűri tagjai Kovács László elnökletével Varga László és Végh László voltak. Az alsóbodoki fordulóban pedig dr. Cibolya Gábor, a Szent László-év kormányzati felelőse is segítette a zsűri munkáját. A versenyt Bedi Katalin, a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasa koordinálta.
A versenyzők a Szél-járás című lap különszámából készültek, a vetélkedőben voltak házi faladatok is, amelyeknek megfelelően Szent László családfáját kellett összeállítaniuk. Helyben pedig teszteket, kérdéseket kaptak. A legérdekesebb talán a levélírás volt. A csapatok húztak egy témát, azt kellett feldolgozniuk. Így szó esett a szentté avatásról, de volt lánykérés is.
A két elődöntő után a zsűri elnökét, Kovács Lászlót faggattuk. „Az idei évet Szent László-évvé nyilvánították, ezért is volt fontos, hogy éppen most hirdessük meg ezt a versenyt. Másrészt olyan történelmi személyiségről van szó, akinek a megismerése a mai fiatalok számára is nagyon fontos lehet, különösen itt nálunk, a Felvidéken, hiszen ahogy az ebből az alkalomból kiadott segédanyagból is kiderül, a Felvidéken van a legtöbb emléke.”
Kovács László azt is elárulta, a legtöbb Szent László-emléket Pozsonyban és Nyitrán láthatjuk, de a keleti végeken, Debrődön is találhatók. „Ezek külön kiemelten meg is jelentek a Szél-járás különszámában. A Szepességben és Gömörben van a legtöbb olyan templom, ahol a Szent László-legendaciklus freskóképei láthatóak. Ez bizonyítja, hogy ebben a két régióban Szent László kultusza nagyon jelentős volt. Nem szabad elfelejteni, hogy több mint húsz olyan település van, amelyiknek jelenlegi címerében is szerepel Szent László.”
Kovács László a Felvidék.ma kérdésére elárulta, hogy Gömörben és a Szepességben maradt fenn a legtöbb freskó, de ez nem azt jelenti, hogy másutt nem voltak, csak azokat időközben lefestették. „Van a Csallóközben is Szent László-legendát ábrázoló freskó, például Gútoron és Szentmihályfán. Az a vélekedés már megdőlt, hogy az ország peremvidékeihez és a székelységhez kapcsolódnának ezek a freskók. A Szent László-kultusz elterjedése az Anjouk idején teljesedett ki, és éppen a Gömörben és a Szepességben volt a bázisa Károly Róbertnek és Nagy Lajosnak, ezzel is magyarázható a megmaradt sok emlék azon a vidéken.”
A versenybe több iskola jelentkezett, néhány gimnázium több csapatot is indított. A zsűri elnöke szerint a diákok jól felkészültek. „A képfelismeréses feladat viszont meglepett. Ebben a versenyszámban nagyon kevesen teljesítettek mind a két helyszínen. Ennek az lehet a magyarázata, hogy ugyan megnézik a képet a tanulók, de hogy hol van, azt nem jegyzik meg. A mai fiatalság a tévét is úgy nézi, hogy a képet megjegyzi, a feliratokat viszont már nem olvassa el.”
A verseny döntője szeptember 22-én lesz Deákin. A csapatokat levélben értesítik az eredményekről.