A honatyák újabb abszurd adó kivetését találták ki, amely elsősorban az emeletes családi házakat érintené. Ez azt jelenti, hogy amennyiben megszavaznák a parlamentben jelenleg második olvasatba sorolt törvényt, annak, akinek emeletes háza van, minden szintért adóznia kellene.
Az eddigi gyakorlat értelmében mindenki elsősorban a beépített terület nagysága alapján fizette az ingatlanadót. Ha tehát eddig a polgár egy közönséges emeletes házért például évi 30 eurós ingatlanadót fizetett, az új szerint az könnyen lehet akár 60 euró is. De ha még pincéje is van a háznak, a szóban forgó ingatlan éves adója akár 90 euróra is rúghat.
Az új törvény értelmében ugyanis a ház teljes területéért rónák ki az adót – azaz esetünkben mindhárom emelet területének összességéért. Az új emeletadó a helyi adókról szóló törvény módosításának megszavazásával lépne érvénybe, amelyet Ľubomír Petrák (Smer) és Igor Choma (Smer) polgármestereken kívül Pfundtner Edit, a Most-Híd képviselője terjesztett a parlament elé.
A változtatás elsősorban a vidéki embereket érintené, az állam tulajdonképpen arra kényszerítené a többnyire idősebb embereket, hogy a megszokott saját házaikból kisebb földszintes házakba vagy lakásokba költözzenek.
A törvénymódosítás főleg a kisebb jövedelmű emberek számára okoz gondot
Bár a képviselők azzal indokolják módosító indítványukat, hogy az igazságosabb, az emeletes házak jelenlegi előnyben részesítése indokolt. Az állam több évtizedig támogatta az emeletes házak építését, kisebb földterületet foglalnak el ugyanis, és támogatják a család együtt maradását is. Az ilyen nagyobb házakban az emberek jó része az egész életét leéli. A gazdagabb emberek jelenleg inkább hatalmas földszintes házakat építenek, de a szóban forgó törvénymódosítás éppen az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőket sújtja.
Ezen túlmenően a települések az ingatlanok emeleteit már jelenleg is figyelembe vehetik az adóban az ún. felárakon keresztül, amelyet az alapadóhoz számolnak. A felár azonban nem olyan magas, mint amekkora az új adó lenne az említett módosító indítvány értelmében. Az ingatlanadó-módosítás a javasolt formában csupán az emeletes házak ellen irányul és egyáltalán nem kezeli például a lakásadót. Néhány évvel ezelőtt volt már egy sikertelen próbálkozás az ún. luxusingatlan-adóra is, ami azon bukott meg, hogy nem lehetett pontosan meghatározni, mi számít és mi nem luxusingatlannak.
Nem a polgárokra rótt terhek növelésével kell a hiányzó forrásokat előteremteni
A települések pillanatnyilag inkább negatívan értékelik a törvénymódosító indítványt, mivel úgy vélik, hogy az szembe megy a polgárokkal, főleg az idősebbekkel, esetleg a vállalkozókkal. Azt állítják, az sem világos számura, mi ennek a módosításnak a célja. Az előterjesztők viszont a településekre hárítják a felelősséget. Petrák szerint az, hogy mennyivel fizetnek majd többet az ingatlanadóért az egyes háztartások, attól függ, milyen házuk van.
„Földszintes ház esetében a nullával lesz egyenlő a hatás, két- vagy négyemeletes háznál azonban valamivel többet kell majd fizetni” – állítja a képviselő. Minden azon múlik szerinte, hogyan állítják be a települések az ingatlanadókat a cégek vagy a polgárok számára.
Az elemzők szerint azonban még a legkisebb emelés sincs rendjén, mivel már jelenleg is aránytalanul magasak az adó- és járulékterhek. Egy átlagkeresettel rendelkező alkalmazott a bérének csak kétötödét költheti el tetszése szerint, a többi az adókra és a különböző illetékekre megy. Véleményük szerint a hiányzó források előteremtésének nem az a módja, hogy növeljük a polgárok terheit. A megoldás szerintük a közpénzek újraosztásának megváltoztatásában lenne a kormány és az önkormányzatok közt.
A törvénymódosító indítvány szeptemberben kerül második olvasatban a képviselők elé. Amennyiben megszavazzák azt, ez év novemberétől hatályba lép.
(Pravda/Felvidék.ma)